Az agydaganat tünetei és okai

Mi az agydaganat?

Az agydaganat abnormális sejtek halmaza, amely az agyban kontrollálhatatlanul nő.

Sokféle agydaganat létezik. Néhány agydaganat nem rákos (jóindulatú), néhány agydaganat pedig rákos (rosszindulatú). Az agydaganatok kezdődhetnek az agyában (elsődleges agydaganatok), vagy a rák a test más részein is kialakulhat, és átterjedhet az agyba (másodlagos vagy áttétes agydaganatok).

Az agydaganatok gyorsan vagy lassan növekedhetnek. Az agydaganat növekedési üteme és elhelyezkedése határozza meg, hogyan befolyásolja az idegrendszer működését.

Az agydaganat kezelési lehetőségei az agydaganat típusától, méretétől és helyétől függenek.

Az agydaganat tünetei

Az agydaganat tünetei nagymértékben változnak, és az agydaganat méretétől, helyétől és növekedési ütemétől függenek.

Az agydaganatok által okozott általános tünetek a következők lehetnek:

• A fejfájás új kezdete vagy változása
• Fokozatosan gyakoribbá és súlyosabbá váló fejfájás
• Megmagyarázhatatlan hányinger vagy hányás
• Látásproblémák, például homályos látás, kettős látás vagy a perifériás látás elvesztése
• A kar vagy a láb érzésének vagy mozgásának fokozatos elvesztése
• Nehézségek az egyensúlyozással
• Beszéd nehézségei
• Zavar a mindennapi ügyekben
• A személyiség vagy a viselkedés megváltozik
• Görcsrohamok, különösen olyan személyeknél, akiknek korábban nem volt görcsrohamai
• Hallásproblémák

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha tartósan aggasztó tünetei vannak, orvoshoz kell fordulnia.

Mi okozza az agydaganatot?

Agydaganatok, amelyek az agyban kezdődnek

Az elsődleges agydaganatok magából az agyból vagy az ahhoz közeli szövetekből erednek, például az agyat borító membránokból (agyhártyák), a koponyaidegekből, az agyalapi mirigyből vagy a tobozmirigyből.

Az elsődleges agydaganatok akkor kezdődnek, amikor a normál sejtek hibákat (mutációkat) szereznek DNS-ükben. Ezek a mutációk lehetővé teszik a sejtek megnövekedett sebességű növekedését és osztódását, valamint az egészséges sejtek elpusztulása utáni élet folytatását. Az eredmény abnormális sejtek tömege, amely daganatot képez.

Felnőtteknél az elsődleges agydaganatok sokkal ritkábban fordulnak elő, mint a másodlagos agydaganatok, amelyekben a rák máshol kezdődik, és átterjed az agyba.

Számos különböző típusú elsődleges agydaganat létezik. Mindegyik típus az érintett cellák típusától kapja a nevét. Példák:

• Gliomák. Ezek a daganatok az agyban vagy a gerincvelőben kezdődnek, és magukban foglalják az asztrocitómákat, ependimomákat, glioblasztómákat, oligoasztrocitómákat és oligodendrogliomákat.
• Meningiomák. A meningioma egy olyan daganat, amely az agyat és a gerincvelőt (agyhártyát) körülvevő membránokból származik. A legtöbb meningioma nem rákos.
• Akusztikus neuromák (schwannómák). Ezek jóindulatú daganatok, amelyek az egyensúlyt és a hallást szabályozó idegeken fejlődnek ki, amelyek a belső fülből az agyba vezetnek.
• Hipofízis adenomák. Ezek többnyire jóindulatú daganatok, amelyek az agyalapi mirigyben alakulnak ki az agy tövében. Ezek a daganatok hatással lehetnek az agyalapi mirigy hormonjaira, és az egész szervezetre hatással vannak.
• Medulloblasztómák. Ezek a leggyakoribb rákos agydaganatok gyermekeknél. A medulloblasztóma az agy alsó részén kezdődik, és a gerincfolyadékon keresztül terjed. Ezek a daganatok kevésbé gyakoriak felnőtteknél, de előfordulnak.
• Csírasejtes daganatok. Csírasejtes daganatok alakulhatnak ki gyermekkorban, ahol a herék vagy petefészkek képződnek. De néha a csírasejtes daganatok a test más részeit is érintik, például az agyat.
• Craniopharyngiomák. Ezek a ritka, nem rákos daganatok az agyalapi mirigy közelében kezdődnek, amely hormonokat választ ki, amelyek számos testfunkciót szabályoznak. Ahogy a craniopharyngioma lassan növekszik, hatással lehet az agyalapi mirigyre és más, az agy közelében lévő struktúrákra.

A rák, amely máshol kezdődik és az agyba terjed

A másodlagos (áttétet adó) agydaganatok olyan daganatok, amelyek a szervezetben máshol kezdődik, majd az agyba terjednek (áttétet képeznek).

A másodlagos agydaganatok leggyakrabban olyan embereknél fordulnak elő, akiknek a kórtörténetében rák szerepel. Ritka esetekben azonban az áttétes agydaganat lehet a rák első jele, amely a szervezetben máshol kezdődött.

Felnőtteknél a másodlagos agydaganatok sokkal gyakoribbak, mint az elsődleges agydaganatok.

Bármilyen rák átterjedhet az agyba, de a leggyakoribb típusok a következők:

• Mellrák
• Vastagbél rák
• Veserák
• Tüdőrák
• Melanóma

Rizikó faktorok

A legtöbb elsődleges agydaganatban szenvedő embernél a daganat oka nem világos. Az orvosok azonban azonosítottak néhány olyan tényezőt, amelyek növelhetik az agydaganat kockázatát.

A kockázati tényezők a következők:

• Sugárzásnak való kitettség. Az ionizáló sugárzásnak nevezett sugárzásnak kitett embereknél fokozott az agydaganat kockázata. Az ionizáló sugárzás példái közé tartozik a rák kezelésére használt sugárterápia és az atombombák által okozott sugárterhelés.
• Az agydaganatok családi története. Az agydaganatok egy kis része olyan embereknél fordul elő, akiknek a családjában előfordult agydaganat, vagy olyan genetikai szindrómákkal rendelkezik, amelyek növelik az agydaganatok kockázatát.