Minden, amit a papilláris pajzsmirigyrákról tudni kell

A papilláris pajzsmirigyrák a pajzsmirigyrák egyik leggyakoribb és leglassabban növekvő típusa.

A pajzsmirigy egy kicsi, hormontermelő mirigy a nyakban. Kulcsfontosságú szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének, növekedésének és fejlődésének szabályozásában.

Amikor a pajzsmirigysejtek mutálódnak, és elkezdenek ellenőrizhetetlenül növekedni és osztódni, rák alakulhat ki a pajzsmirigyben.

A pajzsmirigyrák leggyakoribb típusa a papilláris pajzsmirigyrák, amelyet mikroszkóp alatt szemlélve jellegzetes papilláiról vagy ujjszerű kiemelkedéseiről neveztek el.

Mi az a papilláris pajzsmirigyrák?

A papilláris pajzsmirigyrák a pajzsmirigyrák leggyakoribb típusa. Kb 88% az összes pajzsmirigyrákos esetből.

A papilláris pajzsmirigyrák jellemzően a pajzsmirigy follikuláris sejtjeiből alakul ki. Kicsi, ujjszerű kiemelkedései, úgynevezett papillák jellemzik.

A papilláris pajzsmirigyrák általában kevésbé agresszív, és kisebb valószínűséggel terjed a pajzsmirigyen túlra, mint a pajzsmirigyrák más típusai.

Bár átterjedhet a közeli nyirokcsomókra, a papilláris pajzsmirigyrák általában nem terjed távoli szervekre, például a tüdőre vagy a csontokra.

Papilláris pajzsmirigyrák tünetei

A papilláris pajzsmirigyrák jellemzően lassan fejlődik. Korai szakaszában gyakran nem okoz tüneteket. Az orvosok gyakran véletlenül fedezik fel egy rutin orvosi vizsgálat vagy képalkotó vizsgálat során.

A rák növekedésével azonban a papilláris pajzsmirigyrák a következő tüneteket okozhatja:

  • Fájdalommentes csomó vagy duzzanat a nyakban: Ez a papilláris pajzsmirigyrák leggyakoribb tünete. A csomó vagy duzzanat általában a nyak elülső részén található, közvetlenül az ádámcsutka alatt.
  • Megnagyobbodott nyirokcsomók: A papilláris pajzsmirigyrák átterjedhet a közeli nyirokcsomókra, ami megnagyobbodást és érzékenységet okoz.
  • Rekedtség vagy beszédbeli nehézség: A papilláris pajzsmirigyrák hatással lehet a hangszálakat irányító idegekre, rekedtséget vagy beszédbeli nehézséget okozva.
  • Nyelési nehézség: Ahogy a daganat nő, megnyomhatja a nyelőcsövet vagy a légcsövet, ami nyelési vagy légzési nehézséget okoz.
  • Nyaki fájdalom: A papilláris pajzsmirigyrák fájdalmat vagy kellemetlen érzést okozhat a nyakban, különösen akkor, ha a daganat nagy, vagy a közeli szövetekre terjedt.

A papilláris pajzsmirigyrák típusai

A papilláris pajzsmirigyrák legtöbb esete a klasszikus papilláris pajzsmirigyráknak minősül, de mikroszkopikus jellemzőik alapján több altípust is meg lehet különböztetni.

Olyan tényezők, mint a környezeti expozíció, a sugárterhelés és a genetika hozzájárulhatnak ezekhez a különbségekhez.

Íme a papilláris pajzsmirigyrák típusainak általános bontása:

  • Klasszikus papilláris pajzsmirigyrák: Ez a papilláris pajzsmirigyrák leggyakoribb altípusa. Kb 55-65% esetekről. Jellemzője a rákos sejtek ujjszerű kiterjesztése a pajzsmirigybe.
  • Follikuláris variáns papilláris pajzsmirigyrák: Ezt az altípust a follikuláris sejtek jelenléte jellemzi, amelyek a follikuláris pajzsmirigyrákhoz hasonló mintázat szerint vannak elrendezve. A follikuláris variáns papilláris pajzsmirigyrák kb 23–41% papilláris pajzsmirigyrák esetén.
  • Magas sejtes variáns papilláris pajzsmirigyrák: A papilláris pajzsmirigyrák ezen altípusát megnyúlt vagy magas sejtek jellemzik. Általában agresszívebb, mint a klasszikus papilláris pajzsmirigyrák.
  • Diffúz szklerotizáló variáns papilláris pajzsmirigyrák: Ez a meglehetősen ritka altípus fiatalabbakat érint. Rákos sejtjei jellemzően a pajzsmirigyben terjednek, kemény, gumiszerű állagot adva a mirigynek.
  • Warthin-szerű variáns papilláris pajzsmirigyrák: A papilláris pajzsmirigyráknak ezt a viszonylag ritka altípusát a daganaton belüli limfoid szövet jellemzi. Nevét egy hasonló megjelenésű daganatról kapta, amely a nyálmirigyben fordulhat elő, Warthin-daganatnak nevezett, bár a két daganatnak nincs köze egymáshoz.
  • Papilláris pajzsmirigyrák oszlopos sejtváltozata: Ezt a viszonylag ritka altípust a daganaton belüli magas, oszlop alakú sejtek jellemzik. Ezek a sejtek megnyúltak és jellegzetes megjelenésűek, ami megkülönbözteti őket a tipikus papilláris pajzsmirigyráksejtektől.

Mi az oka a papilláris pajzsmirigyráknak?

A papilláris pajzsmirigyrák pontos oka nem teljesen ismert, de az orvosok úgy vélik, hogy genetikai és környezeti tényezők kombinációja okozza.

Szerint a Amerikai Rák Társaság, a DNS-mutációk jelentős szerepet játszhatnak a papilláris pajzsmirigyrák kialakulásában. Az olyan gének mutációi, mint a BRAF, RET és RAS, általában megtalálhatók a papilláris pajzsmirigyráksejtekben. Ezek a mutációk a sejtek ellenőrizetlen növekedéséhez és osztódásához vezethetnek, ami végül rákhoz vezethet.

Az American Cancer Society azt is megjegyzi, hogy azoknál az embereknél, akik sugárzásnak voltak kitéve, különösen gyermekkorukban, fokozott a papilláris pajzsmirigyrák kialakulásának kockázata.

A papilláris pajzsmirigyrák egyéb kockázati tényezői a következők:

  • pajzsmirigyrák vagy más endokrin daganatok a családjában
  • hogy nő
  • bizonyos nem rákos pajzsmirigybetegségek, például golyva vagy pajzsmirigy csomók

Hogyan diagnosztizálható a papilláris pajzsmirigyrák?

Az orvosok jellemzően a papilláris pajzsmirigyrákot diagnosztizálják kórtörténet, fizikális vizsgálat és diagnosztikai tesztek kombinációjával.

A fizikális vizsgálat során az orvos csomókat vagy csomókat tapinthat a pajzsmirigyén, és ellenőrizheti, hogy nincs-e duzzanat vagy megnagyobbodás. Vérvizsgálatot rendelhetnek el a pajzsmirigyhormon szintjének felmérésére.

A papilláris pajzsmirigyrák leggyakoribb diagnosztikai tesztje a finom tűs aspirációs biopszia. Az eljárás során az orvos egy vékony tű segítségével kis sejtmintát vesz ki a pajzsmirigyből. Ezután mikroszkóp alatt megvizsgálják a sejteket, és megvizsgálják a rák jelenlétét.

Képalkotó tesztek is használhatók a daganat méretének és helyének meghatározására, valamint annak megállapítására, hogy a rák átterjedt-e a test más területeire. Ezek a tesztek a következőket tartalmazhatják:

  • ultrahang
  • CT vizsgálat
  • MRI
  • PET szkennelés

A papilláris pajzsmirigyrák stádiumának meghatározása

A papilláris pajzsmirigyrák legszélesebb körben alkalmazott staging rendszere a American Joint Committee on Cancer (AJCC) TNM rendszer. Figyelembe veszi a daganat méretét, hogy a rák átterjedt-e a közeli nyirokcsomókra, és hogy a rák átterjedt-e a test más részeire.

A papilláris pajzsmirigyrák alapvető stádiumai a következők:

  • 1. szakasz: A daganat a pajzsmirigyre korlátozódik, és 2 centiméter (cm) vagy kisebb.
  • 2. szakasz: A daganat nagyobb, mint 2 cm, de még mindig a pajzsmirigyre korlátozódik.
  • 3. szakasz: A daganat átterjedt a közeli nyirokcsomókra vagy a közeli struktúrákra, például a légcsőre (légcső) vagy a nyelőcsőre (nyelőcső).
  • 4. szakasz: A daganat a test távoli helyeire, például a tüdőre vagy a csontokra terjedt.

Ez a papilláris pajzsmirigyrák alapvető stádiumrendszere. A rendezési rendszer kissé eltér az 55 év felettiek esetében.

Papilláris pajzsmirigyrák kezelése

A papilláris pajzsmirigyrák kezelése jellemzően műtétet foglal magában az érintett pajzsmirigy eltávolítására, majd radioaktív jódterápiát a fennmaradó rákos sejtek elpusztítására.

Egyes esetekben pajzsmirigyhormonpótló terápiára lehet szükség az eltávolított pajzsmirigy által termelt hormonok pótlására.

Mi a papilláris pajzsmirigyrák túlélési aránya?

Korai felismeréssel és megfelelő kezeléssel a papilláris pajzsmirigyrákos betegek kilátásai általában jók. Az American Cancer Society szerint az összesített 5 éves relatív túlélési aránynak vége 99%.

A lényeg

Bármilyen rákdiagnózis elfogadása ijesztő és zavarba ejtő élmény lehet. Gyakori, hogy szorongunk, félünk és bizonytalanok vagyunk azzal kapcsolatban, hogy mit hoz a jövő.

Fontos azonban emlékezni arra, hogy a papilláris pajzsmirigyrák általában kezelhető és gyakran gyógyítható, különösen, ha korán észlelik.

A legtöbb papilláris pajzsmirigyrákos ember egészséges és produktív életet él a kezelés után.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *