Az elhízás genetikai vagy környezeti eredetű?

A genetika közvetlenül is hozzájárulhat az elhízás okaihoz, mint például a Prader-Willi-szindrómában, és közvetve azáltal, hogy befolyásolja az anyagcsere-utakat, a neurális hálózatokat és az étvágyszabályozó központokat a szervezetben.

szerint a 2022-es klinikai áttekintéstöbb mint 500 elhízással kapcsolatos gént azonosítottak emberekben.

Ezek a gének számos módon befolyásolhatják a testsúlyt. Ők változtatásokat hozhat létre az inzulin anyagcserében, a gyulladásos reakciókban, a vérnyomásban, a zsírlerakódásban és a keringő zsír szintjében a véráramban. Előfordulhat, hogy több energiát (pl. ételt) akar fogyasztani, de megakadályozhatja, hogy azt hatékonyan használja fel.

Néha az egyes gének és az elhízás közötti kapcsolat távoli, de mégis releváns. Például bizonyos gének hajlamosíthatnak olyan állapotokra, amelyek növelik az elhízás kockázatát, mint például a Cushing-szindróma.

Kutatás 2021-től azt jelzi, hogy a testsúly variabilitásának 40-50%-a genetikára vezethető vissza, és a gének jelentősebb szerepet játszanak (akár 80%-ban is) az elhízással élők körében.

Ez nem jelenti azt, hogy a genetika határozottan súlygyarapodáshoz vezet. A legtöbb ember számára ez azt jelenti, hogy a genetika valószínűbbé teheti a súlygyarapodást, különösen bizonyos körülmények között.

Létezik elhízás gén?

Nincs egyetlen gén, amely általánosan felelős az elhízásért, bár egyes génváltozatok bizonyos embereknél az elhízás hátterében állhatnak.

Összességében több száz gént hoznak összefüggésbe a felesleges testzsír felhalmozódásával, és a felelős genetikai eltérések drasztikusan változhatnak az elhízással élők körében. Élhetsz egy vagy több genetikai variációval.

A genetikai elhízás kategóriákba sorolható többféle a gének részvételének módja alapján:

• Monogén elhízás: Egyetlen gén mutációja által okozott túlsúly. Az MC4R gén az elhízással kapcsolatos leggyakrabban érintett gén.
• Poligén elhízás: A több gén variációi kis mértékben hozzájárulnak az elhízásra való hajlamhoz. A poligén elhízás a genetikai elhízás leggyakoribb formája.
• Szindrómás elhízás: Bizonyos betegségek genetikai változásai, mint például a Prader-Willi szindróma, közvetlenül elhízáshoz vezethetnek.

Elhízás alakulhat ki, ha rendszeresen több kalóriát fogyaszt, mint amennyit felhasznál, akár genetikai befolyással, akár anélkül. Ezt az energiakiegyensúlyozatlanságot gyakran külső változóknak, úgynevezett környezeti tényezőknek tulajdonítják.

A környezeti tényezők az ételadagok nagyságától kezdve a körülötted lévő épített környezetig sokfélék lehetnek. Befolyásolják a bevitt energia mennyiségét és azt, hogy a szervezet hogyan használja fel azt.

Az elhízáshoz kapcsolódó leggyakoribb környezeti tényezők a következők:

• ülő életmód (nem elegendő fizikai aktivitás)

• magas kalóriatartalmú ételek rendszeres fogyasztása
• rossz alvási szokások
• krónikus stressz
• az élelmiszergyártás során használt endokrin rendszert károsító anyagoknak való kitettség (például műanyag tartályok, peszticidek stb.)

Az egészség társadalmi meghatározói

Az egészséget meghatározó társadalmi tényezők (SDOH) olyan környezeti tényezők együttes csoportja, amelyek szintén befolyásolják az elhízást. Az Ön SDOH-ja azok a feltételek, amelyek az Önt körülvevő környezetet alkotják. A jövedelmi szint, a helyi bűnözési ráta, a minőségi élelmiszerekhez való hozzáférés és a diszkriminációnak való kitettség mind az SDOH példája.

Ezek a tényezők elősegíthetik az elhízáshoz hozzájáruló életmódbeli döntéseket. Ha például olyan környéken él, ahol magas a bûnözés, kevésbé valószínű, hogy kimegy a szabadba edzésre.

A legtöbb elhízott embernél a túlzott zsírfelhalmozódás genetikai és környezeti tényezők eredménye.

A környezeti tényezők megadják a terepet az elhízást elősegítő életmód-választásokhoz, míg a genetika növelheti a túlsúlyra való hajlamot ilyen körülmények között.

A kapcsolat azonban lehet kétirányú, ami azt jelenti, hogy mindkét irányban megy. Ahogyan a genetika növelheti a környezeti tényezők hatását, a környezeti tényezők epigenetikai változásokon – a gének expressziójában bekövetkező változásokon keresztül – befolyásolhatják a genetikát.

Például, kutatás azt jelzi, hogy olyan környezeti tényezők, mint a sült ételek magas fogyasztása, a rossz alvás és a mozgásszegény életmód olyan epigenetikai változásokat idézhetnek elő, amelyek elősegítik az elhízást.

Az endokrin rendszert károsító anyagoknak való kitettség, azaz olyan vegyi anyagok, amelyek rontják a hormonok jelátvitelét a szervezetben, megváltoztathatja a bél mikrobiómát, ami szintén linkelték a genetikai expresszió változásaira.

Az elhízás kezelése kihívást jelenthet, de általában a kiegyensúlyozott táplálkozással, a kalóriacsökkentéssel és a fokozott fizikai aktivitással kapcsolatos életmódbeli változtatásokkal kezdődik.

Sok ember számára az elhízás kezelése nem olyan egyszerű, mint az elfogyasztott kalóriák korlátozása és az elégetett kalóriák növelése. Ha a környezeti tényezők, például a stressz, az alvási szokások és az SDOH nem oldhatók meg könnyen, a fogyás rendkívül nehéz lehet.

Az energiakiegyenlítés mellett számos elhízás kezelési terv a következőket is tartalmazza:

• táplálkozási tanácsadás
• viselkedési stratégiák
• gyógyszer
• sebészet
• pszichoterápia
• támogató csoportok

Kezelhető a genetikai elhízás?

Az elhízás gyakran még akkor is kezelhető, ha a genetika jelentős szerepet játszik. A sikeres kezeléshez egészségügyi szakemberekből álló csapatra lehet szükség, beleértve gyermekorvosokat, endokrinológusokat, szülészeket, táplálkozási szakértőket, genetikusokat, genetikai tanácsadókat és pszichológusokat.

Ezen szakértők irányításával életmódmódosítások, gyógyszerek és műtétek alakulnak ki az alapítás a genetikai elhízás kezelésében. Az Ön egyéni terve attól függ, hogy a genetika hogyan befolyásolja a testzsír felhalmozódását.

A kezelés genetikai elhízás esetén változhat, például:

• Ha szindrómás elhízással él, az alapbetegség kezelése javíthatja az elhízás tüneteit.
• Ha az endokrin rendszert károsító anyagoknak való kitettséggel kapcsolatos elhízással él, az endokrinológus bizonyos életmódbeli változtatásokat javasolhat, különösen azzal kapcsolatban, hogy mit helyez be a testébe.
• Ha a genetikai elhízás monogenetikus és örökletes, a gyermekkorban végrehajtott életmódbeli változtatások javíthatják az egészségügyi eredményeket felnőttkorban.

Az elhízás lehet környezeti, genetikai vagy mindkettő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elhízással kapcsolatos gének mindig súlygyarapodáshoz vezetnek.

A legtöbb embernél az elhízás olyan genetikai tényezőkre vezethető vissza, amelyek bizonyos körülmények között növelik a súlygyarapodás valószínűségét. A kapcsolat ellenkező irányban is működik – a környezeti tényezők megváltoztathatják a gének működését, ami aztán befolyásolja a zsír felhalmozódását a szervezetben.

A bármilyen okból eredő elhízást életmódváltással, gyógyszeres kezeléssel és sebészeti beavatkozásokkal kezelik. Ha a genetika jelentős tényező, további szakértők, például genetikusok is az orvosi csapat részévé válhatnak.