A vastagbélrák okai és tünetei

A vastagbélrák egyfajta rák, amely a vastagbélben kezdődik. A vastagbél az emésztőrendszer utolsó része.

A vastagbélrák jellemzően idősebb felnőtteket érint, de bármely életkorban előfordulhat. A rák általában kicsi, nem rákos (jóindulatú) sejtcsomókként kezdődik, amelyeket polipoknak neveznek. Ezek a polipok a vastagbél belsejében alakulnak ki. Idővel ezeknek a polipoknak egy része vastagbélrákká válhat.

A polipok kicsik, és kevés tünetet okozhatnak. Emiatt az orvosok rendszeres szűrővizsgálatokat javasolnak a vastagbélrák megelőzésére. A szűrővizsgálatokkal az orvosok azonosíthatják és eltávolíthatják a polipokat, mielőtt rákossá válnának.

Ha vastagbélrák alakul ki, számos kezelési módszer létezik, amelyek segítenek megbirkózni vele. Ezek a módszerek a műtét, a sugárterápia, a gyógyszeres kezelések, a kemoterápia, a célzott terápia és az immunterápia.

A vastagbélrákot néha vastagbélráknak nevezik. Ez a kifejezés a vastagbélrákot és a végbélrákot kombinálja. A végbélrák a végbélben kezdődik.

A vastagbélrák tünetei

A vastagbélrák tünetei a következők:

• A székletürítési szokásának tartós változása, beleértve a hasmenést vagy a székrekedést
• Rektális vérzés vagy vér a székletben
• Tartós hasi kényelmetlenség, például görcsök vagy fájdalom
• Olyan érzés, hogy a beled nem ürül ki teljesen
• Gyengeség vagy fáradtság
• Megmagyarázhatatlan fogyás

Sok vastagbélrákos ember nem tapasztal tüneteket a betegség korai szakaszában. Amikor a tünetek megjelennek, valószínűleg változni fognak a rák méretétől és a vastagbélben való elhelyezkedésétől függően.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha olyan tartós tünetet észlel, amely aggasztja Önt, konzultáljon orvosával.

Kérdezze meg orvosát, hogy mikor kell vastagbélrákszűrésen részt vennie. Általában 50 éves kor felett javasolt elkezdeni a vastagbélrákszűrést. Kezelőorvosa gyakoribb vagy korábbi szűrést javasolhat, ha egyéb kockázati tényezői vannak, például a családban előfordult a betegség.

Mi okozza a vastagbélrákot?

Az orvosok nem biztosak abban, hogy mi okozza a legtöbb vastagbélrákos esetet.

Általában a vastagbélrák akkor kezdődik, amikor a vastagbélben lévő egészséges sejtekben változások (mutációk) alakulnak ki DNS-ükben. A sejt DNS-e utasításokat tartalmaz, amelyek megmondják a sejtnek, hogy mit tegyen.

Az egészséges sejtek rendezett módon növekednek és osztódnak, hogy a szervezet normálisan működjön. De amikor egy sejt DNS-e megsérül és rákos lesz, a sejtek tovább osztódnak – még akkor is, ha nincs szükség új sejtekre. Ahogy a sejtek felhalmozódnak, daganatot képeznek.

Idővel a rákos sejtek növekedhetnek, hogy megtámadják és elpusztítsák a közeli normál szöveteket. A rákos sejtek pedig eljuthatnak a test más részeire, hogy ott lerakódásokat (áttéteket) képezzenek.

Rizikó faktorok

A következő tényezők növelhetik a vastagbélrák kialakulásának kockázatát:

• Idősebb kor. A vastagbélrák bármely életkorban diagnosztizálható, de a vastagbélrákban szenvedők többsége 50 évnél idősebb. Az 50 évnél fiatalabbaknál a vastagbélrák aránya növekszik, de az orvosok nem tudják, miért.
• Afro-amerikai faj. Az afro-amerikaiakban nagyobb a vastagbélrák kockázata, mint más rasszokhoz tartozó embereknél.
• Kolorektális rák vagy polipok személyes története. Ha már volt vastagbélrákja vagy nem rákos vastagbélpolipja, nagyobb a kockázata a vastagbélrák kialakulásának a jövőben.
• Gyulladásos bélrendszeri állapotok. A vastagbél krónikus gyulladásos betegségei, mint például a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség, növelhetik a vastagbélrák kockázatát.
• Öröklött szindrómák, amelyek növelik a vastagbélrák kockázatát. Egyes génmutációk, amelyek a családban generációkon keresztül terjedtek át, jelentősen növelhetik a vastagbélrák kockázatát. A vastagbélrákoknak csak kis százaléka kapcsolódik öröklött génekhez. A leggyakoribb öröklött szindrómák, amelyek növelik a vastagbélrák kockázatát, a családi adenomatosus polipózis (FAP) és a Lynch-szindróma. A Lynch-szindrómát örökletes non-polyposis colorectalis ráknak (HNPCC) is ismerik.
• A vastagbélrák családtörténete. Nagyobb valószínűséggel alakul ki vastagbélrák, ha vérrokona szenvedett már ebben a betegségben. Ha egynél több családtag vastagbélrákban vagy végbélrákban szenved, a kockázata még nagyobb.
• Rostszegény, magas zsírtartalmú étrend. A vastagbélrák és a végbélrák egy tipikus nyugati étrendhez köthető, amely alacsony rosttartalmú, valamint magas zsír- és kalóriatartalmú. Az ezen a területen végzett kutatás vegyes eredményeket hozott. Egyes tanulmányok a vastagbélrák fokozott kockázatát találták azoknál, akik sok vörös húst és feldolgozott húst fogyasztanak.
• Ülő életmód. Azoknál az embereknél, akiknek nincs túl sok fizikai aktivitásuk, nagyobb valószínűséggel alakul ki vastagbélrák. A rendszeres fizikai aktivitás csökkentheti a vastagbélrák kockázatát.
• Cukorbetegség. A cukorbetegeknél vagy az inzulinrezisztenciában szenvedőknél fokozott a vastagbélrák kockázata.
• Elhízottság. Az elhízott embereknél megnövekszik a vastagbélrák kockázata, és nagyobb a vastagbélrák miatti halálozás kockázata a normál testsúlyúakhoz képest.
• Dohányszívás. A dohányzó embereknél megnőhet a vastagbélrák kockázata.
• Alkohol. Az erős alkoholfogyasztás növeli a vastagbélrák kockázatát.
• Sugárterápia rák kezelésére. A korábbi rákos megbetegedések kezelésére a has területére irányuló sugárterápia növeli a vastagbélrák kockázatát.

Sok vastagbélrákban szenvedő ember egyáltalán nem tapasztal tüneteket, amíg a betegség el nem ér egy előrehaladottabb stádiumot. Abban az időben nehezebb kezelni.

Ezért nagyon fontosak a szűrővizsgálatok.