Stroke Diagnózis

A stroke diagnosztizálását végző orvos első fontos lépése a kórtörténet felvétele. Ez segíthet nekik abban, hogy képet kapjanak arról, hogy milyen típusú stroke-ja lehet és annak súlyossága. Megkérdezik Önt vagy családtagját olyan dolgokról, mint például:

• ha korábban volt stroke-ja vagy átmeneti ischaemiás rohama (TIA)
• ha valamelyik közeli hozzátartozón átesett már agyvérzés
• ha bármilyen kockázati tényezője van a stroke kialakulásának, például magas vérnyomás, magas koleszterinszint vagy cukorbetegség
• milyen tünetei vannak, mikor kezdődtek és milyen gyorsan jelentkeztek

Az orvos fizikális vizsgálatot is végez, ahol ellenőrzi életjeleit és éberségi szintjét. A stroke fizikai jeleit is keresik, például gyengeséget, járási nehézségeket vagy beszédbeli nehézségeket.

A fizikális vizsga magában foglal egy neurológiai vizsgálatot is, amely megvizsgálja, mennyire jól működik az idegrendszere. Az orvos tesztelheti a reflexeit, kérdéseket tehet fel, vagy megkérhet néhány egyszerű feladat elvégzésére.

A részletes képalkotás lehetővé teszi az orvosok számára, hogy lássák az agyát és annak ereit. Ez segít nekik megállapítani, hogy a stroke-ot elzáródás (ischaemiás stroke) vagy vérerek kitörése (vérzéses stroke) okozza-e. Ez is segíthet nekik meghatározni a stroke helyét és súlyosságát.

CT vizsgálat

A CT-vizsgálat röntgensugarak segítségével képeket készít az agyáról, és ez az egyik első teszt, amelyet a stroke gyanúja után végeznek. Mivel vérzést mutathat az agyban, segíthet az orvosnak megerősíteni vagy kizárni a vérzéses stroke-ot.

MRI vizsgálat

Az MRI-vizsgálat rádióhullámokat és erős mágneseket használ, hogy képeket készítsen az agyáról. Megmutathatja a stroke okozta agyi változásokat, és azonosíthatja a vérzést vagy a véráramlási problémákat.

Kaphat MRI-vizsgálatot a CT-vizsgálat helyett vagy mellett.

Az orvosok egy speciális típusú MRI-t is használhatnak, amelyet diffúziós súlyozott MRI-nek neveznek, hogy segítsenek az agy iszkémiájában. Az ilyen típusú MRI segíthet az ischaemiás stroke kimutatásában koraimég a kicsiket is.

Angiográfia

Az angiográfia speciális festéket használ az agy véráramlásának vizsgálatára, ami segíthet az orvosnak megtalálni az elzáródott ereket vagy a folyamatos vérzést az agyban. A képek CT (CT angiográfia) vagy MRI (MR angiográfia) segítségével készíthetők.

Perfúziós vizsgálatok

A perfúziós szkennelések speciális festéket vagy nyomjelzőt használnak, hogy megvizsgálják, hogyan veszik fel a vért az agyban. Segíthetnek az orvosnak megtalálni azokat a területeket, amelyek nem kapnak elegendő vért az ischaemiás stroke miatt.

Az orvosok perfúziós vizsgálatokat végezhetnek CT, MRI vagy PET képalkotó technológiával.

A vérvizsgálatok nem erősíthetik meg a stroke diagnózisát. Azonban értékes információkat adhatnak az orvosoknak a tünetek lehetséges okáról. A tesztek a következőket tartalmazzák:

• teljes vérkép a vérszegénység, véralvadási problémák vagy fertőzések kizárására

• véralvadási tesztek a gyorsan alvadó vér (ami ischaemiás stroke-ot jelezhet) vagy a véralvadáshoz túl sokáig tart (ami vérzéses stroke-ra utalhat) ellenőrzésére

• elektrolittesztek, hogy kizárják az elektrolit egyensúlyhiányt, amely olyan tüneteket okozhat, mint a gyengeség vagy a zavartság

• troponin teszt olyan szívproblémák kimutatására, amelyek ischaemiás stroke-hoz vezethetnek

• vércukorszint-teszt az alacsony vércukorszint (amely szélütésszerű tüneteket okozhat) vagy a magas vércukorszint (jelenleg 30-50% ischaemiás stroke-ban szenvedőknél)

• C-reaktív fehérje tesztek az artériák károsodásából eredő gyulladások ellenőrzésére a stroke előtt vagy alatt

• máj- és vesefunkciós tesztek más állapotok kizárására vagy kimutatására szabálytalan leletek stroke-hoz köthető

Az elektrokardiogram (EKG) méri a szív elektromos aktivitását. Segíthet az orvosnak megállapítani, hogy a stroke-ot pitvarfibrilláció (AFib) okozta-e.

Az AFib az aritmia egy fajtája, amely rendszertelen és gyakran túl gyors szívverést okoz. Növeli a potenciálisan súlyos vérrögképződés kockázatát. A szakértők az AFib okait becsülik 1 a 7-ben ütések.

Orvos lehet napokra vagy akár hetekre EKG-monitorral hazaküldi. Ez segíthet a korábban vagy a kórházban nem észlelt AFib diagnosztizálásában.

Az ágyéki punkció során a gerincvelői folyadék (CSF) mintáját gyűjtik a gerincvelő körül. Ezt a mintát ezután laboratóriumban elemzik.

Az orvos lumbálpunkciót rendelhet el, ha arra gyanakszik, hogy vérzéses stroke történt, és más tesztek nem bizonyultak meggyőzőnek. A CSF színének vagy a CSF-ben lévő vörösvértestek változásai vérzést jelezhetnek a központi idegrendszerben.

A stroke olyan orvosi vészhelyzet, amely azonnali kezelést igényel. Miután megerősítette a stroke típusát, helyét és súlyosságát, egészségügyi csapata megkezdi a kezelést. Ezek a tényezők határozzák meg azt is, hogy milyen kezeléseket kell alkalmazni.

Az ischaemiás stroke kezelése magában foglalhatja:

• az agy véráramlásának helyreállítását célzó eljárások, mint például trombektómia (rögeltávolítás) vagy angioplasztika stenttel

• plazminogén aktivátor gyógyszer a vérrögök lebontására

• vérhígító gyógyszerek és antikoagulánsok, amelyek megakadályozzák az új vérrögök képződését vagy a meglévő vérrögök megnagyobbodását

A hemorrhagiás stroke kezelése magában foglalhat egy eljárást a felszakadt ér helyreállítására. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek segíthetnek csökkenteni az erek terhelését a kezelés alatt.

Az agyvérzés típusától függően előfordulhat, hogy a neurológus 1-2 napig magasan kívánja tartani a vérnyomását, hogy biztosítsa a megfelelő véráramlást az agyba.

A stroke utáni felépülés személyenként változó, és heteket, hónapokat vagy akár éveket is igénybe vehet. Az időtartam gyakran függ a stroke helyétől és súlyosságától, valamint attól, hogy mennyi ideig tartott a kezelés. Egyesek teljesen felépülhetnek, míg mások tartós fogyatékossággal élhetnek. A gyógyulás során gyakran van szükség rehabilitációs ellátásra.

Mi a leggyorsabb módja a stroke ellenőrzésének?

Az agyvérzés figyelmeztető jeleinek felismerése a leggyorsabb módja annak, hogy ellenőrizzék a stroke-ot és kérjék a szükséges ellátást. A stroke ellenőrzéséhez használja a GYORS módszer.

A stroke után mennyi idővel lehet kimutatni?

A képalkotó eljárás képes észlelni a stroke-ot percekkel vagy órákkal azután, hogy megtörtént. Az időzítés a képalkotás típusától függhet. Például a diffúziós súlyozott MRI ischaemiás stroke-ot találhat perceken belülmég akkor is, ha a hagyományos CT- vagy MRI-vizsgálatok még nem mutatják a stroke jeleit.

Mi utánozhatja a stroke-ot?

Sok állapot utánozhatja a stroke tüneteit, beleértve:

• elektrolit egyensúlyzavarok
• túl magas vagy túl alacsony vércukorszint
• pajzsmirigy túlműködés
• migrén
• roham

• demyelinizáló betegségek, mint például a sclerosis multiplex

• agydaganatok

Az orvosok számos tesztet használhatnak a stroke diagnosztizálására. Az anamnézis és a fizikális vizsgálat, majd az agy képalkotó vizsgálata segíthet azonosítani a stroke típusát, helyét és súlyosságát, valamint megtervezni a kezelést.

A vérvizsgálat önmagában nem képes diagnosztizálni a stroke-ot, de hasznos információkkal szolgálhat a tünetek lehetséges okáról. Az orvosok bizonyos helyzetekben EKG-t és lumbálpunkciót is alkalmazhatnak.

A stroke időben történő diagnosztizálása és kezelése létfontosságú a szövődmények megelőzésében. Ha gyanítja, hogy Ön vagy más személy agyvérzést kapott, hívja a 911-et vagy a helyi segélyszolgálatot.