Ebben a cikkben felsoroltunk néhány, a dohányban és a cigarettafüstben található vegyületet. Vegye figyelembe, hogy a leggyakrabban előforduló vegyületek – kátrány, nikotin és szén-monoxid – a lista alján találhatók:

• Acetaldehid – ezt a vegyszert gyantákban és ragasztókban használják. Az acetaldehidről úgy tartják, hogy rákkeltő. A szakértők szerint az acetaldehid elősegíti más veszélyes vegyszerek felszívódását a hörgőkbe.
• Aceton – ezt a vegyszert oldószerekben használják. Az aceton irritálja a szemet, az orrot és a torkot. Az aceton hosszú távú expozíciója károsíthatja a májat és a vesét.
• Akrolein – általánosan használt gyomirtókban és poliésztergyantákban. Az akroleint vegyi hadviselésben is használják. Az akrolein a könnygáz egyik összetevője. Nagyon mérgező, irritálja a szemet és a felső légutakat.
• Akrilnitril – vynil-cianidként is ismert. A szakértők úgy vélik, hogy az akrilnitril rákkeltő anyag. Az akrilnitrilt szintetikus gyantákban, gumiban és műanyagokban használják.
• 1-amino-naftalin – a gyomirtó szerek összetevőjében. Ez a vegyszer rákkeltő.
• 2-amino-naftalin – ez az anyag hólyagrákot okoz. A 2-amino-naftalin ipari felhasználása tilos.
• Ammónia – köztudottan asztmát okoz és emeli a vérnyomást. A tisztítószerekben ammóniát használnak.
• Benzol – benzinben használják, számos rákot okoz, beleértve a leukémiát is
• Benzo[a]pirén – ez a vegyi anyag a kőszénkátrány-szurokban és a kreozotban található. Benzo[a]a pirén rákkeltő, különösen tüdő- és bőrrák esetén. Benzo[a]a pirén az emberi termékenységet is alááshatja.
• 1,3-butadién – latex, gumi és neoprén termékekben használják. A szakértők úgy vélik, hogy ez a vegyi anyag rákkeltő.
• butiraldehid – ez a vegyi anyag hatással van a tüdő és az orr nyálkahártyájára. A butiraldehidet oldószerekben és gyantákban használják. A butiraldehid erős belégzési irritáló hatású.
• Kadmium – ismert rákkeltő anyag. A kadmium károsítja az agyat, a vesét és a májat. A kadmiumot nem korrozív fémbevonatokban, akkumulátorokban, pigmentekben és csapágyakban használják.
• Catechol – emeli a vérnyomást és irritálja a felső légutakat. Ez a vegyszer dermatitiszt is okozhat. A katecholt antioxidánsként használják olajokban, tintákban és festékekben.
• Króm – ismerten tüdőrákot okoz. A krómot fakezelésre, favédőszerekre, fémbevonatokra és ötvözetek készítésére használják. A hegesztéssel foglalkozó embereknél van a legnagyobb az expozíció kockázata.
• Cresol – akut belélegzés torok-, orr- és felső légúti irritációt okozhat. A krezolt fertőtlenítőszerekben, favédőszerekben és oldószerekben használják.
• Krotonaldehid – tüzelőanyag-gázokban lévő figyelmeztető szer. Szakértők szerint a krotonaldehid megzavarja az emberi immunrendszert. A krotonaldehid kromoszóma-elváltozásokat is okozhat.
• Formaldehid – a habszigeteléshez, rétegelt lemezhez, farostlemezhez és forgácslaphoz használt gyanta egy része. A formaldehid orrrákot okozhat, valamint károsíthatja az emésztőrendszert, a bőrt és a tüdőt.
• Hidrogén cianid – egyes államok ezt a vegyszert használják gázkamráiban kivégzésekhez. A hidrogén-cianid gyengíti a tüdőt, fáradtságot, fejfájást és hányingert okoz. A hidrogén-cianidot akril műanyagok és gyanták gyártásánál használják, és füstölőszer is lehet.
• Hidrokinon – káros hatással van a központi idegrendszerre. Szemsérüléseket és bőrirritációt is okoz. A hidrokinont lakkokban, motor-üzemanyagokban és festékekben használják.
• Izoprén – hasonló az 1,3-butadiénhez. Az izoprén bőr-, szem- és nyálkahártya-irritációt okoz. A gumiban izoprént használnak.
• Vezet – az ólom károsítja az agy idegeit, valamint a vesét és az emberi reproduktív rendszert. Az ólombevitel gyomorpanaszokat és vérszegénységet is okozhat. Az ólom ismert rákkeltő anyag, és különösen mérgező a gyermekek számára. Ólmot festékekben és fémötvözetekben használnak.
• Metil-etil-keton (MEK) – lenyomja az emberi idegrendszert, irritálja a szemet, az orrot és a torkot. A MEK-et oldószerekben használják.
• Nikkel – ismert rákkeltő anyag, a nikkel bronchiális asztmát és felső légúti irritációt is okoz.
• Nitrogén-oxid – ez nagyban hozzájárul a szmoghoz és a savas esőhöz. A nitrogén-oxidot benzin égetésével állítják elő. A tudósok szerint a nitrogén-monoxid növeli az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, a Huntington-kór és az asztma kialakulásának kockázatát.
• NNN, NNK és NAT – Az NNN és ​​az NNK ismert rákkeltő anyagok, a NAT pedig az egyik lehet. A három vegyület a dohányra jellemző. Az NNN reproduktív problémákat is okozhat. Az NNK szorosan összefügg a tüdőrák kockázatával.
• Fenol – ez az erősen mérgező anyag káros a központi idegrendszerre (központi idegrendszerre), a szív- és érrendszerre, a légzőrendszerre, a vesére és a májra. A fenolt rétegelt lemezek és építőanyagok gyantáiban használják.
• Propionaldehid – irritálja a légutakat, a bőrt és a szemet. A propionaldehidet fertőtlenítőszerként használják.
• piridin – irritálja a szemet és a felső légutakat. A piridin idegességet, fejfájást és hányingert is okoz. A szakértők szerint a piridin májkárosodást okozhat. Ezt az anyagot oldószerekben használják.
• kinolin – korrózió megállítására és gyanták oldószereként is használják. A kinolin erősen irritálja a szemet, káros a májra, és genetikai mutációkat okoz. A szakértők úgy vélik, hogy a kinolin rákkeltő lehet.
• Rezorcin – irritálja a szemet és a bőrt. Ezt a vegyszert gyantákban, ragasztókban (ragasztókban) és laminátumokban használják.
• Sztirol – irritálja a szemet, lelassíthatja a reflexeket, fejfájást okoz. A sztirol a leukémia magasabb kockázatához kapcsolódik. Ezt az anyagot üvegszálban, csövekben, műanyagokban és szigetelőanyagokban használják.
• Toluol – zavartságot, emlékezetkiesést, hányingert, gyengeséget, étvágytalanságot, részeg mozgást okoz. A toluol maradandó agykárosodáshoz is kapcsolódik. Ezt a vegyszert gyantákban, olajokban és oldószerekben használják.
• Nikotin – ez nem rákkeltő. A nikotin azonban erősen addiktív. A dohányosok nagyon nehezen tudják leszokni a dohányzásról, mert kiakadnak a nikotinon. A nikotin rendkívül gyorsan ható gyógyszer. A belélegzés után 15 másodpercen belül eléri az agyat. Ha a cigarettában és más dohánytermékekben nem lenne nikotin, drasztikusan csökkenne a mindennap dohányzók száma. Nikotin nélkül a dohányipar összeomlana. A nikotint erősen ellenőrzött rovarirtó szerként használják. Elegendő mennyiségű nikotinnak való kitettség hányáshoz, görcsrohamokhoz, a központi idegrendszer (központi idegrendszer) depressziójához és növekedési visszamaradáshoz vezethet. A nikotin alááshatja a magzat megfelelő fejlődését is.
• Szén-monoxid – ez egy mérgező gáz. A szén-monoxidnak nincs szaga vagy íze. A szervezet nehezen tudja megkülönböztetni a szén-monoxidot az oxigéntől, és felszívja a véráramba. A hibás kazánok veszélyes szén-monoxidot bocsátanak ki, akárcsak az autók kipufogói. Ha elég szén-monoxid van körülötted és belélegzed, kómába eshetsz és meghalhatsz. A szén-monoxid csökkenti az izom- és szívműködést, fáradtságot, gyengeséget, szédülést okoz. A szén-monoxid különösen mérgező a még méhben lévő csecsemőkre, csecsemőkre és szív- vagy tüdőbetegségben szenvedő egyénekre.
• Kátrány – több rákot okozó vegyi anyagból áll. Amikor egy dohányos belélegzi a cigarettafüstöt, a kátrány 70%-a a tüdőben marad. Próbáld ki a zsebkendőtesztet. Töltse meg a száját füsttel, ne lélegezze be, és fújja át a füstöt a zsebkendőn keresztül. Ragadós, barna folt lesz a ruhán. Ismételje meg ezt, de ezúttal lélegezze be, és fújja át a füstöt a ruhán keresztül, csak nagyon halvány világosbarna folt lesz.