A pygonic spondylitis egy ritka bakteriális gerincfertőzés, amely fájdalmat és neurológiai problémákat okozhat. Az orvosoknak gyakran szükségük van röntgenre vagy MRI-re a diagnózis megerősítéséhez. De előfordulhat, hogy a diagnózis felállítása előtt el kell kezdenie az antibiotikum-kezelést.
A piogén fertőzés minden olyan fertőzés, amely gennyképződést okoz. A spondylitis egy tág fogalom, amely a gerincbetegségeket írja le.
A pyogén spondylitis a gennyképző fertőzés egy fajtája, amely a gerinc ízületeit érinti. Ez gyakran a vérben áthaladó bakteriális fertőzések miatt következik be.
Nem túl gyakori állapot, kb
A betegség átmeneti vagy tartós rokkantságot okozhat. Ez magában foglalhat neurológiai problémákat, mivel a gerinc a központi idegrendszer része.
Bárkinek lehet pyogén spondylitise, de a férfiaknál körülbelül kétszer gyakoribb. A negyvenes éveikben járó felnőtteknél megnő a pyogen spondylitis kockázata, és a kockázat az életkor előrehaladtával tovább növekszik. Vannak más kockázati tényezők is, amelyekről ebben a cikkben később foglalkozunk.
Nézzük meg közelebbről a pyogenic spondylitis okait, kezelését és hatásait.
A nyelv számít
A szex és a nem a spektrumokban létezik. Ez a cikk a „férfiak” és „nőstények” kifejezéseket használja a születéskor meghatározott nemre utalva. Előfordulhat, hogy nemi identitása nincs összhangban azzal, ahogyan szervezete reagál erre a betegségre.
Mi okozza a pyogenic spondylitist?
A pyogén spondylitis olyan baktériumoknak köszönhető, amelyek bejutnak a véráramba, majd eljutnak a gerincbe.
A pyogén spondylitishez leggyakrabban társuló baktériumtörzs a Staphylococcus aureus. Egy másik gyakori bakteriális ok az Escherichia coli (E. coli). Ez a húgyúti fertőzések vezető oka, amely később a gerincére is átkerülhet.
Más típusú baktériumokról is beszámoltak, mint például a Staphylococcus schleiferi vagy a Streptococcus constellatus, amelyek pyogén spondylitist okoznak, de ezek ritkák.
Nyílt vágások vagy sebek révén baktériumok kerülhetnek a véráramba, ezért fontos, hogy megfelelő kötést használjon és rendszeresen cserélje. A gyakori kézmosás a fertőzések megelőzésében is segíthet.
Egyes orvosi eljárások közvetlen hozzáférést igényelnek a gerinchez. Amíg ezek a nyílások teljesen be nem gyógyulnak, lehetőséget biztosítanak a baktériumoknak, hogy elérjék a gerincet. Ezek az eljárások magukban foglalhatják:
- gerincműtétek
- epidurális
- idegblokk
- diszkográfia
- lumbálpunkció
Kit fenyeget a pyogen spondylitis?
Bár az ok nem teljesen ismert, a pyogenic spondylitis körülbelül kétszer olyan gyakori a férfiaknál, mint a nőknél.
Leggyakrabban a 40-es éveikben járó embereket érinti. A pyogenic spondylitis kialakulásának esélye ezt követően minden évtizedben nő.
Mivel ez egy bakteriális fertőzés következménye, a legyengült immunrendszerű embereknél fokozott a pyogenic spondylitis kockázata. Az immunrendszer kevésbé hatékony lehet bizonyos betegségek következtében. Bizonyos kezelések, mint például a kemoterápia, szintén befolyásolhatják az immunrendszert.
Bizonyos egyéb egészségügyi állapotok is növelhetik a pyogenic spondylitis kockázatát. Ezek a következők lehetnek:
- cukorbetegség
- hosszú távú szteroidhasználat
- rák
- májzsugorodás
- krónikus veseelégtelenség
- HIV
- szeptikémia (vérfertőzés)
- alultápláltság
- szerhasználati zavar
Mik a pyogenic spondylitis tünetei?
A pyogenic spondylitis leggyakoribb tünetei általában nagyon hirtelen jelentkeznek, és a következők:
- gerincfájdalom
- érzékenység
- láz
- mozgástartomány elvesztése
Egyéb tünetek, amelyeket tapasztalhat, ha pyogenic spondylitisben szenved, a következők:
- hányinger
- hányás
- étvágytalanság
- megmagyarázhatatlan fogyás
- letargia
- rossz közérzet
- zavar
Egyes embereknél előfordulhat, hogy nincs sok tünet. Ez megnehezítheti a diagnózist.
Hogyan diagnosztizálják az orvosok a pyogenic spondylitist?
A tünetei alapján az orvos vagy más egészségügyi szakember fertőzésre gyanakodhat. A gyakori vizsgálatok, amelyeket az orvos rendelhet, a következők:
- teljes vérkép
- vérkultúra
- vizelet vizsgálat
- Vizeletkultúra
Radiológia
Ezek a fenti tesztek támpontokat adhatnak a pyogenic spondylitis diagnosztizálásához, de nem mindig. Az orvosok ezeket az eredményeket általában képalkotó vizsgálatokkal, például gerincröntgen- és mágneses rezonancia képalkotással (MRI) használják.
A piogén spondylitis hajlamos arra, hogy károsítsa a gerinc két csontja közötti teret, az úgynevezett csigolyákat. Ezek a felvételek két csigolyát mutathatnak egymáshoz szorosan a fertőzött területen, és károsítják a környező csontot is. Ez általában diagnózishoz vezet.
Piogén spondylitis vs. spondylitis tuberkulózis
A pyogen spondylitis nem az egyetlen fertőzés, amely a gerincében előfordulhat.
A tuberkulózis egy másik fertőzés, amely hatással lehet a csontokra és az ízületekre, beleértve a gerincet is. Noha a tünetek és a tesztek hasonlóak lehetnek, a spondylitis tuberkulózist különböző mycobacteriumfajták okozzák, mint például a Mycobacterium tuberculosis.
A spondylitis tuberkulózisa általában hosszabb ideig tart, amíg a tünetek észrevehetővé válnak, mint a pyogén spondylitis, de csak alapos vizsgálattal lehet megállapítani, hogy melyik betegségben szenved.
Mi a pyogén spondylitis kezelése?
Ha az orvos gyanítja, hogy pyogén spondylitisben szenved, gyakori, hogy a diagnózis felállítása előtt elkezdi az antibiotikum-kezelést. A diagnózis megerősítése után módosíthatják az antibiotikumok típusát vagy mennyiségét.
Várható, hogy intravénás (IV) antibiotikumokat kap, mielőtt orális antibiotikumokra váltana. A szakértők nem határozták meg, hogy mennyi ideig kell antibiotikumot szednie, de valahol 4-8 hétre lehet számítani.
A gerinc szerkezeti károsodása miatt szükség lehet ágynyugalomra is, hogy enyhítse a nyomást és csökkentse a fájdalmat. Előfordulhat, hogy több hétig vagy akár hónapig is gipszet kell viselnie, hogy segítse a gerinc gyógyulását a megfelelő helyzetben.
Nem túl gyakori, de néhány embernek sebészeti kezelésre van szüksége a pyogenic spondylitis miatt. Ez általában a gerincvelőre nehezedő nyomás enyhítésére szolgál, ami neurológiai tüneteket okozhat.
Milyen kilátások vannak a pyogén spondylitisben szenvedők számára?
Ha pyogén spondylitisben szenved, a kilátások általában annál jobbak, minél hamarabb elkezdheti a kezelést.
Körülbelül 4-ből 1 pyogén spondylitisben szenvedő ember tapasztal neurológiai tüneteket, míg 10-ből kevesebb, mint 1-nek maradandó neurológiai problémája van.
Körülbelül minden 3. pyogén spondylitisben szenvedő embernek maradandó fogyatékossága lesz a fertőzés miatt.
Az előírt antibiotikum-kezelés befejezése csökkentheti a kiújulás (ismétlődő fertőzés) valószínűségét. Az antibiotikum-kezelés befejezése után körülbelül 6 hónappal a kiújulás ritka, de az antibiotikum-kezelés során az emberek 22%-ánál előfordul.
Körülbelül 6 hónappal az antibiotikumok bevétele után sokan arról számolnak be, hogy jelentős javulást tapasztaltak a hátfájásban.
A baktériumok néha bejuthatnak a véráramba. Amikor megteszik, eljuthatnak a gerincedhez, ahol megfertőzhetik a csontjaidat és a környező szöveteket. Sok különböző baktérium képes erre.
Egyes baktériumtörzsek, különösen a S. aureus, pyogén spondylitist okozhatnak. Ez a betegség leginkább a 40-es éveiktől kezdődő felnőtteket érinti.
Ha úgy gondolja, hogy fennáll a pyogén spondylitis veszélye, és tüneteket tapasztal, forduljon orvoshoz. A korai kezelés az egyik leghatékonyabb eszköz a jobb eredmény eléréséhez.
