Melankolikus depresszió: tünetek, kezelés, tesztek és egyebek

Mi a melankolikus depresszió?

A melankolikus depresszió a major depressziós rendellenesség (MDD) egyik formája, amely melankolikus jellemzőkkel jelentkezik. Bár korábban a melankolikus depressziót külön rendellenességnek tekintették, az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) már nem ismeri el külön mentális betegségként. Ehelyett a melankóliát az MDD specifikus jelzőjének tekintik – vagyis a major depressziós rendellenesség egyik altípusának.

Az MDD egy jelentős mentális egészségi állapot, amelyet a szomorúság és a reménytelenség tartós és intenzív érzései jellemeznek. A rendellenesség az élet számos területét érintheti, beleértve a munkát, az iskolát és a kapcsolatokat. Befolyásolhatja a hangulatot és a viselkedést, valamint különféle fizikai funkciókat, például az étvágyat és az alvást. Az MDD-ben szenvedők gyakran elvesztik érdeklődésüket az egykor élvezett tevékenységek iránt, és nehezen tudják átvészelni a napot. Időnként azt is érezhetik, hogy az élet nem érdemes élni.

Az MDD tüneteinek súlyossága és típusa személyenként nagymértékben eltérő. Néhány ember az MDD hagyományos tüneteit tapasztalja, míg mások további szindrómákat, például melankóliát és katatóniát alakítanak ki. A legtöbb tünet kezelhető kezeléssel, amely gyógyszeres kezelésből és beszélgetési terápiából állhat.

A melankolikus depresszió tünetei

A melankolikus depresszióban szenvedők az MDD tüneteit tapasztalhatják, például:

  • a rendkívüli szomorúság tartós érzése hosszú ideig
  • az egykor élvezetes tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése
  • energiahiány vagy fáradtság
  • szorongás vagy ingerlékenység
  • túl sokat vagy túl keveset eszik
  • túl sokat vagy túl keveset alszik
  • változásokat tapasztal a testmozgásban (például a láb mozgatása, amikor korábban nem tetted)
  • nehéz koncentrálni, döntéseket hozni és emlékezni dolgokra
  • halálról vagy öngyilkosságról gondolkodni vagy beszélni
  • öngyilkossági kísérlet

Az MDD melankolikus jellemzőit is tapasztalhatják, amelyek a következők:

  • az öröm elvesztése az összes vagy a legtöbb napi tevékenységben
  • a pozitív hírekre és eseményekre való reagálás hiánya
  • a kétségbeesés és az értéktelenség mély érzése
  • alvászavarok
  • jelentős fogyás
  • a túlzott vagy nem megfelelő bűntudat tartós érzése
  • az MDD tünetei, amelyek reggel rosszabbak

A melankolikus tünetek nagyobb valószínűséggel fordulnak elő azoknál az embereknél, akik gyakran tapasztalják az MDD súlyos tüneteit. Szintén gyakrabban láthatók azoknál, akiknek pszichotikus jellemzőkkel rendelkező MDD-je van.

A melankolikus depresszió diagnosztizálása

Az APA már nem ismeri el a melankolikus depressziót a depresszió különálló formájaként, és az MDD egyik típusaként szerepel. Ha valakinél depresszió és melankólia jelei mutatkoznak, a diagnózis „súlyos depressziós rendellenesség melankolikus jegyekkel”. A diagnózis felállításához az orvos általában felteszi a következő kérdéseket:

  • Nehezedre esik kikelni az ágyból és reggel elkezdeni?
  • Általában rosszabbak a tünetei reggel vagy este?
  • Hogy alszol?
  • Változás történt az alvási szokásaiban?
  • Hogy néz ki számodra egy átlagos nap?
  • Változott a napi rutinod az utóbbi időben?
  • Ugyanazokat élvezed, mint korábban?
  • Mi javítja a hangulatodat, ha valami?
  • A szokásosnál nagyobb nehézségeid vannak a koncentrációval?

A melankolikus depresszió kezelése

Az MDD-t gyakran újabb antidepresszánsokkal kezelik, például szelektív szerotonin-visszavétel-gátlókkal (SSRI). Ezek közé tartoznak a jól ismert gyógyszerek, például a fluoxetin (Prozac), a citalopram (Celexa) vagy a paroxetin (Paxil). Sokan azonban, akiknek melankolikus tulajdonságokkal rendelkező MDD-je van, jobban reagálhatnak a régebbi antidepresszánsokra, például a triciklusos antidepresszánsokra vagy a monoamin-oxidáz gátlókra (MAOI), valamint a szerotonin-norepinefrin újrafelvétel-gátlókra, például a venlafaxinra (Effexor). Ezek a gyógyszerek segítenek gátolni a szerotonin és a noradrenalin lebomlását az agyban, ami nagyobb mennyiségben eredményezi ezeket a „jó érzés” vegyi anyagokat. Néha bizonyos atípusos antipszichotikumok, például Abilify (aripiprazol) alkalmazhatók az antidepresszánsok hatásának fokozására.

A gyógyszeres kezelés mellett a beszédterápiát általában olyan emberek kezelésére használják, akiknek MDD-je melankolikus tulajdonságokkal rendelkezik. E két kezelési módszer kombinációja általában hatékonyabb, mint bármelyik megközelítés önmagában. A beszélgetésterápia magában foglalja a terapeutával való rendszeres találkozást, hogy megvitassák a tüneteket és a kapcsolódó kérdéseket. Megmutathatja az embereknek, hogyan:

  • alkalmazkodni egy válsághoz vagy más stresszes eseményhez
  • cserélje ki a negatív hiedelmeket és viselkedésmódokat pozitív, egészségesekkel
  • javítja a kommunikációs készségeket
  • megbirkózni a kihívásokkal és megoldani a problémákat
  • növelje az önbecsülést
  • visszanyeri az elégedettség érzését és az irányítást az életben

A csoportterápia hasonló módon segíthet, és lehetőséget ad arra, hogy megossza érzéseit olyan emberekkel, akik kapcsolatba tudnak lépni egymással.

Súlyos esetekben elektrokonvulzív terápia (ECT) végezhető a melankolikus tünetekkel járó MDD tüneteinek enyhítésére. Ez a kezelés magában foglalja elektródák rögzítését a fejhez, amelyek elektromos impulzusokat küldenek az agyba, és enyhe rohamot váltanak ki. Az ECT ma már biztonságos és hatékony kezelésnek számít a hangulati zavarok és a mentális betegségek kezelésére, de még mindig van egy megbélyegzés. Ennek eredményeként nem használható a melankólia tüneteinek elsődleges kezelésére. Azonban a gyógyszeres kezelés, a beszédterápia és az ECT kombinációja lehet a legjobb kezelés a melankolikus jellemzőkkel járó MDD kezelésére.

Öngyilkosság megelőzés

Ha úgy gondolja, hogy valakit közvetlenül fenyeget az önkárosító vagy egy másik személy megsértése:

  • Hívja a 911-et vagy a helyi segélyhívó számot.
  • Maradjon a személy mellett, amíg a segítség meg nem érkezik.
  • Távolítson el minden fegyvert, kést, gyógyszert vagy egyéb olyan dolgot, amely kárt okozhat.
  • Figyelj, de ne ítélkezz, ne vitatkozz, ne fenyegetőzz vagy kiabálj.

Ha úgy gondolja, hogy valaki öngyilkosságot fontolgat, kérjen segítséget egy krízis- vagy öngyilkosság-megelőzési forródróttól. Próbálja ki a National Suicide Prevention Lifeline-t a 800-273-8255 telefonszámon.

Források: National Suicide Prevention Lifeline and Substance Abuse and Mental Health Services Administration

Kapcsolódó cikkek

Discussion about this post