Bél ischaemia: tünetek, okok és kezelés

A bél ischaemia számos olyan állapotot ír le, amelyek akkor fordulnak elő, amikor a belek véráramlása csökken az elzáródott ér, általában egy artéria miatt. A bél ischaemia előfordulhat a vékonybélben, a vastagbélben (vastagbélben) vagy mindkettőben.

A bél ischaemia súlyos állapot, amely fájdalmat okozhat, és megnehezíti a belek megfelelő működését. Súlyos esetekben a belek vérellátásának elvesztése károsíthatja a bélszövetet, és akár halálhoz is vezethet.

Számos módszer létezik a bél ischaemia kezelésére. A gyógyulási esélyek javítása érdekében elengedhetetlen a korai tünetek felismerése és azonnali orvosi segítség.

A bél ischaemia tünetei

A bél ischaemia tünetei hirtelen (akut) vagy fokozatosan (krónikusan) alakulhatnak ki. A jelek és tünetek személyenként eltérőek lehetnek, de vannak olyan általánosan elismert minták, amelyek bél ischaemiára utalnak.

Az akut intestinalis ischaemia tünetei

Az akut intestinalis ischaemia jelei és tünetei általában a következők:

• Hirtelen fellépő hasi fájdalom, amely lehet enyhe, közepes vagy súlyos
• Sürgős székletürítés szükséges
• Gyakori székletürítés és erő alkalmazásának szükségessége
• Hasi fájdalom vagy puffadás
• Vér a székletben
• Mentális zavartság idősebb felnőtteknél

A krónikus bél ischaemia tünetei

A krónikus bél ischaemia jelei és tünetei a következők lehetnek:

• Hasi görcsök vagy teltségérzet, általában evés után 30 percen belül, és egy-három óráig tart
• Hasi fájdalom, amely hetek vagy hónapok alatt fokozatosan súlyosbodik
• Félelem az evéstől a későbbi fájdalom miatt
• Nem szándékos fogyás
• Hasmenés
• Hányinger
• Haspuffadás

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Azonnal forduljon orvoshoz, ha hirtelen, erős hasi fájdalma van. Az olyan fájdalom, amely annyira kényelmetlenül érzi magát, hogy nem tud nyugodtan ülni vagy kényelmes testhelyzetet találni, orvosi vészhelyzet.

Ha egyéb jelei vagy tünetei vannak, amelyek aggasztják Önt, kérjen időpontot orvosához.

Mi okozza a bél ischaemiát?

A bél ischaemia akkor fordul elő, ha a véráramlás a fő artériákon keresztül, amelyek a beleket vérrel látják el, lelassul vagy leáll. Ennek az állapotnak számos lehetséges oka lehet, beleértve a vérrög által okozott artéria elzáródását vagy az artéria szűkületét a lerakódások, például a koleszterin felhalmozódása miatt. Elzáródások a vénákban is előfordulhatnak, de kevésbé gyakoriak.

A bél ischaemiát gyakran a következő kategóriákra osztják:

Vastagbél ischaemia (ischaemiás vastagbélgyulladás)

Ez a fajta bél ischaemia, amely a leggyakoribb típus, akkor fordul elő, ha a vastagbélbe irányuló véráramlás lelassul. A vastagbél csökkent véráramlásának oka nem mindig világos, de számos körülmény érzékenyebbé teheti a vastagbél ischaemiával szemben:

• Veszélyesen alacsony vérnyomás (hipotenzió), amely szívelégtelenséghez, nagy műtéthez, traumához vagy sokkhoz kapcsolódik
• Vérrög a vastagbelet ellátó artériában
• A bélcsavarodás (volvulus) vagy a béltartalom beszorulása a sérvben
• A hegszövet vagy daganat által okozott bélelzáródás miatti túlzott bélmegnagyobbodás
• Egyéb egészségügyi rendellenességek, amelyek befolyásolják a vérét, mint például az erek gyulladása (vaszkulitisz), lupus vagy sarlósejtes vérszegénység
• Olyan gyógyszerek, amelyek összehúzzák az ereket, például egyesek szívbetegségek és migrén kezelésére
• Hormonális gyógyszerek, például fogamzásgátló tabletták
• Kokain vagy metamfetamin használata
• Erőteljes fizikai gyakorlatok, például hosszú távú futás

Akut mesenterialis ischaemia

Az ilyen típusú bél ischaemia általában a vékonybélben fordul elő. Az akut mesenterialis ischaemiát a következők okozhatják:

• Vérrög, amely kiszorul a szívéből, és a véráramon keresztül haladva blokkolja az artériát, általában a felső mesenterialis artériát, amely oxigénben gazdag vérrel látja el a beleket. Ez az akut mesenterialis artéria ischaemia leggyakoribb oka, és pangásos szívelégtelenség, szabálytalan szívverés vagy szívroham is okozhatja.
• Elzáródás, amely az egyik fő bélartérián belül alakul ki, és lelassítja vagy leállítja a véráramlást, gyakran az artéria falán felhalmozódó zsírlerakódások következtében. Ez a típusú hirtelen ischaemia általában krónikus bél ischaemiában szenvedő betegeknél fordul elő.
• Sokkból, szívelégtelenségből, bizonyos gyógyszerekből vagy krónikus veseelégtelenségből eredő alacsony vérnyomásból eredő károsodott véráramlás. Ez a probléma gyakrabban fordul elő azoknál az embereknél, akik más súlyos betegségben szenvednek, és bizonyos fokú érelmeszesedésben szenvednek. Ezt a fajta akut mesenterialis ischaemiát gyakran nem elzáró iszkémiának nevezik, ami azt jelenti, hogy nem az artéria elzáródása miatt.

Krónikus mesenterialis ischaemia

A krónikus mesenterialis ischaemia, más néven intestinalis angina, az artéria falán zsírlerakódások felhalmozódásából ered. Ez a betegség folyamata általában fokozatos, és előfordulhat, hogy nem igényel kezelést mindaddig, amíg a beleket ellátó három fő artéria közül legalább kettő súlyosan beszűkül vagy teljesen el nem záródik.

A krónikus mesenterialis ischaemia potenciálisan veszélyes szövődménye a vérrög kialakulása a beteg artériában, ami a véráramlás hirtelen blokkolását okozza (akut mesenterialis ischaemia).

Ischaemia, amely akkor fordul elő, amikor a vér nem tud elhagyni a beleket

Vérrög alakulhat ki a vénában, amely az oxigénmentesített vért üríti ki a belekből. Amikor a véna elzáródott, a vér visszahúzódik a belekben, ami duzzanatot és vérzést okoz. Ezt az állapotot mesenterialis vénás trombózisnak nevezik, és a következőkből eredhet:

• A hasnyálmirigy akut vagy krónikus gyulladása
• Hasi fertőzés
• Az emésztőrendszer rákos megbetegedései
• Bélbetegségek, például fekélyes vastagbélgyulladás, Crohn-betegség vagy divertikulitisz
• Olyan rendellenességek, amelyek hajlamosabbá teszik a vért a véralvadásra (hiperalvadási zavarok), például öröklött véralvadási rendellenesség
• Olyan gyógyszerek, mint az ösztrogén, amelyek növelhetik a véralvadás kockázatát
• Hasi sérülések

Rizikó faktorok

A következő tényezők növelhetik a bél ischaemia kockázatát:

• Zsírlerakódások felhalmozódása az artériákban (érelmeszesedés). Ha egyéb érelmeszesedés okozta állapota volt, mint például csökkent véráramlás a szívébe (koszorúér-betegség), a lábaiba (perifériás érbetegség) vagy az agyat kiszolgáló artériákba (carotis artéria betegség), akkor megnövekedett a bélrendszeri betegségek kockázata. ischaemia.
• Kor. Az 50 év felettieknél nagyobb valószínűséggel alakul ki bél ischaemia.
• Dohányzó. A cigaretta és a füstölt dohány egyéb formái növelik a bél ischaemia kockázatát.
• Krónikus obstruktív légúti betegség. Az emfizéma és más dohányzással összefüggő tüdőbetegségek növelik a bél ischaemia kockázatát.
• Szív problémák. A bél ischaemia kockázata megnő, ha pangásos szívelégtelensége vagy szabálytalan szívverése, például pitvarfibrillációja van.
• Gyógyszerek. Bizonyos gyógyszerek növelhetik a bél ischaemia kockázatát. Ilyenek például a fogamzásgátló tabletták és a véredények kitágulását vagy összehúzódását okozó gyógyszerek, például bizonyos allergiás és migrénes gyógyszerek.
• Véralvadási problémák. Azok a betegségek és állapotok, amelyek növelik a vérrögképződés kockázatát, növelhetik a bél ischaemia kockázatát. Ilyen például a sarlósejtes vérszegénység és a Faktor V Leiden mutáció.
• Illegális droghasználat. A kokain és a metamfetaminhasználat összefüggésbe hozható a bélrendszeri ischaemiával.

A bél ischaemia szövődményei

A bél ischaemia szövődményei a következők lehetnek:

• A bélszövet elhalása. Ha a bél véráramlása teljesen és hirtelen elzáródik, a bélszövet elhalhat (gangréna).
• Bélperforáció. A belek falán keresztül lyuk keletkezhet. Ez a probléma azt eredményezi, hogy a béltartalom a hasüregbe szivárog, és súlyos fertőzést (peritonitist) okoz.
• A vastagbél hegesedése vagy szűkülete. Néha a belek felépülhetnek az ischaemiából, de a gyógyulási folyamat részeként a szervezet hegszövetet képez, amely szűkíti vagy elzárja a beleket.

Egyes esetekben a bél ischaemia végzetes.

A bél ischaemia diagnózisa

Ha kezelőorvosa bél ischaemiát gyanít, több diagnosztikai vizsgálaton is áteshet a jelei és tünetei alapján, beleértve:

• Vérvétel. Bár nincsenek specifikus vérmarkerek a bél ischaemiára, bizonyos általános vérvizsgálati eredmények bél ischaemiára utalhatnak. Ilyen eredmény például a fehérvérsejtszám növekedése.
• Képalkotó tesztek. A képalkotó vizsgálatok segíthetnek orvosának látni a belső szerveit, és kizárhatják a jelek és tünetek egyéb okait. A képalkotó vizsgálatok tartalmazhatnak röntgent, ultrahangot, CT-vizsgálatot és MRI-t.
• Látnivaló az emésztőrendszerbe. Ezt a technikát úgy hajtják végre, hogy egy megvilágított, hajlékony csövet helyeznek be a szájába vagy a végbélbe, hogy az emésztőrendszert belülről lássák. Amikor behelyezik a szájába (endoszkópia), a szkóp a vékonybél felső részét vizsgálja. A végbélbe történő behelyezéskor a szkóp megvizsgálja a vastagbél utolsó 2 lábát (szigmoidoszkópia) vagy az egész vastagbelet (kolonoszkópia).
• Festék, amely nyomon követi a véráramlást az artériákon keresztül. A vizsgálat (angiográfia) során egy hosszú és vékony csövet (katétert) helyeznek be az ágyékban vagy a karban lévő artériába, majd az artérián keresztül az aortába vezetik. A katéteren keresztül befecskendezett festék közvetlenül a bélartériákba áramlik. Ahogy a festék áthalad az artériákon, beszűkült területek vagy elzáródás látható a röntgenfelvételeken. Az angiográfia azt is lehetővé teszi az orvos számára, hogy kezelje az artériában lévő elzáródást gyógyszer injekciózásával vagy speciális eszközök használatával az artéria kiszélesítésére.
• Feltáró műtét. Egyes esetekben feltáró műtétre lehet szükség a sérült szövet megtalálásához és eltávolításához. A has felnyitásával az orvosok egy eljárás során diagnosztizálhatják és kezelhetik.

A bél ischaemia kezelése

A bél ischaemia kezelése az emésztőrendszer vérellátásának helyreállításával történik. A lehetőségek az Ön állapotának okától és súlyosságától függően változnak.

Vastagbél ischaemia esetén

Orvosa antibiotikumokat javasolhat a fertőzések kezelésére vagy megelőzésére. Bármilyen alapbetegség, például pangásos szívelégtelenség vagy szabálytalan szívverés kezelése szintén fontos. Hasonlóképpen le kell állítania az ereket összehúzó gyógyszereket, például a migrénes gyógyszereket, a hormonális gyógyszereket és néhány szívgyógyszert. Néha a vastagbél ischaemia önmagában gyógyul.

Ha a vastagbél megsérült, műtétre lehet szükség az elhalt szövet eltávolítására. Vagy lehet, hogy műtétre van szüksége, hogy megkerülje az egyik bélartériájának elzáródását.

Akut mesenterialis artéria ischaemia esetén

Műtétre lehet szükség a vérrög eltávolításához, az artéria elzáródásának elkerüléséhez, vagy a sérült bélszakasz helyreállításához vagy eltávolításához. A kezelés magában foglalhatja az antibiotikumok és gyógyszerek alkalmazását is, amelyek megakadályozzák a vérrögképződést, feloldják a vérrögöket vagy kitágítják az ereket.

Ha angiográfiát végeznek a probléma diagnosztizálására, lehetséges lehet egyidejűleg egy vérrög eltávolítása vagy egy beszűkült artéria angioplasztikával történő megnyitása. Az angioplasztikát a katéter végén felfújt ballon segítségével végzik, amely összenyomja a zsírlerakódásokat és megnyújtja az artériát, szélesebb utat biztosítva a vér áramlásának. Rugószerű fémcső (stent) is helyezhető az artériába, hogy segítse annak nyitva tartását.

Krónikus mesenterialis artéria ischaemia esetén

A kezelés megköveteli a bél véráramlásának helyreállítását. A sebész megkerülheti az elzáródott artériákat vagy kiszélesítheti a beszűkült artériákat angioplasztikai terápiával vagy stent elhelyezésével az artériába.

Mesenterialis vénás trombózis okozta ischaemia esetén

Ha a belei nem mutatják a károsodás jeleit, valószínűleg három-hat hónapig véralvadásgátló gyógyszert kell szednie. Az antikoagulánsok segítenek megakadályozni a vérrögképződést.

Ha a vizsgálatok azt mutatják, hogy véralvadási zavara van, akkor előfordulhat, hogy élete végéig véralvadásgátlót kell szednie. Ha a bél egyes részei károsodás jeleit mutatják, műtétre lehet szükség a sérült rész eltávolításához.