A koleszterin egy lipid. Ez egy viaszszerű anyag, amelyre a szervezetnek szüksége van. Az egyik típusból, az alacsony sűrűségű lipoproteinből (LDL) túl sok azonban hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségekhez.
A koleszterin egy viaszszerű anyag, amely a vérben és a sejtekben található. A máj termeli a legtöbb koleszterint a szervezetben. A többi az elfogyasztott ételekből származik. A koleszterin a vérben lipoproteineknek nevezett csomagokba csomagolva utazik.
A koleszterinnek két fő formája van:
Alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) a koleszterin „rossz”, egészségtelen fajtája. Az LDL-koleszterin felhalmozódhat az artériákban, és zsíros, viaszos lerakódásokat, úgynevezett plakkokat képezhet.
Nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) a „jó”, egészséges koleszterinfajta. A felesleges koleszterint az artériákból a májba szállítja, amely eltávolítja azt a szervezetből.
A koleszterin önmagában nem rossz. A szervezetnek szüksége van némi koleszterinre a hormonok, a D-vitamin és az emésztőnedvek előállításához. A koleszterin a szervei megfelelő működését is segíti.
A túl sok LDL-koleszterin azonban problémát jelenthet. A magas LDL-koleszterin idővel károsíthatja az artériákat, hozzájárulhat a szívbetegségekhez és növelheti a stroke kockázatát. A koleszterinszint rendszeres orvoslátogatása és a szívbetegség kockázatának csökkentése diétával, testmozgással, életmódbeli változtatásokkal és gyógyszeres kezeléssel segíthet csökkenteni a szívbetegséggel kapcsolatos szövődményeket és javítani az életminőséget.
Szív- és érrendszeri és keringési rendszerek
Ha túl sok LDL-koleszterin van a szervezetében, az felhalmozódhat az artériákban, eltömítve azokat, és kevésbé rugalmassá téve azokat. Az artériák keményedését érelmeszesedésnek nevezik. A vér nem áramlik olyan jól a merev artériákon, ezért a szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy átnyomja a vért rajtuk. Idővel, ahogy a plakk felhalmozódik az artériákban, szívbetegség alakulhat ki.
A koszorúerekben felhalmozódó plakk megzavarhatja az oxigénben gazdag vér áramlását a szívizomba. Ez anginának nevezett mellkasi fájdalmat okozhat. Az angina nem szívroham, hanem a véráramlás átmeneti zavara. Ez egy figyelmeztetés, hogy fennáll a szívroham kockázata. Egy plakkdarab végül letörhet és vérrögöt képezhet, vagy az artéria továbbra is beszűkülhet, ami teljes mértékben blokkolhatja a véráramlást a szívébe, ami szívrohamhoz vezethet. Ha ez a folyamat az agyba vezető artériákban vagy az agyon belül történik, az agyvérzéshez vezethet.
A plakk blokkolhatja a vér áramlását az artériákba, amelyek vérrel látják el a bélrendszert, a lábakat és a lábakat. Ezt perifériás artériás betegségnek (PAD) nevezik.
Endokrin rendszer
A szervezet hormontermelő mirigyei koleszterint használnak olyan hormonok előállítására, mint az ösztrogén, a tesztoszteron és a kortizol. A hormonok a szervezet koleszterinszintjére is hatással lehetnek. A kutatások kimutatták, hogy a női menstruációs ciklus során az ösztrogénszint emelkedésével a HDL-koleszterinszint is emelkedik, és az LDL-koleszterinszint csökken. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a nőknél megnő a szívbetegség kockázata a menopauza után, amikor az ösztrogénszint csökken.
A csökkent pajzsmirigyhormon-termelés (hipotireózis) az össz- és az LDL-koleszterinszint emelkedéséhez vezet. A túlzott pajzsmirigyhormon (hyperthyreosis) ellenkező hatást vált ki. Az androgénmegvonásos terápia, amely csökkenti a férfi hormonok szintjét a prosztatarák növekedésének megállítása érdekében, növelheti az LDL-koleszterinszintet. A növekedési hormon hiánya az LDL-koleszterinszintet is megemelheti.
Idegrendszer
A koleszterin az emberi agy alapvető alkotóeleme. Valójában az agy a szervezet teljes koleszterinkészletének körülbelül 25 százalékát tartalmazza. Ez a zsír elengedhetetlen az idegsejtek fejlődéséhez és védelméhez, amelyek lehetővé teszik az agy számára, hogy kommunikáljon a test többi részével.
Bár szüksége van némi koleszterinre az agy optimális működéséhez, túl sok belőle káros lehet. A túlzott koleszterinszint az artériákban szélütéshez vezethet – ez a véráramlás zavara, amely károsíthatja az agy egyes részeit, ami memória-, mozgás-, nyelési, beszéd- és egyéb funkciók elvesztéséhez vezethet.
A magas vérkoleszterinszint önmagában is szerepet játszik a memória és a mentális funkciók elvesztésében. A magas vér koleszterinszintje felgyorsíthatja a béta-amiloid plakkok képződését, a ragadós fehérjelerakódásokat, amelyek károsítják az Alzheimer-kórban szenvedők agyát.
Emésztőrendszer
Az emésztőrendszerben a koleszterin nélkülözhetetlen az epe termeléséhez – egy olyan anyag, amely segít a szervezetnek lebontani az élelmiszereket és felszívni a tápanyagokat a belekben. De ha túl sok koleszterin van az epében, a felesleg kristályokká, majd kemény kövekké képződik az epehólyagban. Az epekövek nagyon fájdalmasak lehetnek.
Ha figyelemmel kíséri koleszterinszintjét az ajánlott vérvizsgálatokkal, és csökkenti a szívbetegségek kockázatát, javíthatja általános életminőségét.
