Mit kell tudni a vashiányos vérszegénységről

A vashiányos vérszegénység olyan állapot, amikor a szervezetben túl kevés a vörösvértest a vashiány miatt.

A szervezet vasat használ a vörösvérsejtek előállítására, amelyek oxigént szállítanak a szervezetben.

Elegendő vas hiányában előfordulhat, hogy túl kevés az egészséges vörösvértest ahhoz, hogy elegendő oxigént szállítson a szervezet szükségleteinek kielégítéséhez.

Ennek a helyzetnek az eredményét vashiányos vérszegénységnek nevezik, ami miatt az ember rendkívül fáradtnak és kifulladtnak érezheti magát.

Mi az anémia?

Mit kell tudni a vashiányos vérszegénységről
Ha nincs elég egészséges vörösvérsejt vagy hemoglobin a szervezetben, ezt az állapotot vérszegénységnek nevezik.

A vérszegénység olyan vérbetegség, amelyet az egészséges vörösvértestek vagy hemoglobin hiánya jellemez.

A hemoglobin a vörösvértestek azon része, amely az oxigénhez kötődik.

Ha a szervezetben nem kering elegendő hemoglobin, akkor sem jut elegendő oxigén a test minden részébe.

Ennek eredményeként előfordulhat, hogy a szervek és szövetek nem működnek megfelelően, és az ember fáradtnak érezheti magát.

A vashiányos vérszegénység akkor fordul elő, ha a szervezetnek nincs elég vasa a szükséges hemoglobin előállításához.

A vashiányos vérszegénység okai

A vashiányos vérszegénység közvetlenül kapcsolódik a szervezet vashiányához. A vashiány oka azonban eltérő.

Néhány gyakori ok:

  • rossz étrend vagy nem elegendő vas az étrendben
  • vérveszteség
  • csökkent vasfelvételi képesség
  • terhesség

Szegény diéta

A vashiányos étrend a vashiány vezető oka.

A vasban gazdag élelmiszerek, például a tojás és a hús ellátják a szervezetet a hemoglobin termeléséhez szükséges vas nagy részével. Ha valaki nem eszik eleget vasellátásának fenntartásához, vashiány alakulhat ki.

Vérveszteség

A vas elsősorban a vérben található, mivel a vörösvértestekben raktározódik. Vashiány léphet fel, ha egy személy sok vért veszít egy sérülés, szülés vagy erős menstruáció következtében.

Egyes esetekben a krónikus betegségek vagy egyes rákos megbetegedések miatti lassú vérvesztés vashiányhoz vezethet.

Csökkent vasfelvételi képesség

Vannak, akik nem képesek elegendő vasat felvenni az ételből. Ennek oka lehet a vékonybél problémája, például cöliákia vagy Crohn-betegség, vagy ha a vékonybél egy részét eltávolították.

Terhesség

Az alacsony vasszint gyakori probléma a terhes nők számára. A növekvő magzatnak sok vasra van szüksége, ami vashiányhoz vezethet.

Ezenkívül egy terhes nő testében megnövekedett vérmennyiség. Ez a nagyobb mennyiségű vér több vasat igényel a szükségletek kielégítéséhez.

Rizikó faktorok

A gyakori véradás növelheti a vashiány kialakulásának kockázatát.
A gyakori véradás növelheti a vashiány kialakulásának kockázatát.
Néhány embercsoportnál nagyobb a vashiányos vérszegénység kialakulásának kockázata.

A veszélyeztetett csoportok a következők:

Vegetáriánusok: Az olyan emberekben, mint például a vegetáriánusok, akik növényi alapú étrendet folytatnak, vashiányban szenvedhetnek. A probléma leküzdése érdekében feltétlenül tartalmazzon vasban gazdag élelmiszereket, például babot vagy dúsított gabonaféléket. Azok a vegetáriánusok, akik tengeri ételeket is fogyasztanak, az osztrigát vagy a lazacot szokásos étrendjük részeként vegyék figyelembe.

Nők: A havi menstruációs ciklus a nőket és a tizenéves lányokat fokozott vashiány kockázatának teheti ki.

Véradók: A rendszeresen vért adó emberek növelik a vashiány kialakulásának esélyét. Ennek oka a gyakori vérveszteség.

Csecsemők és gyerekek: A koraszülöttek és az alacsony születési súllyal rendelkezők ki vannak téve a vashiány kockázatának. Ezenkívül azok a csecsemők, akik nem jutnak elegendő vashoz az anyatejjel, nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Az orvos azt tanácsolhatja a szoptató nőnek, hogy adjon vasban gazdag tápszert a baba étrendjéhez, ha a vasszintje alacsony.

Hasonlóképpen, a növekedési rohamokon áteső gyermekeknél fokozott a vashiány kockázata. A vashiány elkerülése érdekében fontos, hogy a gyermekek változatos és tápanyagban gazdag étrendet étkezzék.

A vashiányos vérszegénység tünetei

A vashiányos vérszegénység kialakulása gyakran hosszú ideig tart. Lehetséges, hogy az emberek nem tudják, hogy megvannak, amíg a tünetek nem súlyosak.

Egyes esetekben a vashiány beavatkozás nélkül is javulhat, mivel az ember helyzete megváltozik, például a szülés után.

Ha azonban egy személynek vashiányos vérszegénység tünetei vannak, beszélnie kell orvosával.

A vashiányos személynek a következő tünetei lehetnek:

  • gyenge lévén
  • szédülés vagy szédülés
  • rendkívüli fáradtság
  • gyors szívverés
  • könnyen törékeny és törékeny körmök
  • sápadt bőr
  • mellkasi fájdalom
  • légszomj
  • fejfájás
  • hideg kezek és lábak
  • a nyelv fájdalma vagy gyulladása
  • nem tápláló dolgok, például kosz, keményítő vagy jég utáni vágy
  • rossz étvágy, különösen gyermekeknél

A vashiányos vérszegénység szövődményei

A vashiányos vérszegénység enyhébb eseteiben valószínűleg nem lesz több, mint a fent leírt normális tünetek. Azonban további szövődmények léphetnek fel, ha a vashiányos vérszegénységet nem kezelik.

A vashiányos vérszegénység szövődményei a következők:

  • lassú növekedés gyermekeknél és csecsemőknél
  • szívproblémák, beleértve a szívelégtelenséget vagy az oxigénhiányt kompenzáló szívmegnagyobbodást
  • terhességi szövődmények, beleértve az alacsony születési súlyt és a koraszülés fokozott kockázatát

A vashiányos vérszegénység diagnosztizálása

Vérvizsgálatra lehet szükség a vashiányos vérszegénység diagnosztizálásához.
Vérvizsgálatra lehet szükség a vashiányos vérszegénység diagnosztizálásához.
Csak orvos tudja diagnosztizálni a vashiányos vérszegénységet. Fontos, hogy egy személy orvosi tanácsot kérjen, ha észrevehető tünetei vannak.

Az orvos a vizsgálatot azzal kezdi, hogy kérdéseket tesz fel az adott személy általános egészségi állapotára vonatkozóan. Az orvos megvizsgálhatja a bőr tónusát, a körmöket és a szemhéjak alatt, hogy megkeresse a vashiányos vérszegénység fizikai jeleit.

Mivel azonban a vashiányos vérszegénységnek nem mindig vannak látható tünetei, valószínűleg vérvizsgálatra lesz szükség.

Az orvos megvizsgálja a vért, hogy a következő információkat keresse:

  • a hematokrit vagy a vörösvértestek százalékos aránya a teljes vértérfogatban
  • a vörösvértestek méretét és színét, különösen a kisebb halvány sejteket
  • alacsony ferritinszint, ahol ennek a fehérjének a hiánya rossz vasraktározást jelez a vérben
  • alacsonyabb hemoglobinszint, amely vashiányhoz kapcsolódik

Az orvos további kérdéseket tehet fel, vagy további vizsgálatokat végezhet annak megállapítására, hogy a vashiányos vérszegénység egy nem diagnosztizált alapbetegség eredménye-e.

Ezek a tesztek eltérőek lehetnek, attól függően, hogy a személy más tüneteket ír le. Például, ha valaki fájdalmat érez az emésztés során, kolonoszkópiát kell végeznie annak megállapítására, hogy a vashiány oka-e valamilyen gyomor-bélrendszeri betegség.

Kezelés és önmenedzselés

A vashiányos vérszegénységet általában kétféleképpen kezelik, amelyek a vasbevitel növelése és az alapbetegségek kezelése.

Az orvosok javasolhatják a vas-kiegészítők használatát a vasbeviteli szint korrigálása érdekében. A vas-kiegészítők vény nélkül vásárolhatók. A vas-kiegészítőket az előírás szerint kell szednie. Ennek oka az, hogy a túl sok vas mérgező lehet, és károsíthatja a májat.

Ezenkívül a nagy mennyiségű vas székrekedést okozhat. Ennek eredményeként az orvos székletlágyítókat vagy hashajtókat írhat fel a székletürítés megkönnyítésére.

Ha alapállapotot találnak, további kezelésre lehet szükség. Az alapbetegségek kezelése a problémától függ, de további gyógyszereket, antibiotikumokat vagy műtétet jelenthet.

Az önmenedzselés több vas és C-vitamin étrendbe való hozzáadásával történik. A vasban gazdag élelmiszerek közé tartozik a bab, a vörös hús, a szárított gyümölcsök, a vassal dúsított gabonafélék és a borsó. A C-vitaminban gazdag élelmiszerek közé tartoznak a citrusfélék, a leveles zöldségek és a brokkoli.

Függetlenül attól, hogy egy személy az önmenedzselés mellett dönt, vagy követi az orvos ajánlásait, emlékeznie kell arra, hogy a vashiány korrekciója időbe telik. A tünetek enyhülhetnek egy hét kezelés után, de több hónapig vagy tovább is tarthat a vér vasellátásának növelése.

Kapcsolódó cikkek

Discussion about this post