Az orvosok akkor diagnosztizálják a vérszegénységet, ha a vérvizsgálat a vörösvértestek számát 13,5 gramm/dl-nél (g/dl) alatti férfiaknál vagy 12,0 g/dl-nél a nőknél kevesebbet mutat. Ha valamivel magasabb a vörösvérsejtszáma és vérszegénységi tünetei vannak, ez határszegénységre utal.
A vérszegénység olyan állapot, amely akkor fordul elő, ha szervezetében nincs elegendő vörösvérsejt. Általában a vérszegénységet enyhe, közepes vagy súlyos osztályba sorolják. Ha azonban a vörösvértestek száma valamivel meghaladja az enyhe vérszegénységre vonatkozó szintet, akkor is tapasztalhatnak tüneteket. Ezt borderline vérszegénységnek nevezik.
Tudjon meg többet a vérszegénységről.
Mi az a borderline vérszegénység?
A vérszegénység olyan állapot, amely akkor fordul elő, ha nincs elég vörösvérsejtje, vagy amikor a vörösvértestek nem úgy működnek, ahogyan kellene. Az orvosok általában azt követően diagnosztizálják a vérszegénységet, hogy egy vérvizsgálat kimutatja, hogy a vörösvértestszám kevesebb, mint 13,5 gramm/dl (g/dl) férfiaknál, vagy kevesebb, mint 12,0 g/dl nőknél. Néha azonban a diagnosztikai határérték feletti szinteknél vérszegénységi tünetek jelentkezhetnek. Ez határszegénység.
Mi okoz határes vérszegénységet?
A borderline vérszegénység nagyon gyakori. Azt
- Alacsony vastartalom: A vashiányos vérszegénység a vérszegénység leggyakoribb típusa.
- Vitaminhiány: A szervezetnek speciális vitaminokra van szüksége, például a B12-vitaminra, hogy vörösvértesteket termeljen.
- Vérveszteség: Néha a sérülés, a közelmúltbeli műtét vagy erős menstruációs vérzés okozta vérveszteség határvonali vérszegénységet okozhat.
- Terhesség: A terhesség alatt a szervezet további vért termel, hogy segítse a magzatot. Ez a megnövekedett vérmennyiség csökkentheti a vörösvértestek százalékos arányát, ami határes vérszegénységhez vezethet.
- Krónikus állapotok: Számos állapot, köztük a szerveit érintő állapotok, mint például a vese- és májbetegség, valamint a vírusos állapotok, például a hepatitis, megváltoztathatják a szervezet vörösvérsejt-termelését.
- Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek befolyásolhatják a szervezet vérsejt-termelési módját. Ez határszegénységhez vezethet.
Mik a borderline vérszegénység tünetei?
A borderline vérszegénységben szenvedők nem tapasztalhatnak tüneteket. Amikor ezt teszik, a tünetek általában enyhék. A tünetek feltűnőbbek lehetnek stressz vagy edzés közben.
Gyakori
- gyengeség
- fáradtság
- szédülés
- könnyedség
- légszomj
- hideg kezek és lábak
- fejfájás
- szabálytalan vagy szapora szívverés
Hogyan diagnosztizálható a borderline vérszegénység?
A legjobb mód
Mi a kezelés a borderline vérszegénységre?
Lehetséges, hogy nincs szüksége kezelésre a borderline vérszegénység miatt. Ha nincsenek tünetei, kezelőorvosa csak ellenőrizheti vörösvérsejtszámát. Javasolhatják, hogy a következő találkozó alkalmával vegyen fel egy másik CBC-t, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a borderline vérszegénysége nem haladt előre.
Ha tünetei vannak, vagy ha kezelőorvosa aggódik, akkor a határvonal vérszegénysége már előrehalad,
- Változások az étrendedben: Ez magában foglalhatja a vas, a B12 vagy más tápanyagok mennyiségének növelését az étrendben. Kezelőorvosa segít megérteni, hogy mely élelmiszerek segítenek a határszegénység kezelésében.
- Gyógyszerváltás: Mivel a gyógyszerek néha határszegénységet okoznak, ez arra késztetheti orvosát, hogy módosítsa a gyógyszerét vagy a gyógyszeradagját.
- Alapállapotának kezelése: A borderline vérszegénység számos körülmény eredménye lehet. Az alapbetegség kezelése segíthet a borderline vérszegénység kezelésében is.
Ha vérszegénysége előrehalad, további kezelésekre lehet szüksége. Ez magában foglalhatja a kiegészítőket vagy transzfúziókat.
A vérszegénység kezeléséről itt olvashat bővebben.
Milyen kockázatokkal jár a borderline vérszegénység?
A borderline vérszegénység súlyosabb vérszegénységgé alakulhat. A súlyos vérszegénység alacsony oxigénszintet okozhat az egész szervezetben. Amikor ez megtörténik, szervei nem kapják meg a működésükhöz szükséges oxigént. Szívelégtelenséghez vezethet.
Milyen kilátások vannak a borderline vérszegénységben szenvedők számára?
A borderline vérszegénység általában nem okoz kárt vagy hosszú távú egészségügyi következményeket. Gyakran gyorsan meg lehet oldani. Kezelés nélkül azonban a borderline vérszegénység néha a vérszegénység súlyosabb formáivá fejlődhet. Ezek nehezebben kezelhetők, és súlyosabb tüneteket okozhatnak.
Gyakran Ismételt Kérdések
Fáradtnak érezheti magát a borderline vérszegénység?
Igen. Néhány borderline vérszegénységben szenvedő ember fáradtságot tapasztal.
Sportoljak, ha határszegénységem van?
Az orvosok általában a határ menti, enyhe vagy mérsékelt vérszegénységben szenvedőknek javasolják a testmozgást. Néhány tippért a vérszegénység esetén végzett gyakorlatokhoz tekintse meg ezt az útmutatót.
Tudsz kávét inni, ha vérszegénység vagy?
A kávé nincs hatással a vas felszívódására vagy arra, hogy a szervezet hogyan termeli a vérsejteket. Ez azt jelenti, hogy a borderline vérszegénységben szenvedők számára általában biztonságos a kávéfogyasztás.
Elvitel
A vérszegénység olyan állapot, amely akkor fordul elő, ha a szervezet nem termel elegendő vörösvérsejtet, vagy a vörösvértestek nem működnek megfelelően. Néha azoknál az embereknél, akiknél a vörösvértestek szintje valamivel meghaladja a vérszegénység szintjét, továbbra is tüneteket tapasztalnak. Ezt határos vérszegénységnek tekintik, és néha súlyosabb vérszegénységgé alakulhat.
A kezelés számos tényezőtől függ, de magában foglalhatja az étrend megváltoztatását, a gyógyszerváltást vagy az alapbetegség kezelését.
