A tartós légszomj olyan folyamatos légzési nehézség vagy az a érzés, hogy nem jut elég levegőhöz, amely hetekig vagy annál is tovább tart, illetve folyamatosan visszatér. Vannak, akiknél a légszomj csak fizikai aktivitás közben jelentkezik. Másoknál viszont pihenés közben is jelentkezik a légszomj.
A tartós légszomj orvosi vizsgálatot igényel, mivel számos súlyos betegség okozhatja. Egyes okok a tüdőt érintik, míg mások a szívet, a vért, az ereket, az izmokat vagy az idegrendszert érintik.
A tanulmányok szerint az országunkban a felnőttek körülbelül 10–20%-ánál fordul elő tartós légszomj. Ez a tünet az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik; az idősebb felnőttek körében a prevalencia meghaladhatja a 25%-ot.
A legtöbb esetben a kiváltó ok szív- vagy tüdőbetegség.
A tartós légszomjat okozó betegségek és állapotok
1. Krónikus obstruktív tüdőbetegség
A krónikus obstruktív tüdőbetegség a tartós légszomj leggyakoribb oka.
Ez a betegség akkor alakul ki, amikor a káros részecskéknek vagy gázoknak való hosszú távú kitettség károsítja a légutakat és a tüdőszövetet.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség gyakori okai a következők:
- Cigarettázás
- Passzív dohányzás
- Beltéri főzésből származó füst
- Légszennyezés
- Munkahelyi por és vegyi anyagok
- Ritka genetikai rendellenességek.
A gyulladás szűkíti a légutakat. A tüdőszövet elveszíti rugalmasságát. A levegő a tüdőben reked. Ezek a változások egyre nehezebbé teszik a légzést.
A betegség előrehaladtával még az olyan egyszerű tevékenységek is légszomjat okozhatnak, mint a séta vagy az öltözködés.
2. Asztma
Az asztma a tartós légszomj másik gyakori oka. Tartós tünetek akkor jelentkeznek, ha az asztmát nem sikerül megfelelően kontrollálni, vagy ha a légutak gyulladása hosszú ideig fennáll.
Az asztma azért alakul ki, mert a légutak túlérzékennyé válnak a különböző kiváltó tényezőkre.
A gyakori kiváltó tényezők közé tartoznak:
- Allergének
- Légúti fertőzések
- Testmozgás
- Légszennyezés
- Dohányfüst
- Bizonyos gyógyszerek.
A genetikai tényezők is hozzájárulnak az asztma kialakulásához.
A gyulladt légutak megduzzadnak és túlzott mennyiségű nyálkát termelnek. A légutak izmai hirtelen összehúzódhatnak. Ezek a változások szűkítik a légutakat és csökkentik a légáramlást.
Egyeseknél az asztmás rohamok időszakosan jelentkeznek. Másoknál az asztmás rohamok között is folyamatos légzési nehézségek jelentkeznek.
3. Szívelégtelenség
A légszomj a szívelégtelenség egyik jellegzetes tünete.
A szívelégtelenség azt jelenti, hogy a szív nem képes hatékonyan pumpálni a vért.
A szívelégtelenség gyakori okai a következők:
- Koszorúér-betegség
- Korábbi szívroham
- Magas vérnyomás
- Szívbillentyű-betegség
- Kardiomiopátia
- Bizonyos fertőzések.
A gyenge szív miatt folyadék halmozódik fel a tüdőben. A tüdőszövetben lévő folyadék akadályozza az oxigénátvitelt. A légzés nehezebbé válik, különösen terhelés közben vagy fekvő helyzetben.
4. Koronáriaér-betegség
A koszorúér-betegség hazánkban nagyon gyakori, és gyakran hozzájárul a terheléses légszomj kialakulásához.
A koronáriaerek belsejében zsíros lerakódások, úgynevezett plakkok halmozódnak fel. A kockázati tényezők között szerepelnek:
- Dohányzás
- Cukorbetegség
- Magas vérnyomás
- Magas koleszterinszint
- Elhízás
- Családi kórtörténet.
A csökkent véráramlás korlátozza az oxigénellátást a szívizomban. A szív fizikai aktivitás közben nem tud hatékonyan működni. Egyesek mellkasi fájdalom helyett légszomjat éreznek.
5. Elhízás
Az elhízás a tartós légszomj egyik nagyon gyakori oka.
Az elhízás akkor alakul ki, amikor az energiafelvétel hosszú távon folyamatosan meghaladja az energiafelhasználást.
A súlygyarapodáshoz genetikai, környezeti, hormonális és viselkedési tényezők is hozzájárulnak.
A felesleges testzsír megnöveli a légzés terhelését. A mellkas és a has körüli zsírszövet korlátozza a tüdő tágulását.
A szervezetnek emellett több oxigénre is szüksége van, mivel nagyobb testtömeget kell ellátnia.
6. Fizikai kondícióromlás
A fizikai kondícióromlás a tartós légszomj gyakori, de gyakran figyelmen kívül hagyott oka.
Ez az állapot hosszan tartó inaktivitás, betegség, kórházi kezelés vagy ülő életmód után alakul ki.
Az izmok gyengülnek, ha kevesebbet használjuk őket. A kardiovaszkuláris állóképesség idővel romlik.
A gyengébb izmoknak több oxigénre van szükségük a tevékenység során. A szívnek és a tüdőnek nagyobb erőfeszítést kell tennie a mindennapi feladatok elvégzéséhez. Sokan észlelik a légszomjat lépcsőzéskor vagy felfelé sétáláskor.
7. Vérszegénység
A vérszegénység a tartós légszomj gyakori oka, különösen nők, idősek és krónikus betegségben szenvedők körében.
A vashiány okozta vérszegénység gyakori jelenség hazánkban.
A vérszegénység azt jelenti, hogy a vérben túl kevés a vörösvérsejt vagy túl kevés a hemoglobin.
A vérszegénység gyakori okai:
- Vashiány
- Vitaminhiány
- Vérveszteség
- Veseelégtelenség
- Csontvelő-rendellenességek.
A vörösvérsejtek szállítják az oxigént. A vörösvérsejtek számának csökkenése csökkenti a szövetek oxigénellátását. A szervezet ezt a légzés és a pulzusszám fokozásával kompenzálja.
8. Intersticiális tüdőbetegség
Az intersticiális tüdőbetegség ritkábban fordul elő, mint az asztma vagy a krónikus obstruktív tüdőbetegség, de mégis a tartós légszomj egyik fontos oka.
Az intersticiális tüdőbetegség olyan rendellenességek csoportja, amelyek hegesedést okoznak a tüdőben.
Az intersticiális tüdőbetegség okai a következők:
- Autoimmun betegségek
- Munkavégzés során mérgező anyagoknak való kitettség
- Bizonyos gyógyszerek
- Sugárterápia
- Ismeretlen okok.
A hegesedett tüdő merevvé válik. A merev tüdő nem tud normálisan kitágulni. A tüdőszövetben történő oxigénátvitel hatékonysága csökken.
9. Pulmonális hipertenzió
A pulmonális hipertenzió a tartós légszomj ritka oka.
Ez az állapot sokkal ritkábban fordul elő, mint az asztma, az elhízás vagy a krónikus obstruktív tüdőbetegség.
A pulmonális hipertenzió azt jelenti, hogy megnő a nyomás a tüdőn keresztül vért szállító artériákban.
A pulmonális hipertónia okai a következők:
- Szívbetegség
- Krónikus tüdőbetegség
- Vérrögök
- Kötőszöveti betegségek
- Genetikai tényezők.
A szív jobb oldalának nagyobb ellenállás ellen kell pumpálnia. A tüdőn átáramló vér mennyiségének csökkenése korlátozza az oxigénfelvételt, különösen terhelés alatt.
10. Tüdőrák
A tüdőrák ritkábban fordul elő, mint más okok, de az orvosoknak figyelembe kell venniük ezt a lehetőséget, különösen dohányosok és idősebb felnőttek esetében.
A tüdőrák akkor alakul ki, amikor rendellenes sejtek ellenőrizhetetlenül szaporodnak a tüdőszövetben.
A dohányzás a legfontosabb kockázati tényező.
A daganat elzárhatja a légutakat, összenyomhatja a tüdőszövetet, folyadékgyülemhez vezethet a tüdő körül, vagy csökkentheti a tüdő normális működését.
11. Szorongásos zavarok
A szorongásos zavarok genetikai, pszichológiai és környezeti tényezők kölcsönhatása révén alakulnak ki.
A szorongás megváltoztathatja a légzésmintát. A gyors vagy felületes légzés légszomj érzetét keltheti, még akkor is, ha az oxigénszint normális.
A szorongás tovább ronthatja a szív- vagy tüdőbetegségek által okozott légzési tüneteket is.
Mit kell tennie, ha tartós légszomjjal küzd?
Orvosi vizsgálatot kell kérnie, ha a légszomj 3–4 hétnél tovább tart, vagy ismétlődően visszatér.
Azonnal kérjen sürgősségi orvosi ellátást, ha a következő tünetek bármelyike jelentkezik:
- Súlyos légzési nehézség
- Mellkasi fájdalom
- Kék ajkak vagy kék bőr
- Zavartság
- Ájulás
- A tünetek hirtelen súlyosbodása
- Vérköhögés.
Az alábbiak feljegyzésével is segítheti orvosát:
- A tünetek kezdete
- A tüneteket kiváltó tevékenységek
- A tüneteket enyhítő tényezők
- Dohányzási előzmények
- Gyógyszeres kezelés
- Kísérő tünetek.
Hogyan állapítják meg az orvosok az okot?
Az orvosok általában a részletes kórelőzmény felvételével és fizikális vizsgálattal kezdik a diagnosztizálást.
További vizsgálatok lehetnek:
- Vérvizsgálatok. A vérvizsgálatok segítségével felismerhető a vérszegénység, a fertőzés, a vesebetegség, a pajzsmirigy-rendellenességek vagy a szívkárosodás.
- Pulzoximetria. Egy érzékelő méri a vér oxigénszintjét.
- Mellkasröntgen. A mellkasröntgen segítségével tüdőgyulladás, szívmegnagyobbodás, tüdőhegesedés, tüdőrák vagy folyadékgyülem állapítható meg.
- Számítógépes tomográfia. A számítógépes tomográfia részletesebb képet ad a tüdőről és a mellkasról.
- Tüdőfunkciós vizsgálat. A tüdőfunkciós vizsgálat méri a légáramlást, a tüdőtérfogatot és a tüdőkapacitást. Ezek az értékek segítenek az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség és egyéb tüdőbetegségek diagnosztizálásában.
- Elektrokardiogram. Az elektrokardiogram a szívritmust és a szívbetegségek jeleit értékeli.
- Echokardiogram. Az echokardiogram ultrahang segítségével vizsgálja a szív felépítését és működését.
- Terheléses vizsgálat. A terheléses vizsgálat segít megállapítani, hogyan reagál a szív, a tüdő és az izmok a fizikai aktivitásra.
A tartós légszomj kezelése
A kezelés a kiváltó októl függ.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség kezelése
A kezelés a következőket foglalhatja magában:
- A dohányzás abbahagyása
- Inhalációs gyógyszerek
- Tüdőrehabilitáció
- Oxigénterápia bizonyos betegek esetében.
Az asztma kezelése
A kezelés a következőket tartalmazhatja:
- Gyulladáscsökkentő inhalációs gyógyszerek
- Húgycsőtágító gyógyszerek
- A kiváltó tényezők elkerülése.
Szívelégtelenség kezelése
A kezelés a következőket tartalmazhatja:
- A szívműködést javító gyógyszerek
- A sóbevitel csökkentése
- A testnedvek gondos egyensúlyban tartása
- Az alapbetegség kezelése.
Az elhízás kezelése
A kezelés a következőket foglalhatja magában:
- Étrendváltás
- A fizikai aktivitás növelése
- Viselkedésmódosító programok
- Fogyókúrás gyógyszerek
- Kiválasztott betegek esetében bariatrikus műtét.
A vérszegénység kezelése
A kezelés az októl függ, például:
- Vaspótlás
- Vitaminpótlás
- Vérzés kezelése
- Az alapbetegség kezelése.
Intersticiális tüdőbetegség kezelése
A kezelés a következőket tartalmazhatja:
- Gyulladáscsökkentő gyógyszerek
- Fibrotikus folyamatokat gátló gyógyszerek
- Oxigénterápia
- Tüdőátültetés kiválasztott betegeknél.
A pulmonális hipertenzió kezelése
A kezelés a következőket tartalmazhatja:
- Speciális gyógyszerek
- Oxigénterápia
- Az alapbetegség kezelése.
Szorongásos zavarok kezelése
A kezelés a következőket tartalmazhatja:
- Pszichológiai terápia
- Stresszkezelés
- Szükség esetén gyógyszeres kezelés.
Discussion about this post