Vasculitis: tünetek, okok és kezelés

Áttekintés

A vasculitis az erek gyulladása. A gyulladás az erek falának megvastagodását okozhatja, ami csökkenti az éren áthaladó járat szélességét. Ha a véráramlás korlátozott, az szerv- és szövetkárosodáshoz vezethet.

A vasculitisnek sok fajtája létezik, és legtöbbjük ritka. A vasculitis csak egy vagy több szervet érinthet. A vasculitis lehet rövid távú vagy hosszú távú.

A vasculitis bárkit érinthet, bár egyes típusok bizonyos korcsoportokban gyakoribbak. Az Ön típusától függően kezelés nélkül is javulhat. A legtöbb vasculitis gyógyszert igényel a gyulladás szabályozására és a fellángolások megelőzésére.

Vasculitis: tünetek, okok és kezelés — Vasculitis

A vasculitis tünetei

A legtöbb vasculitis jelei és tünetei a következők:

Láz
Fejfájás
Fáradtság
Fogyás
Általános fájdalmak

Egyéb jelek és tünetek az érintett testrészekhez kapcsolódnak, beleértve:

Emésztőrendszer. Ha a gyomor vagy a belek érintettek, evés után fájdalmat érezhet. Fekélyek és perforációk előfordulhatnak, amelyek véres székletet eredményezhetnek.
Fülek. Szédülés, fülzúgás és hirtelen halláskárosodás léphet fel.
Szemek. A vasculitis miatt a szeme vörösnek tűnhet, viszkethet vagy égethet. Az óriássejtes arteritis kettős látást és átmeneti vagy tartós vakságot okozhat az egyik vagy mindkét szemen. Ez néha a betegség első jele.
Kezek vagy lábak. A vasculitis bizonyos típusai zsibbadást vagy gyengeséget okozhatnak a kézben vagy a lábban. A kézfejek és a talpak megduzzadhatnak vagy megkeményedhetnek.
Tüdő. Légszomj alakulhat ki, vagy akár vért is köhöghet, ha vasculitis érinti a tüdejét.
Bőr. A bőr alatti vérzés vörös foltok formájában jelenhet meg. A vasculitis csomókat vagy nyílt sebeket is okozhat a bőrön.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Kérjen időpontot kezelőorvosához, ha bármilyen olyan jele vagy tünete van, amely aggasztja Önt. A vasculitis bizonyos típusai gyorsan súlyosbodhatnak, ezért a korai diagnózis nagyon fontos a hatékony kezelés érdekében.

A vasculitis okai

A vasculitis pontos oka nem teljesen ismert. A vasculitis bizonyos típusai az ember genetikai felépítéséhez kapcsolódnak. Más típusok abból adódnak, hogy az immunrendszer véletlenül megtámadja a véredénysejteket. Ennek az immunrendszeri reakciónak a lehetséges kiváltó okai a következők:

Fertőzések, például hepatitis B és hepatitis C
Vérrákok
Immunrendszeri betegségek, például rheumatoid arthritis, lupus és scleroderma
Reakciók bizonyos gyógyszerekre

Kockázati tényezők

A vasculitis bárkivel előfordulhat. A következő tényezők növelhetik a vasculitis kialakulásának kockázatát:

Kor. Az óriássejtes arteritis ritkán fordul elő 50 éves kor előtt, míg a Kawasaki-kór leggyakrabban 5 évesnél fiatalabb gyermekeknél fordul elő.
Családi történelem. A Behcet-kór, a polyangiitisszel járó granulomatózis és a Kawasaki-kór esetenként családonként terjed.
Életmód választások. A kokain használata növelheti a vasculitis kialakulásának kockázatát. A dohányzás, különösen, ha Ön 45 évnél fiatalabb férfi, növelheti a Buerger-kór kockázatát.
Gyógyszerek. A vasculitist néha olyan gyógyszerek is kiválthatják, mint a hidralazin, allopurinol, minociklin és propiltiouracil.
Fertőzések. A hepatitis B vagy C fertőzés növelheti a vasculitis kockázatát.
Immunrendszeri rendellenességek. Azoknál az embereknél, akiknél immunrendszerük tévedésből megtámadja saját testüket, nagyobb a vasculitis kockázata. Ilyen például a lupus, a rheumatoid arthritis és a scleroderma.
Nem. Az óriássejtes arteritis sokkal gyakoribb a nőknél, míg a Buerger-kór a férfiaknál.

A vasculitis szövődményei

A vasculitis szövődményei az Ön állapotának típusától és súlyosságától függenek. Vagy a szövődmények a vasculitis kezelésére használt vényköteles gyógyszerek mellékhatásaihoz kapcsolódhatnak. A vasculitis szövődményei a következők:

Szervkárosodás. A vasculitis bizonyos típusai súlyosak lehetnek, és károsíthatják a főbb szerveket.
Vérrögök és aneurizmák. Vérrög képződhet a véredényben, ami akadályozza a véráramlást. Ritkán a vasculitis miatt a véredény gyengül és kidudorodik, aneurizmát képezve.
Látásvesztés vagy vakság. Ez a kezeletlen óriássejtes arteritis lehetséges szövődménye.
Fertőzések. A vasculitis kezelésére használt gyógyszerek némelyike gyengítheti az immunrendszert. Ez a probléma hajlamosabbá teheti Önt a fertőzésekre.

A vasculitis diagnózisa

Orvosa valószínűleg a kórtörténetének felvételével és fizikális vizsgálat elvégzésével kezdi. Az orvos egy vagy több diagnosztikai vizsgálaton és eljáráson is áteshet, hogy kizárja a vasculitist utánzó egyéb állapotokat, vagy diagnosztizálja a vasculitist. A diagnosztikai vizsgálatok és eljárások a következőket foglalhatják magukban:

Vérvétel. Ezek a tesztek a gyulladás jeleit keresik, például a magas C-reaktív fehérjeszintet. A teljes vérsejtszám meg tudja mondani, hogy van-e elég vörösvérsejtje vagy sem. Bizonyos antitesteket kereső vérvizsgálatok – például az anti-neutrofil citoplazmatikus antitestek – segíthetnek a vasculitis diagnosztizálásában.
Képalkotó tesztek. A nem invazív képalkotó technikák segíthetnek meghatározni, hogy mely erek és szervek érintettek. Ezek a technikák abban is segíthetnek az orvosnak, hogy nyomon kövesse, hogy Ön reagál-e a kezelésre vagy sem. A vasculitis képalkotó tesztjei közé tartozik a röntgen, az ultrahang, a számítógépes tomográfia (CT), a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) és a pozitronemissziós tomográfia (PET).
Az erek röntgenfelvétele (angiográfia). Az eljárás során egy vékony szívószálra emlékeztető rugalmas katétert helyeznek be egy nagy artériába vagy vénába. Ezután egy speciális festéket fecskendeznek a katéterbe, és röntgenfelvételeket készítenek, amikor a festék kitölti az artériát vagy a vénát. A kapott röntgenfelvételeken az erek körvonalai láthatók.
Biopszia. Ez egy sebészeti eljárás, amelynek során orvosa kis szövetmintát vesz ki az érintett testrészről. Kezelőorvosa ezután megvizsgálja ezt a szövetet a vasculitis jeleire.

Vasculitis kezelése

A kezelés a gyulladás szabályozására és a vasculitist kiváltó alapállapotok kezelésére összpontosít.

Gyógyszerek

A kortikoszteroid gyógyszer, például a prednizon, a legáltalánosabb gyógyszertípus, amelyet a vasculitishez kapcsolódó gyulladás szabályozására írnak fel.

A kortikoszteroidok mellékhatásai súlyosak lehetnek, különösen, ha hosszú ideig szedi őket. A lehetséges mellékhatások közé tartozik a súlygyarapodás, a cukorbetegség és a csontok gyengülése. Ha hosszú távú kezeléshez kortikoszteroidra van szükség, valószínűleg a lehető legalacsonyabb adagot kapja.

A kortikoszteroidokkal együtt más gyógyszerek is felírhatók a gyulladás szabályozására, így a kortikoszteroidok adagja gyorsabban csökkenthető. Az alkalmazott gyógyszer a jelenlévő vasculitis típusától függ. Ezek a gyógyszerek lehetnek metotrexát (Trexall), azatioprin (Imuran, Azasan), mikofenolát (CellCept), ciklofoszfamid, tocilizumab (Actemra) vagy rituximab (Rituxan).

A szükséges speciális gyógyszerek a vasculitis típusától és súlyosságától, az érintett szervektől és bármely egyéb egészségügyi problémától függenek.

Sebészet

Néha a vasculitis aneurizmát okoz – egy dudort a véredény falában. Ez a dudor műtétre szorulhat, hogy csökkentse a felszakadás kockázatát. Az elzáródott artériák sebészeti kezelést is igényelhetnek, hogy helyreállítsák a véráramlást az érintett területen.

Megküzdés és támogatás

A vasculitissel való együttélés egyik legnagyobb kihívása a gyógyszere mellékhatásainak kezelése lehet. A következő javaslatok segíthetnek:

Értse meg betegségét. Tudjon meg mindent a vasculitisről és annak kezeléséről. Ismerje meg az Ön által szedett gyógyszerek lehetséges mellékhatásait, és tájékoztassa kezelőorvosát az egészségi állapotában bekövetkezett változásokról.
Kövesse kezelési tervét. Kezelési terve magában foglalhatja az orvos rendszeres látogatását, további vizsgálatok elvégzését és a vérnyomás ellenőrzését.
Válassz egészséges étrendet. A megfelelő étkezés segíthet megelőzni a gyógyszereiből eredő lehetséges problémákat, például a csontok elvékonyodását, a magas vérnyomást és a cukorbetegséget. Válasszon olyan étrendet, amely a friss gyümölcsökre és zöldségekre, a teljes kiőrlésű gabonákra, az alacsony zsírtartalmú tejtermékekre, valamint a sovány húsokra és halakra helyezi a hangsúlyt. Ha kortikoszteroid gyógyszert szed, kérdezze meg kezelőorvosát, hogy szüksége van-e D-vitamin- vagy kalcium-kiegészítőre.
Vegyen be rutin védőoltásokat. A védőoltások, például az influenza és a tüdőgyulladás elleni naprakészen tartása segíthet megelőzni a gyógyszereiből eredő problémákat, például fertőzést. Beszéljen orvosával a védőoltásokról.
Gyakoroljon a hét legtöbb napján. A rendszeres aerob gyakorlatok, például a séta segíthet megelőzni a csontvesztést, a magas vérnyomást és a cukorbetegséget, amelyek a kortikoszteroidok szedésével járhatnak. A testmozgás jótékony hatással van a szívre és a tüdőre is. Emellett sokan úgy találják, hogy a testmozgás javítja hangulatukat és általános közérzetüket. Ha nem szokott edzeni, kezdje el lassan, és fokozatosan építsen fel. Orvosa segíthet megtervezni az Önnek megfelelő edzésprogramot.
Erős támogatási rendszer fenntartása. A család és a barátok segíthetnek Önnek megbirkózni ezzel az állapottal. Ha úgy gondolja, hogy hasznos lenne beszélni másokkal, akik vasculitisben szenvednek, kérdezze meg egészségügyi csapata egyik tagját, hogy kapcsolatba léphessen egy támogató csoporttal.

Felkészülés az orvosi találkozóra

Kérjen időpontot orvoshoz, ha aggasztó jelei vagy tünetei vannak. Ha kezelőorvosa azt gyanítja, hogy érgyulladása van, kezelőorvosa egy ízületi és autoimmun betegségekkel foglalkozó szakorvoshoz (reumatológushoz) utalhat, aki jártas az ilyen betegségben szenvedők segítésében. Hasznos lehet a multidiszciplináris megközelítés is. A betegség típusától és súlyosságától függ, hogy milyen szakemberekhez fordul.

A vasculitis kezelésében részt vevő szakemberek a következők:

Ízületi és autoimmun betegségek orvosai (reumatológusok)
Agy- és idegrendszeri orvosok (neurológusok)
Szemorvosok (szemészek)
Szívorvosok (kardiológusok)
Veseorvosok (nefrológusok)
Tüdőorvosok (tüdőgyógyászok)
Bőrgyógyászok (bőrgyógyászok)
Húgyúti és urogenitális rendszerrel foglalkozó orvosok (urológusok)

Mit kell tenni a felkészüléshez

Ügyeljen az előzetes időpontegyeztetési korlátozásokra. Amikor időpontot egyeztet, kérdezze meg, hogy előre kell-e tennie valamit, például korlátoznia kell az étrendjét.
Küldje el a korábbi tesztadatokat. Ha nagyobb egészségügyi központba utalták, kérje meg háziorvosát, hogy a találkozó előtt továbbítsa korábbi képalkotó és biopsziás eredményeit.
Sorolja fel az Ön által tapasztalt tüneteket, beleértve azokat a tüneteket is, amelyek nem kapcsolódnak ahhoz az okhoz, amely miatt megbeszélte a találkozót.
Sorolja fel a legfontosabb személyes egészségügyi információkat, beleértve a közelmúltban tapasztalt egyéb egészségügyi problémákat vagy súlyos stresszeket, valamint az Ön által szedett gyógyszereket, vitaminokat és étrend-kiegészítőket.
Fontolja meg, hogy magával vigye családtagját vagy barátját a találkozóra. Valaki, aki elkíséri, segíthet emlékezni arra, amit az orvos mondott.
Sorolja fel azokat a kérdéseket, amelyeket fel szeretne tenni orvosának.

A vasculitis esetében néhány alapvető kérdést fel kell tenni:

Milyen típusú vasculitisem van?
Mi okozza a vasculitisemet?
Szükségem lesz további vizsgálatokra?
A vasculitisem akut vagy krónikus?
A vasculitisem magától elmúlik?
Komoly a vasculitisem?
Valamelyik testrészemet súlyosan károsította a vasculitis?
Meggyógyítható a vasculitisem?
Milyen kezelési lehetőségeim vannak?
Milyen előnyei és kockázatai vannak az egyes kezelési módszereknek?
Létezik olyan kezelési módszer, amely szerinte a legmegfelelőbb számomra?
Mennyi ideig tart a kezelés?
Más betegségem is van. Hogyan kezelhetem a legjobban együtt ezeket a betegségeket?