A vastagbélrák okozta a legtöbb rákos halálozást férfiaknál és nőknél, az emlőrák és a tüdőrák után. De ez a fajta rák megelőzhető életmódváltással és korai diagnózissal.
A COVID-19 világjárvány idején azonban a COVID-19-től való félelem miatt sokan nem mennek kórházba, hogy átessék az éves ellenőrzést. Az orvosok most a vastagbélrák arányának jelentős növekedésétől tartanak.
Emellett a betegséggel kapcsolatos néhány általános tévhit halálos kimenetelhez is vezet, gyakran olyan esetekben, amelyek korai kezeléssel menthetők lettek volna.
Európában évente 375 000 embernél diagnosztizálnak vastagbélrákot, és közülük 170 000-en halnak meg ebben a betegségben. Az olaszországi Bolognai Egyetemen végzett tanulmány szerint a vastagbélrákszűrés 4-6 hónapos késleltetése 3%-kal növelte az előrehaladott vastagbélrák kockázatát, míg a 12 hónapnál hosszabb késés 7%-kal növelte a kockázatot. Bár a koronavírus-járványnak még nincs vége, az éves szűrővizsgálatokat nem szabad megszakítani vagy elhalasztani.
Vastagbélrák és polipok
A vastagbélrák az esetek 98%-ában alakul ki, amelyek polipokat mutatnak. A 15 mm-nél nagyobb átmérőjű polipok 1,5-szer nagyobb valószínűséggel válnak rákossá. Mivel a polipok vastagbéltükrözéssel történő eltávolításával megelőzhető a vastagbélrák, ma szinte minden európai országban végeznek különböző protokollokon alapuló vastagbélrákszűrési programokat. Egy 2000 és 2016 között 16 európai országban végzett tanulmány szerint a vastag- és végbélrák prevalenciája jelentősen csökkent azokban az országokban, ahol korábban kezdték meg a szűrővizsgálatokat.
A mai technológiával a korai vastagbélrákok és polipok jobban felismerhetők mesterséges intelligencia alapú képalkotó rendszerekkel. Bár a kolonoszkópia az arany standard a polipok kimutatásában, az eljárás sikere nagyban függ a kolonoszkópiát végző személy tapasztalatától és a minőségi előírások betartásától.
Napjainkban azonban 6 általános tévhit él a vastagbélrákról és a vastagbéltükrözésről. Ezek a tévhitek veszélyesek, mert hátráltatják a korai diagnózist, és gyakran ezek az okai annak, hogy a betegek már előrehaladott stádiumban fordulnak orvoshoz.
1. tévhit: A végbél vére aranyérre utal, és nem jelent nagy problémát.
A legtöbb beteg attól tart, hogy súlyosabb betegsége lesz, és elhalasztja az orvoshoz fordulást azzal, hogy kifogásokat keres, és azt gondolja, hogy ez csak aranyér. Sokan inkább barátaikhoz, családtagjaikhoz fordulnak tanácsért, és alternatív gyógymódot választanak. Másrészt az orvos hamisan aranyérnek vagy végbélrepedésnek tulajdoníthatja a vérzést, különösen fiatal és krónikus székrekedésben szenvedő betegeknél.
A végbélnyílásból származó vérzés a rák vagy egy nagy polip előhírnöke lehet, ezért feltétlenül szükséges a részletes vizsgálat
2. tévhit: A vastagbélrák tisztán genetikai eredetű, a családomban nincs rák.
A rákos megbetegedések mindössze 15%-át genetika okozza. Ha vastagbélrákban szenved az elsőfokú rokonoknál (FDR), vagy ha családi adenomatosus polyposisban (FAP) szenved, megnő a rák kialakulásának kockázata. A vastagbélrák azonban olyan embereknél is kialakulhat, akiknek a családjában nem fordult elő rák.
3. tévhit: Minden elhúzódó székrekedés rákhoz vezet.
A székrekedés az egyik leggyakoribb gyomor-bélrendszeri betegség. De a székrekedés nem jelenti azt, hogy vastagbélrákja van. Nincs bizonyíték arra, hogy a krónikus székrekedés vagy az irritábilis bél szindróma vastagbélrákot okozna. Ha azonban a vastagbélrák vagy egy nagy polip elég nagyra nő ahhoz, hogy szűkítse a bélüreget, akkor székrekedés, bélelzáródás vagy végbélvérzés jelentkezhet. Mindig el kell menni gasztroenterológushoz, ha váratlanul megváltozik a székletürítési szokása.
4. tévhit: A kolonoszkópia bonyolult és fájdalmas eljárás, és végzetes is lehet.
A kolonoszkópia nagyon alacsony kockázatú eljárás, ha azt szakértő végzi. A vastagbéltükrözés során a belek perforációja vagy vérzése 1000 esetből kevesebb, mint 1 esetben fordul elő. A kolonoszkópia előtt alapos orvosi kivizsgáláson kell átesni, és ki kell kérdezni a krónikus betegségekről és az Ön által szedett gyógyszerekről. Tájékoztassa kezelőorvosát, ha antibiotikumot, vérhígítót vagy cukorbetegség elleni gyógyszert szed.
A kolonoszkópia egyetlen kellemetlen része a műtét előtti előkészítés. Hashajtó gyógyszereket kell szednie a bélrendszer kiürítésére. A legelterjedtebb módja a hashajtó gyógyszeres tasakok összekeverése néhány liter vízben. A hashajtó gyógyszereknek édes ízük lesz, mint a gyümölcslé, és ezt egész nap vagy 2 napon keresztül kell fogyasztania. Előfordulhat, hogy az eljárás előtt 3-4 nappal egyszerűsítse az étrendjét, vagy csak folyadékot fogyasszon.
A kolonoszkópia során nem fog fájdalmat érezni, mert az eljárást mély szedáció alatt végezzük. Általános érzéstelenítés csak bizonyos esetekben szükséges.
5. tévhit: Nincs szükségem kolonoszkópiára, mivel nincs gondom.
Egy személynél a vastagbélrák kialakulásának kockázata élete során 6%. Ez egy olyan statisztika, amelyet nem lehet alábecsülni. Egyszerűbben fogalmazva, 18 emberből 1-nél alakulhat ki vastagbélrák.
Tanulmányok kimutatták, hogy a polipok és a vastagbélrák gyakrabban fordulnak elő elhízottak és dohányosok, rendszeresen alkoholt fogyasztóknál, feldolgozott élelmiszereket fogyasztóknál, családjukban előfordult vastagbélrák, valamint azoknál, akik nem sportolnak rendszeresen. A vastagbélrák okozta halálozás kockázata azonban 45%-kal csökken kolonoszkópiával.
6. tévhit: Vannak olyan gyógyszerek, amelyek megelőzhetik a vastagbélrákot.
Bár sok kutatást végeztek ebben a témában, nincs egyértelmű eredmény. Bár egyes tanulmányok megemlítették a nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID), például az aszpirin, a kalcium, a magnézium, a folsav, a B6- és a B12-vitamin, a D-vitamin, a sztatinok és az aszpirin rákellenes hatását, ezt a hatást nem vizsgálták. nagy tanulmányok igazolták.
Amíg a kutatók nem rendelkeznek határozottabb eredményekkel, a legjobb, ha egészségesen és rostokban gazdag étrendet eszünk, rendszeresen mozogunk, kerüljük a dohányzást és az alkoholfogyasztást, és nem hízunk túl.
Kinek kell szűrővizsgálatot végeznie?
Az átlagos kockázatú csoportba tartozóknak 50 éves korukban el kell kezdeni a szűrővizsgálatokat a vastagbélrák felderítésére.
Az emlőrákhoz hasonlóan az elmúlt években az orvosok a szűrési életkor 45 vagy akár 40 évre történő csökkentését javasolták, mivel a korai vastagbélrák előfordulása megnőtt.
Ha valakinek a családjában előfordult vastagbélrák, vagy családi adenomatózus polipózisban szenved, a szűrővizsgálatot sokkal korábban el kell kezdeni.
Discussion about this post