Az asztma tünetei és okai

Az asztma olyan állapot, amelyben a légutak beszűkülnek és megduzzadnak, és extra váladékot termelhetnek. Az asztma megnehezíti a légzést, és köhögést, fütyülő hangot (zihálást) vált ki kilégzéskor és légszomjat.

Néhány ember számára az asztma kisebb kellemetlenséget jelent. Más emberek számára az asztma komoly probléma lehet, amely megzavarja a napi tevékenységeket, és életveszélyes asztmás rohamhoz vezethet.

Az asztma nem gyógyítható, de tünetei kontrollálhatók. Mivel az asztma az idő múlásával gyakran változik, fontos, hogy kezelőorvosával együtt nyomon követhesse jeleit és tüneteit, és szükség szerint módosítsa a kezelést.

Az asztma tünetei

Az asztma tünetei személyenként változnak. Előfordulhat, hogy ritkán asztmás rohamai vannak, tünetei csak bizonyos időpontokban – például edzés közben – jelentkezhetnek, vagy folyamatosan vannak tünetei.

Az asztma jelei és tünetei a következők:

• Légszomj
• Mellkasi szorítás vagy fájdalom
• Zihálás kilégzéskor, ami az asztma gyakori jele gyermekeknél
• Légszomj, köhögés vagy sípoló légzés okozta alvászavar
• Köhögési vagy sípoló légzési rohamok, amelyeket légúti vírus, például megfázás vagy influenza súlyosbít

Asztmája valószínűleg súlyosbodására utaló jelek a következők:

• Asztmás jelek és tünetek, amelyek gyakoribbak és zavaróbbak
• Növekvő légzési nehézség, amelyet a tüdő működésének ellenőrzésére használt eszközzel mérnek (csúcsáramlásmérő)
• Gyorsan enyhítő inhalátor használatának szükségessége gyakrabban

Egyes embereknél az asztma jelei és tünetei bizonyos helyzetekben fellángolnak:

• Edzés által kiváltott asztma, ami rosszabb lehet, ha a levegő hideg és száraz
• Foglalkozási asztma, munkahelyi irritáló anyagok, például vegyi gőzök, gázok vagy por váltják ki
• Allergia által kiváltott asztma, levegőben lévő anyagok, például virágpor, penészgomba spórák, csótányhulladék vagy háziállatok által kiürített bőrrészecskék és kiszáradt nyál (háziállat szőr) váltják ki

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Kérjen sürgősségi ellátást

A súlyos asztmás rohamok életveszélyesek lehetnek. Együtt dolgozzon orvosával, hogy meghatározza, mit kell tennie, ha tünetei rosszabbodnak – és mikor van szüksége sürgősségi ellátásra. Az asztmás vészhelyzet jelei a következők:

• A légszomj vagy zihálás gyors súlyosbodása
• Nincs javulás a gyors hatású inhalátor használata után sem
• Légszomj, ha minimális fizikai aktivitást végez

Forduljon orvosához

Az alábbi esetekben kell orvoshoz fordulnia:

• Ha úgy gondolja, hogy asztmája van. Ha gyakori köhögése vagy zihálása van, amely néhány napnál tovább tart, vagy az asztma egyéb jelei vagy tünetei, keresse fel orvosát. Az asztma korai kezelése megelőzheti a hosszú távú tüdőkárosodást, és megakadályozhatja, hogy az állapot idővel rosszabbodjon.
• Az asztma megfigyelése a diagnózis után. Ha tudja, hogy asztmája van, működjön együtt orvosával annak ellenőrzése érdekében. A jó, hosszú távú kontroll segít napról napra jobban érezni magát, és megelőzheti az életveszélyes asztmás rohamot.
• Ha asztmás tünetei súlyosbodnak. Azonnal forduljon orvosához, ha úgy tűnik, hogy a gyógyszere nem enyhíti a tüneteit, vagy ha gyakrabban kell használnia a gyorsinhalátort. Ne vegyen be több gyógyszert az előírtnál anélkül, hogy először konzultált volna orvosával. Az asztma elleni gyógyszerek túlzott használata mellékhatásokat okozhat, és súlyosbíthatja az asztmáját.
• A kezelés felülvizsgálatához. Az asztma gyakran idővel változik. Rendszeresen találkozzon kezelőorvosával, hogy megbeszélje tüneteit, és elvégezze a szükséges kezelési kiigazításokat.

Mi okozza az asztmát?

Nem világos, hogy egyesek miért kapnak asztmát, mások pedig nem, de ez valószínűleg környezeti és öröklött (genetikai) tényezők kombinációjának köszönhető.

Asztma kiváltó

Az allergiát kiváltó különféle irritáló anyagoknak (allergéneknek) való kitettség az asztma jeleit és tüneteit válthatja ki. Az asztma kiváltó okai személyenként eltérőek, és a következők lehetnek:

• Levegőben terjedő allergének, például pollen, poratka, penészgomba spórák, háziállatszőr vagy csótányhulladék részecskék
• Légúti fertőzések, például megfázás
• A fizikai aktivitás
• Hideg levegő
• Légszennyező és irritáló anyagok, például füst
• Bizonyos gyógyszerek, beleértve a béta-blokkolókat, az aszpirint és a nem szteroid gyulladáscsökkentőket, mint például az ibuprofén (Advil, Motrin IB, mások) és a naproxen-nátrium (Aleve)
• Erős érzelmek és stressz
• Szulfitok és tartósítószerek, amelyeket bizonyos típusú ételekhez és italokhoz adnak, beleértve a garnélarákot, aszalt gyümölcsöket, feldolgozott burgonyát, sört és bort
• Gastrooesophagealis reflux betegség (GERD), egy olyan állapot, amelyben a gyomorsavak visszajutnak a torkába

Rizikó faktorok

Úgy gondolják, hogy számos tényező növeli az asztma kialakulásának esélyét. Ezek a tényezők a következők:

• Asztmás vérrokon, például szülő vagy testvér
• Más allergiás állapota, például atópiás dermatitisz – amely vörös, viszkető bőrt okoz – vagy szénanátha – amely orrfolyást, dugulást és szemviszketést okoz.
• Túlsúlyosnak lenni
• Dohányzónak lenni
• Passzív dohányzásnak való kitettség
• Kipufogógáznak vagy más típusú szennyezésnek való kitettség
• Foglalkozási kiváltó tényezőknek való kitettség, mint például a mezőgazdaságban, fodrászatban és gyártásban használt vegyszerek

Asztma szövődményei

Az asztmás szövődmények a következők:

• Az alvást, a munkát és más tevékenységeket zavaró jelek és tünetek
• Beteg napok munkából vagy iskolából az asztma fellángolása idején
• A levegőt a tüdejébe és onnan szállító csövek (hörgőcsövek) tartós szűkülése, ami befolyásolja a légzést
• Sürgősségi látogatások és kórházi kezelések súlyos asztmás rohamok miatt
• A súlyos asztma stabilizálására használt egyes gyógyszerek hosszú távú használatának mellékhatásai

A megfelelő kezelés nagy különbséget jelent az asztma által okozott rövid és hosszú távú szövődmények megelőzésében.