Tüdő diffúziós vizsgálat

Mi az a tüdődiffúziós vizsgálat?

Az asztmától a krónikus obstruktív tüdőbetegségig (COPD) számos olyan állapot létezik, amely hatással lehet a tüdőre. A zihálás vagy az általános légszomj annak a jele lehet, hogy a tüdő nem úgy működik, ahogy kellene. Ha tüdőproblémák jeleit mutatja, orvosa vizsgálatokat rendelhet el a tüdőfunkció értékelésére.

Az egyik ilyen teszt a tüdő diffúziós tesztje. A tüdő diffúziós tesztje annak vizsgálatára szolgál, hogy a tüdő hogyan dolgozza fel a levegőt. Más tesztekkel együtt segíthet orvosának megállapítani, hogy légzőrendszere megfelelően és hatékonyan működik-e. Ezt a tüdő szén-monoxid-tesztjének (DLCO) is nevezhetjük.

Mi a tüdő diffúziója?

A tüdődiffúziós vizsgálat célja annak vizsgálata, hogy a tüdeje mennyire engedi át az oxigént és a szén-dioxidot a vérbe és kijutni belőle. Ezt a folyamatot diffúziónak nevezik.

Amikor lélegzik, az orrán és a száján keresztül lélegzik be az oxigént tartalmazó levegőt. Ez a levegő a légcsövön vagy a légcsövön keresztül halad a tüdejébe. A tüdőbe jutva a levegő egyre kisebb, hörgőknek nevezett struktúrákon halad keresztül. Végül eléri az alveolusoknak nevezett apró zsákokat.

Az alveolusokból a belélegzett levegő oxigénje a közeli erekbe kerül a vérébe. Ezt a folyamatot oxigéndiffúziónak nevezik. Miután a vér oxigénnel rendelkezik, az oxigént szállítja az egész szervezetben.

A diffúzió másik formája akkor fordul elő, amikor a szén-dioxidot tartalmazó vér visszajut a tüdejébe. A szén-dioxid a véredből az alveolusokba kerül. Ezután kilégzéssel kilökődik. Ezt a folyamatot szén-dioxid diffúziónak nevezik.

A tüdődiffúziós vizsgálat mind az oxigén, mind a szén-dioxid diffúzió elemzésére használható.

Mi a tüdődiffúziós vizsgálat célja?

Az orvosok általában tüdődiffúziós vizsgálatot alkalmaznak a tüdőbetegségben szenvedők felmérésére vagy az ilyen betegségek diagnosztizálására. A megfelelő felmérés és diagnózis elengedhetetlen az optimális kezelés biztosításához.

Ha tüdőbetegség tüneteit észleli, tüdődiffúziós teszttel elemezhető a tüdeje működése. Ezenkívül, ha tüdőbetegség miatt kezelik, kezelőorvosa időről időre elrendelheti ezt a vizsgálatot, hogy figyelemmel kísérje a betegség előrehaladását és a kezelés hatékonyságát.

Hogyan készüljek fel a tüdődiffúziós vizsgálatra?

A vizsgálat előtt orvosa megkérheti Önt, hogy tegyen meg bizonyos lépéseket a tüdődiffúziós vizsgálatra való felkészülés érdekében. Megkérhetik Önt, hogy:

  • a vizsgálat előtt kerülje a hörgőtágító vagy más inhalációs gyógyszer használatát
  • kerülje a nagy mennyiségű étel elfogyasztását a vizsgálat előtt
  • a vizsgálat előtt néhány órával kerülje a dohányzást

Mire számítsak a tüdődiffúziós teszt során?

A legtöbb esetben a tüdő diffúziós tesztje a következő lépéseket tartalmazza:

  1. A száj körül egy fúvókát kell helyezni. Jól illeszkedni fog. Orvosa klipeket helyez az orrára, hogy megakadályozza, hogy az orrlyulain keresztül lélegezzen.
  2. Nagy levegőt veszel. Ez a levegő csekély és biztonságos mennyiségű szén-monoxidot tartalmaz majd.
  3. Tartsa ezt a levegőt körülbelül 10-ig.
  4. Gyorsan kilélegzed a tüdődben tartott levegőt.
  5. Ezt a levegőt összegyűjtik és elemzik.

Vannak-e kockázatok a tüdődiffúziós teszttel kapcsolatban?

A tüdő diffúziós vizsgálata nagyon biztonságos és egyszerű eljárás. A tüdődiffúziós teszt nem jár komoly kockázattal. Ez egy gyors eljárás, és a legtöbb ember számára nem okozhat jelentős fájdalmat vagy kényelmetlenséget.

Valószínűleg nem tapasztal semmilyen negatív mellékhatást a teszt befejezése után.

Mit jelentenek a teszteredményeim?

Ez a teszt azt vizsgálja, hogy egy bizonyos gázból mennyit lélegzik be, és mennyi van jelen a kilélegzett levegőben. Általában a laboratórium szén-monoxidot vagy más „nyomkövető” gázt használ annak meghatározására, hogy a tüdeje képes-e a gázokat diffundálni.

A laboratórium két dolgot vesz figyelembe a vizsgálat eredményének meghatározásakor: az eredetileg belélegzett szén-monoxid mennyiségét és a kilélegzett szén-monoxid mennyiségét.

Ha jóval kevesebb szén-monoxid van a kilégzett mintában, az azt jelzi, hogy nagy mennyiségű gáz a tüdőből a vérbe diffundált. Ez a robusztus tüdőfunkció jele. Ha a két minta mennyisége hasonló, akkor a tüdejének diffúziós kapacitása korlátozott.

A teszteredmények változóak, és az, hogy mi tekinthető „normálisnak”, személyenként változik. Orvosának számos tényezőt figyelembe kell vennie annak eldöntéséhez, hogy a vizsgálati eredményei tüdőfunkciós problémákra utalnak-e, ideértve:

  • hogy van-e tüdőtágulása vagy sem
  • akár férfi, akár nő vagy
  • a korod
  • a te fajod
  • magasságod
  • a hemoglobin mennyisége a vérében

Általánosságban elmondható, hogy orvosa összehasonlítja, hogy mennyi szén-monoxidot vár ki Öntől a ténylegesen kilélegzett szén-monoxid mennyiségéhez.

Ha az általuk előre jelzett mennyiség 75–140 százalékát kilélegezed, a teszteredmények normálisnak tekinthetők. Ha az előrejelzett mennyiség 60-79 százalékát lélegzi ki, tüdőfunkciója enyhén csökkent. A 40 százalék alatti teszteredmény súlyosan csökkent tüdőfunkció jele, a 30 százalék alatti eredmény pedig jogosulttá válik társadalombiztosítási rokkantsági ellátásra.

Mi okozza a rendellenes vizsgálati eredményeket?

Ha kezelőorvosa úgy találja, hogy a tüdeje nem olyan szinten diffundálja szét a gázt, mint kellene, ennek számos oka lehet. A következő feltételek kóros eredményekhez vezethetnek:

  • asztma
  • tüdőtágulás
  • pulmonális hipertónia vagy magas vérnyomás a tüdő artériáiban

  • szarkoidózis vagy tüdőgyulladás

  • tüdőszövet elvesztése vagy súlyos hegesedés
  • idegen test elzárja a légutakat
  • problémák az artériás véráramlással
  • tüdőembólia (PE), vagy elzáródott artéria a tüdőben

  • vérzés a tüdőben

Milyen egyéb tüdőfunkciós vizsgálatokat lehet végezni?

Ha kezelőorvosa gyanítja, hogy a tüdeje nem működik megfelelően, a tüdődiffúziós teszten kívül több vizsgálatot is elrendelhet. Az egyik ilyen teszt a spirometria. Ez méri a beszívott levegő mennyiségét és azt, hogy milyen gyorsan tudja kilélegezni. Egy másik teszt, a tüdőtérfogat mérés, meghatározza a tüdő méretét és kapacitását. Ezt tüdőpletizmográfiás tesztnek is nevezik.

Ezeknek a teszteknek az együttes eredményei segíthetnek orvosának kideríteni, mi a baj, és milyen lépéseket lehet tenni a tünetek enyhítésére.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *