Milyen betegségeket terjesztenek a denevérek az emberre?

A denevérek olyan emlősök, amelyek kulcsfontosságú ökológiai szerepet játszanak, mint például a növények beporzása, a magvak szétszórása és a rovarpopulációk szabályozása hatalmas mennyiségű rovar elfogyasztásával. A denevérek azonban számos kórokozó természetes tározói is, amelyek közül néhány súlyos betegségeket okozhat az emberben. Nézzük meg, milyen betegségek terjednek át a denevérekről az emberre, és hogyan terjednek.

Denevérek által emberre terjesztett betegségek

A denevérek különféle kórokozókat hordozhatnak, beleértve a vírusokat, baktériumokat, gombákat és parazitákat. A denevérek által emberre továbbított legsúlyosabb betegségek a következők:

1. Veszettség

A veszettség a veszettség vírusa által okozott betegség, amely a központi idegrendszert érinti, és a tünetek megjelenésekor szinte mindig halálos kimenetelű. Míg a kutyák a veszettség vírusának leggyakoribb forrásai világszerte, a denevérek számos régióban jelentős rezervoárnak számítanak.

A veszettség vírusa megmarad a denevérekben, mivel a denevérek a vírus természetes tározói. A veszettség vírusa hatékonyan terjedhet a denevérkolóniákban harapással vagy nyállal érintkezve a társas interakciók során. A denevérek hosszú élettartama és sűrű pihenési szokásai elősegítik a vírus fennmaradását a denevérpopulációkon belül.

A veszettség az emberre egy fertőzött denevér nyálán keresztül terjed, általában harapás útján. Egyes esetekben a betegség karcolásokon keresztül terjedhet, vagy amikor a fertőzött nyál nyálkahártyával vagy nyílt sebekkel érintkezik.

Az emberre való átterjedés gyakran akkor következik be, amikor az emberek denevéreket kezelnek vagy megpróbálnak megmenteni. Például sok esetben az emberek veszettségfertőzései az alvás vagy a beteg denevérek védőfelszerelés nélküli kezelése során észlelt denevércsípések miatt következnek be.

2. Hendra vírus fertőzés

Az elsőként Ausztráliában azonosított Hendra vírus súlyos légúti és neurológiai megbetegedéseket okoz emberekben és lovakban.

A Hendra vírus természetesen kering a gyümölcsdenevérekben anélkül, hogy betegséget okozna bennük. A denevérek vándorlási viselkedése és táplálkozási szokásai, például a lókarámok közelében történő gyümölcsevés, más fajokhoz is eljuttathatják ezt a vírust.

Az emberi fertőzések fertőzött lovakkal való érintkezés útján fordulnak elő. A lovak a Hendra vírust a denevérvizeletből, ürülékből vagy nyálból szerzik be, amely szennyezi környezetüket vagy takarmányukat. A denevérről emberre történő közvetlen átvitelt nem dokumentálták.

A járványok jellemzően olyan területeken fordulnak elő, ahol lovak legelnek a gyümölcsdenevér-kolóniák közelében. Néhány esetben fertőzött lovak kezelése után néhány ember elkapta a Hendra-vírust.

3. Nipah vírus fertőzés

A Délkelet-Ázsiában elterjedt Nipah vírus súlyos légúti és neurológiai tüneteket okoz az emberben.

A gyümölcsdenevérek (Pteropus fajok) a Nipah vírus természetes gazdái, tünetek nélkül hordozzák ezt a vírust. A denevérek táplálkozási viselkedése, mint például a gyümölcs nyalása vagy harapása, terjeszti a vírust.

Az emberek a Nipah-vírussal fertőződnek meg denevérváladékkal szennyezett ételek, például nyers datolyapálmalé, vagy fertőzött sertésekkel való érintkezés útján, amelyek közbenső gazdaszervezetként működnek.

Egy figyelemre méltó járvány Malajziában történt, amikor a sertések denevérrel fertőzött gyümölcs elfogyasztása után fertőződtek meg. A vírus ezután átterjedt az emberekre, akik szorosan érintkeztek ezekkel a sertésekkel. Egy másik bangladesi járványban néhány ember elkapta a Nipah-vírust, miután a denevérek által látogatott fákról gyűjtött nyers datolyapálma-levet fogyasztottak.

4. SARS-CoV és SARS-CoV-2 (koronavírusok)

A súlyos akut légzőszervi szindrómát (SARS) és a COVID-19-et a denevérekhez köthető koronavírusok okozzák. Míg a denevérek a természetes rezervoár, ezek a vírusok valószínűleg köztes gazdaszervezeteken, például civeteken (SARS-CoV) vagy esetleg pangolinokon (SARS-CoV-2) keresztül jutottak el az emberhez.

A koronavírusok rendkívül alkalmazkodóképesek, és a denevérpopulációkban jól fejlődnek a denevérek egyedi immunrendszerének köszönhetően, amely lehetővé teszi a vírusok fennmaradását anélkül, hogy súlyos betegségeket okoznának. A denevérek éjszakázási viselkedése és társas interakciói elősegítik a vírus terjedését.

Az emberek köztes gazdaszervezeteken vagy fertőzött vadon élő állatokkal való közvetlen érintkezés útján vannak kitéve ezeknek a koronavírusoknak. Közvetlen érintkezés gyakran előfordul a vadon élő állatok piacán, vagy amikor az emberek behatolnak a denevérek élőhelyeibe.

A 2002–2003-as SARS-járványt a denevérek által fertőzött cibetmacskákra vezették vissza, míg a COVID-19 vélhetően a kínai vuhani piacról származott, ahol vadon élő állatokat árultak. Bár a pontos útvonal továbbra sem tisztázott, a spillover valószínűleg emberi érintkezést jelentett egy köztes gazdaszervezettel.

5. Marburg vírusos betegség

Az ebolához hasonló Marburg-vírus súlyos vérzéses lázat okoz, magas halálozási aránnyal.

A Marburg vírus természetesen bizonyos gyümölcsdenevérfajokban, például a Rousettus aegyptiacusban él. Ezek a denevérek tározóként működnek anélkül, hogy tüneteket mutatnának, széles körük és pihenési szokásaik pedig elősegítik a vírus terjedését.

Az emberben a Marburg-vírus fertőzés a denevérürülékkel, vizelettel vagy nyállal való közvetlen érintkezés útján fordul elő, gyakran bányászat, barlangkutatás vagy fertőzött denevérek kezelése során. A másodlagos átvitel a fertőzött egyének testnedveivel való érintkezés útján történhet.

Egy figyelemre méltó esetben Ugandában bányászok kapták el a Marburg-vírust, miután egy aranybányában denevér guanónak voltak kitéve. A későbbi emberről emberre terjedő járvány kitöréseket okozott a kórházakban.

6. Histoplasmosis

A hisztoplazmózis a Histoplasma capsulatum által okozott gombás fertőzés, amely denevér- vagy madárürülékkel dúsított talajban nő.

A denevérek ürüléke tápanyagban gazdag környezetet biztosít a gomba fejlődéséhez. A gombaspórák a levegőben terjednek, ha megzavarják.

Az emberek belélegzik a gombás spórákat a szennyezett talajból vagy ürülékből, különösen az olyan tevékenységek során, mint a denevérekkel fertőzött területek tisztítása vagy a spórák.

Az építőmunkások, az építőmunkások és a gazdálkodók veszélyben vannak, ha denevérek lakta területeken dolgoznak. Az Egyesült Államokban kitört járvány azzal függött össze, hogy a dolgozók megfelelő védőfelszerelés nélkül takarítottak egy régi, denevérekkel fertőzött épületet.

A fent említett kórokozók elsősorban a denevérek természetes környezetéből és evolúciós alkalmazkodásából származnak. A denevérek egyedülálló immunrendszere lehetővé teszi számukra, hogy együtt éljenek különféle vírusokkal, baktériumokkal és gombákkal anélkül, hogy megbetegednének. Évmilliók során ezek a kórokozók a denevérek mellett fejlődtek ki, és jól illeszkedtek a denevérek fiziológiájához. Az olyan emberi tevékenységek, mint az élőhelyek pusztítása, a vadon élő állatokkal való kereskedés és a denevérekkel való fokozott érintkezés elősegítik ezeknek a kórokozóknak más fajokra és emberekre való átterjedését.