Mi az alfa-gal szindróma?

Az alfa-gal szindróma egyfajta ételallergia a vörös húsra és más emlősökből készült termékekre. Ez a szindróma leggyakrabban akkor kezdődik, amikor egy Lone Star kullancs megharap valakit. A harapás egy alfa-gal nevű cukormolekulát juttat az érintett személy testébe. Egyes embereknél ez a cukormolekula immunrendszeri reakciót vált ki, amely később enyhe vagy súlyos allergiás reakciókat vált ki a vörös húsokra, például marha-, sertés- vagy bárányhúsra vagy más emlősökből származó termékekre.

A Lone Star kullancs túlnyomórészt az Egyesült Államok délkeleti részén található, és az alfa-gal-szindróma legtöbb esetben ebben a régióban fordul elő. A kullancs az Egyesült Államok keleti és déli középső részén is megtalálható. Úgy tűnik azonban, hogy az állapot egyre északabbra és nyugatra terjed, mivel a szarvasok az Egyesült Államok új részeire viszik a Lone Star kullancsot. Alfa-gal-szindrómát Európában, Ausztráliában és Ázsiában is diagnosztizáltak, ahol más típusú kullancsok is hordoznak alfa-gal molekulákat.

A kutatók úgy vélik, hogy egyes embereket, akiknek gyakori, megmagyarázhatatlan anafilaxiás reakciói vannak – és akiknél más ételallergiákra negatív a teszt –, az alfa-gal-szindróma is érintett lehet. Nincs más kezelés, mint a vörös hús és más emlősökből készült termékek kerülése.

A kullancscsípés elkerülése a megelőzés kulcsa. Védje meg magát a kullancscsípés ellen hosszú nadrág és hosszú ujjú ing, valamint rovarriasztó szer használatával, ha erdős, füves területen tartózkodik. A szabadban töltött idő után végezzen alapos, teljes test kullancsellenőrzést.

Az alfa-gal szindróma tünetei

Az alfa-gal allergiás reakció jelei és tünetei gyakran késleltetettek más ételallergiákhoz képest. A gyakori élelmiszer-allergénekkel – például földimogyoróval vagy kagylóval – szembeni legtöbb reakció az expozíció után perceken belül következik be. Az alfa-gal szindrómában a reakciók általában az expozíció után három-hat órával jelentkeznek. Vörös hús, például marha-, sertés- vagy bárányhús; szervhúsok; és az emlősökből készült termékek, például a zselatinok vagy a tejtermékek reakciót válthatnak ki.

Az alfa-gal szindróma jelei és tünetei a következők lehetnek:

• Csalánkiütés, viszketés vagy viszkető, hámló bőr (ekcéma)
• Az ajkak, az arc, a nyelv és a torok vagy más testrészek duzzanata
• Zihálás vagy légszomj
• Orrfolyás
• Gyomorfájdalom, hasmenés, hányinger vagy hányás
• Tüsszentés
• Fejfájás
• Súlyos, potenciálisan halálos allergiás reakció, amely korlátozza a légzést (anafilaxia)

Az orvosok úgy vélik, hogy a vörös húsevés és az allergiás reakció kialakulása között eltelt idő az egyik oka annak, hogy az állapotot egészen a közelmúltig figyelmen kívül hagyták. A T-bone steak és a vacsora és az éjféli csalánkiütés közötti lehetséges kapcsolat korántsem volt nyilvánvaló.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha étkezés után – akár több órával étkezés után is – ételallergiás tüneteket tapasztal, fel kell keresnie az alapellátó orvost vagy az allergia diagnosztizálására és kezelésére szakosodott orvost (allergológust). Ne zárja ki a vörös húst a reakció lehetséges okaként, különösen akkor, ha az Egyesült Államok délkeleti részén vagy a világ más részein él vagy tölt időt a szabadban, ahol ismert az alfa-gal szindróma előfordulása.

Sürgősségi orvosi ellátást kell kérnie, ha az anafilaxia jelei vagy tünetei jelentkeznek, mint például:

• Nehéz légzés
• Gyors, gyenge pulzus
• Szédülés vagy szédülés
• Nyálcsorgatás és nyelési képtelenség
• A teljes test bőrpírja és melegsége (kipirulás)

Okoz

A legtöbb ember, akinél alfa-gal szindróma alakul ki az Egyesült Államokban, akkor alakul ki ez az állapot, amikor egy Lone Star kullancs megharapja őket. Más típusú kullancsok harapása Európában, Ausztráliában és Ázsiában vezethet a betegséghez.

Kullancscsípés

Úgy gondolják, hogy az alfa-gal-szindrómát okozó kullancsok alfa-gal molekulákat hordoznak azon állatok véréből, amelyeket általában megharapnak, például tehenek és birkák. Amikor egy hordozó kullancs megharap egy embert, a kullancs alfa-galt fecskendez be az ember testébe.

Ismeretlen okokból egyesek olyan erős immunválaszt kapnak ezekre a molekulákra, hogy már nem ehetnek vörös húst vagy emlősökből készült termékeket enyhe vagy súlyos allergiás reakció nélkül. Azoknál az embereknél, akik idővel sok kullancscsípésnek vannak kitéve, súlyosabb tünetek jelentkezhetnek.

A cetuximab rákellenes gyógyszer

Az alfa-gal-szindrómához kapcsolódó antitestekkel rendelkező emberek allergiás reakciókat okozhatnak a cetuximab (Erbitux) rákgyógyszerre. Ennek az állapotnak a cetuximab által kiváltott esetei a leggyakrabban olyan régiókban fordulnak elő, ahol nagy a Lone Star kullancspopuláció, ami arra utal, hogy a Lone Star kullancscsípés és az alfa-gal szindrómára való fokozott sebezhetőség között van kapcsolat. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megértsük az összefüggést a bizonyos régiókban alfa-gal-t hordozó kullancsok és az alfa-gal-szindróma esetei között, amelyek úgy tűnik, hogy nem kapcsolódnak közvetlenül a kullancscsípéshez.

A kutatók úgy vélik, hogy az alfa-gal-szindróma jellegzetes, késleltetett reakciója annak tudható be, hogy az alfa-gal-molekulák emésztése és bejutása a keringési rendszerbe más allergéneknél tovább tart.

Rizikó faktorok

Az orvosok még nem tudják, hogy egyeseknél miért alakul ki alfa-gal szindróma az expozíció után, míg mások miért nem. Az állapot leginkább az Egyesült Államok délkeleti részén, valamint New York, New Jersey és New England egyes részein fordul elő. Fokozott kockázatnak van kitéve, ha ezekben a régiókban él vagy tölt időt, és:

• Töltsön sok időt a szabadban
• Több Lone Star kullancscsípést kapott
• Hízósejt-rendellenessége van, például indolens szisztémás mastocytosis

Az elmúlt 20-30 évben a Lone Star kullancsot nagy számban találták északon Maine-ig és nyugatra Texas középső részén és Oklahomáig az Egyesült Államokban.

Az alfa-gal szindróma a világ más részein is előfordulhat, például Európában, Ausztráliában és Ázsia egyes részein, ahol úgy tűnik, hogy bizonyos típusú kullancsok csípése szintén növeli a betegség kockázatát.

Komplikációk

Az alfa-gal-szindróma táplálék által kiváltott anafilaxiát okozhat, olyan egészségügyi vészhelyzetet, amely epinefrin (adrenalin) injektorral (EpiPen, Auvi-Q) történő kezelést és a sürgősségi osztály látogatását igényli.

Az anafilaxia jelei és tünetei a következők lehetnek:

• A légutak szűkülete
• A torok duzzanata, amely megnehezíti a légzést
• Súlyos vérnyomásesés (sokk)
• Gyors pulzus
• Szédülés, szédülés vagy eszméletvesztés

A közelmúltban végzett kutatások alapján az orvosok úgy vélik, hogy egyes megmagyarázhatatlan, gyakori anafilaxiás sokknál diagnosztizálatlan alfa-gal-szindrómával élhetnek.

Az alfa-gal szindróma megelőzése

Az alfa-gal-szindróma megelőzésének legjobb módja az, ha elkerüljük azokat a területeket, ahol kullancsok élnek, különösen fás, bokros, hosszú füves területeket. Néhány egyszerű óvintézkedéssel csökkentheti az alfa-gal-szindróma kialakulásának kockázatát:

• Takard le a testedet. Ha erdős vagy füves területen tartózkodik, viseljen cipőt, zokniba bújtatott hosszú nadrágot, hosszú ujjú inget, sapkát és kesztyűt. Próbáljon ragaszkodni az ösvényekhez, és kerülje az alacsony bokrok és a hosszú fű közötti sétát. Tartsa pórázon a kutyáját.
• Használjon rovarriasztó szereket. Vigyen fel 20%-os vagy magasabb DEET-koncentrációjú rovarriasztót a bőrére. A szülőknek riasztószert kell alkalmazniuk gyermekeikre, kerülve a kezüket, a szemüket és a szájukat. Ne feledje, hogy a kémiai riasztószerek mérgezőek lehetnek, ezért gondosan kövesse az utasításokat. Vigyen fel permetrint tartalmazó termékeket a ruházatra, vagy vásároljon előkezelt ruhát.
• Tegyen meg mindent, hogy kullancsmentesítse udvarát. Tiszta ecset és levelek, ahol a kullancsok élnek. Napos helyen tartsa a farakást.
• Ellenőrizze magát, gyermekeit és házi kedvenceit kullancsok-e. Legyen különösen éber, ha erdős vagy füves területen töltött időt.
• Hasznos, ha azonnal lezuhanyoz, amint betér. A kullancsok gyakran órákig a bőrön maradnak, mielőtt megtapadnak. A zuhanyozás és a törlőkendő használata eltávolíthatja a nem tapadt kullancsokat.
• A kullancsot a lehető leghamarabb távolítsa el csipesszel. Finoman fogja meg a kullancsot a feje vagy a szája közelében. Ne nyomja össze vagy törje össze a kullancsot, hanem óvatosan és egyenletesen húzza. Miután eltávolította az egész kullancsot, dobja ki, és kenje be fertőtlenítőszerrel a harapás területét.

Az alfa-gal szindróma diagnózisa

Az orvosok diagnosztizálhatják az alfa-gal-szindrómát az Ön személyes története és bizonyos orvosi tesztek kombinációjával.

Kezelőorvosa valószínűleg azzal kezdi, hogy megkérdezi a kullancsoknak való kitettségéről, a jeleiről és tüneteiről, valamint arról, hogy mennyi időbe telt a tünetek megjelenése, miután vörös húst vagy más emlősből készült termékeket evett. Orvosa fizikai vizsgálatot is végezhet.

Az alfa-gal szindróma értékeléséhez használt további tesztek a következők lehetnek:

• Vérvizsgálat. A vérvizsgálat megerősítheti és mérheti az alfa-gal antitestek mennyiségét a véráramban. Ez az alfa-gal szindróma diagnózisának kulcstesztje.
• Bőrteszt. Az orvosok megszúrják a bőrt, és kis mennyiségű, kereskedelmi forgalomban lévő vagy friss vörös húsból kivont anyagok hatásának teszik ki. Ha Ön allergiás, akkor a teszt helyén kidomborodik a bőre. Kezelőorvosa vagy allergológusa megvizsgálhatja a bőrét az egyes vörös húsfajtákra adott allergiás reakcióra, mivel a hússal szembeni allergiák különböző fajtái léteznek.

Alfa-gal szindróma kezelése

Mint minden ételallergia esetében, az alfa-gal-szindróma kezelése magában foglalja a reakciót kiváltó élelmiszerek kerülését. Mindig ellenőrizze a boltban vásárolt élelmiszerek összetevőinek címkéit, hogy megbizonyosodjon arról, hogy nem tartalmaznak vörös húst vagy húsalapú összetevőket, például marha-, sertés-, bárány-, szervhúsokat vagy zselatint. Ellenőrizze levesalapkockákat, szószcsomagokat és ízesítő összetevőket az előrecsomagolt termékekben. Kérdezze meg orvosát vagy allergológusát az elkerülendő élelmiszerek listájáról, beleértve az ízesítőként használt húskivonatokat is. Egyes összetevők neve miatt nehéz felismerni, hogy húsalapúak.

Legyen fokozott óvatosság, amikor éttermekben és társasági összejöveteleken eszik. Sokan nem értik az allergiás ételreakció súlyosságát, és kevesen veszik észre, hogy egyáltalán létezik húsallergia. Már kis mennyiségű vörös hús is súlyos reakciót válthat ki.

Ha egyáltalán attól tart, hogy egy élelmiszer tartalmazhat valamit, amire allergiás, ne próbálja ki. Készüljön fel a társadalmi eseményekre, hogy elkerülje a kitettség kockázatát. Például, ha olyan bulin vesz részt, ahol a vendégek közös főzőfelületen készítik el az ételt, vigye magával saját előfőzött ételét.

Súlyos allergiás reakció esetén szükség lehet sürgősségi epinefrin injekcióra és a sürgősségi osztályra. Sok allergiás ember visel adrenalin autoinjektort (EpiPen, Auvi-Q). Ez az eszköz egy fecskendő és egy rejtett tű, amely egyetlen adag gyógyszert fecskendez be, amikor a combhoz nyomja. Miután alfa-gal-szindrómát diagnosztizáltak, orvosa vagy allergológusa valószínűleg epinefrin autoinjektort fog felírni.

Az alfa-gal-szindróma tünetei idővel mérséklődhetnek vagy akár el is tűnhetnek, ha nem kap több csípést az alfa-gal-t hordozó kullancsoktól. Néhány ilyen betegségben szenvedő ember egy-két év elteltével ismét képes volt enni vörös húst és más emlősből készült termékeket anélkül, hogy további falatokat kapna.