Csontrák: tünetek és kezelés

Áttekintés

A csontrák a test bármely csontjában kialakulhat, de leggyakrabban a medencét vagy a karok és lábak hosszú csontjait érinti. A csontrák ritka, az összes rákos eset kevesebb mint 1%-át teszi ki. Valójában a nem rákos csontdaganatok sokkal gyakoribbak, mint a rákos daganatok.

A „csontrák” kifejezés nem foglalja magában azokat a rákos megbetegedéseket, amelyek a szervezetben máshol kezdődnek, és a csontba terjednek (áttétet képeznek). Ehelyett ezeket a rákos megbetegedéseket arról nevezték el, hogy honnan indultak, mint például az emlőrák, amely csontra metasztatizálódott.

A csontrák bizonyos típusai elsősorban gyermekekben fordulnak elő, míg más típusok főleg felnőtteket érintenek. A sebészeti eltávolítás a leggyakoribb kezelés, de kemoterápia és sugárterápia is alkalmazható. A műtét, kemoterápia vagy sugárterápia alkalmazására vonatkozó döntés a kezelt csontrák típusától függ.

Csontrák tünetei

A csontrák tünetei a következők:

• Csontfájdalom
• Duzzanat és érzékenység az érintett terület közelében
• Legyengült csont, ami töréshez vezet
• Fáradtság
• Nem szándékos fogyás

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Időpontot kell kérnie orvoshoz, ha Önnél vagy gyermekénél olyan csontfájdalmak jelentkeznek, amelyek:

• Jön és megy
• Éjszaka rosszabbodik
• A vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók nem segítenek

Mi okozza a csontrákot?

A legtöbb csontrák oka ismeretlen. A csontrákos esetek egy részét örökletes tényezőkhöz hozták összefüggésbe, míg más esetek korábbi sugárterheléshez kapcsolódnak.

A csontrák típusai

A csontrákokat külön típusokra bontják, attól függően, hogy a rák melyik sejttípustól függ. A csontrák leggyakoribb típusai a következők:

• Osteosarcoma. Az osteosarcoma a csontrák leggyakoribb formája. Ebben a daganatban a rákos sejtek csontot termelnek. Ez a fajta csontrák leggyakrabban gyermekeknél és fiatal felnőtteknél fordul elő, a láb vagy a kar csontjaiban. Ritka esetekben az osteosarcomák a csontokon kívül is kialakulhatnak (extraskeletális osteosarcomák).
• Chondrosarcoma. A chondroszarkóma a csontrák második leggyakoribb formája. Ebben a daganatban a rákos sejtek porcot termelnek. A chondroszarkóma általában a medencében, a lábakban vagy a karokban fordul elő középkorú és idősebb felnőtteknél.
• Ewing szarkóma. Az Ewing-szarkóma daganatok leggyakrabban gyermekek és fiatal felnőttek medencéjében, lábában vagy karjában jelentkeznek.

Rizikó faktorok

A kutatók nem tudják egyértelműen, hogy mi okozza a csontrákot, de azt találták, hogy bizonyos tényezők összefüggésben állnak a fokozott kockázattal, többek között:

• Öröklött genetikai szindrómák. Bizonyos ritka genetikai szindrómák, amelyek a családon keresztül terjedtek át, növelik a csontrák kockázatát, beleértve a Li-Fraumeni-szindrómát és az örökletes retinoblasztómát.
• Paget-féle csontbetegség. A leggyakrabban idősebb felnőtteknél előforduló Paget-féle csontbetegség növelheti a csontrák későbbi kialakulásának kockázatát.
• Sugárterápia rák kezelésére. A nagy dózisú sugárzásnak való kitettség, például a rák sugárkezelése során, növeli a csontrák kockázatát a jövőben.

A csontrák diagnózisa

A képalkotó vizsgálatok segíthetnek meghatározni a csontdaganatok helyét és méretét, valamint azt, hogy a daganatok átterjedtek-e a test más részeire vagy sem. A javasolt képalkotó vizsgálatok típusai az Ön egyéni tüneteitől függenek. A tesztek a következőket tartalmazhatják:

• Csontvizsgálat
• Számítógépes tomográfia (CT)
• Mágneses rezonancia képalkotás (MRI)
• Pozitron emissziós tomográfia (PET)
• röntgen

Tűbiopszia vagy sebészeti biopszia

Kezelőorvosa javasolhat olyan eljárást, amely során szövetmintát (biopsziát) vesznek a daganatból laboratóriumi vizsgálat céljából. A tesztelés megmondhatja orvosának, hogy a szövet rákos-e vagy sem, és milyen típusú rákja van. A teszt azt is feltárhatja, hogy a daganatsejtek gyorsan vagy lassan növekednek-e.

A csontrák diagnosztizálására használt biopsziás eljárások típusai a következők:

• Tű szúrása a bőrön keresztül a daganatba. A tűbiopszia során orvosa vékony tűt szúr a bőrön keresztül, és bevezeti a daganatba. Kezelőorvosa a tű segítségével kis szövetdarabokat vesz ki a daganatból.
• Műtét szövetminta vétele vizsgálat céljából. A sebészeti biopszia során orvosa bemetszést végez a bőrén, és levágja vagy a teljes daganatot, vagy annak egy részét.

A szükséges biopszia típusának és végrehajtásának részleteinek meghatározása az orvosi csapat gondos tervezését igényli. Az orvosoknak úgy kell elvégezniük a biopsziát, hogy az ne zavarja a csontrák eltávolítására irányuló jövőbeni műtétet. Emiatt a biopszia előtt kérjen beutalót orvosától a csontdaganatok kezelésében nagy tapasztalattal rendelkező orvoscsoporthoz.

A csontrák szakaszai

Ha orvosa megerősíti a csontrák diagnózisát, kezelőorvosa megpróbálja meghatározni a rák mértékét (stádiumát), mivel a rák stádiuma határozza meg a kezelési lehetőségeket. A figyelembe veendő tényezők a következők:

• A daganat mérete
• Milyen gyorsan növekszik a rák
• Az érintett csontok száma, például a gerinc szomszédos csigolyái
• Hogy a rák átterjedt-e a test más részeire

A csontrák stádiumait római számok jelzik, 0-tól IV-ig. A legalacsonyabb stádiumok azt jelzik, hogy a daganat kisebb és kevésbé agresszív. A IV. szakaszban a rák átterjedt a test más részeire.

Csontrák kezelése

A csontrák kezelési lehetőségei a rák típusától, a rák stádiumától, általános egészségi állapotától és személyes szükségleteitől függenek. A különböző csontrákok különböző kezelésekre reagálnak, és orvosa segíthet abban, hogy mi a legjobb a rák számára. Például néhány csontrákot csak műtéttel kezelnek; néhány műtéttel és kemoterápiával; és néhány műtéttel, kemoterápiával és sugárterápiával.

Sebészet

A műtét célja a teljes rákos daganat eltávolítása. A legtöbb esetben ezt a módszert speciális technikákkal hajtják végre, hogy a daganatot egyetlen darabban távolítsák el, az azt körülvevő egészséges szövet kis részével együtt. A sebész az elveszett csontot egy másik testrészből származó csonttal, csontbankból származó anyaggal vagy fémből és kemény műanyagból készült pótlással pótolja.

A nagyon nagy méretű vagy a csont bonyolult pontján elhelyezkedő csontrák esetén műtétre lehet szükség a végtag egészének vagy egy részének eltávolítására (amputáció). Ahogy más kezelési módszereket fejlesztettek ki, az amputáció egyre ritkább. Ha amputációra van szükség, valószínűleg művégtagot kell felszerelni, és képzésen kell részt vennie, hogy megtanulja elvégezni a mindennapi feladatokat új végtagjával.

Kemoterápia

A kemoterápia erős rákellenes gyógyszereket használ, amelyeket általában vénán keresztül (intravénásan) juttatnak be, hogy elpusztítsák a rákos sejteket. Ez a fajta kezelés azonban jobban működik a csontrák egyes formáinál, mint másoknál. Például a kemoterápia általában nem túl hatékony a chondrosarcoma esetében, de az osteosarcoma és az Ewing-szarkóma kezelésének fontos része.

Sugárkezelés

A sugárterápia nagy teljesítményű energianyalábokat, például röntgensugárzást használ a rákos sejtek elpusztítására. A sugárterápia során egy asztalon fekszel, miközben egy speciális gép mozog körülötted, és az energianyalábokat tested pontos pontjaira irányítja.

A sugárterápiát gyakran műtét előtt alkalmazzák, mert csökkentheti a daganatot, és könnyebben eltávolítható. Ez a módszer segíthet csökkenteni annak valószínűségét, hogy amputációra lesz szükség.

A sugárterápia olyan csontrákban szenvedő betegeknél is alkalmazható, akiket műtéttel nem lehet eltávolítani. A műtét után sugárterápia alkalmazható az esetlegesen hátramaradt rákos sejtek elpusztítására. Az előrehaladott csontrákban szenvedő betegeknél a sugárterápia segíthet a jelek és tünetek, például a fájdalom szabályozásában.

Felkészülés az orvosi találkozóra

Ha olyan jelei és tünetei vannak, amelyek aggasztják Önt, időpontot kell kérnie orvosához. Ha kezelőorvosa azt gyanítja, hogy csontrákja lehet, szakemberhez fordulhat. A csontrákot gyakran egy szakembercsoport kezeli, amely a következőket foglalhatja magában:

• Ortopéd sebészek, akik a csontokat érintő rákos megbetegedésekre szakosodtak (ortopéd onkológusok)
• Orvosok, akik a rák kemoterápiával vagy más szisztémás gyógyszerekkel történő kezelésére szakosodtak (onkológusok)
• Orvosok, akik sugárzást alkalmaznak a rák kezelésére (sugár onkológusok)
• Orvosok, akik szövetelemzést végeznek a rák meghatározott típusának diagnosztizálása érdekében (patológusok)
• Rehabilitációs szakemberek, akik segíthetnek a műtét utáni felépülésben

Hogyan kell felkészülni

• Ügyeljen az előzetes időpontegyeztetési korlátozásokra. Amikor időpontot egyeztet, mindenképpen kérdezze meg, van-e valami, amit meg kell tennie előre, például korlátoznia kell az étrendjét.
• Jegyezze fel a tapasztalt tüneteket, még akkor is, ha úgy tűnik, nem kapcsolódnak az időpont egyeztetésének okához.
• Jegyezze fel a legfontosabb személyes adatokat, beleértve az olyan dolgokat, mint a közelmúltban bekövetkezett életváltozások vagy jelentős stresszek.
• Sorolja fel az összes gyógyszert, vitaminok vagy étrend-kiegészítők, amelyeket jelenleg vagy nemrégiben szedett.
• Fontolja meg, hogy magával vigye családtagját vagy barátját. Néha nehéz lehet megjegyezni a találkozó során megadott összes információt. Valaki, aki elkíséri, emlékezhet valamire, amit kihagyott vagy elfelejtett.
• Hozd el a korábbi szkenneléseidet vagy röntgenfelvételeidet (mind a képek, mind a jelentések) és minden egyéb, az adott helyzet szempontjából fontos orvosi feljegyzés az időponthoz.

Kérdések az orvosokhoz

Csontrák esetén néhány alapvető kérdés, amelyet fel kell tenni orvosának:

• Milyen típusú csontrákom van?
• Milyen stádiumban van a csontrákom?
• Milyen fokozatú a csontrákom?
• Szükségem lesz további vizsgálatokra?
• Milyen kezelési lehetőségek vannak a csontrákomra?
• Mennyi az esélye annak, hogy a kezelés meggyógyítja a csontrákomat?
• Milyen mellékhatásai és kockázatai vannak az egyes kezelési lehetőségeknek?
• Lehetetlenné teszi a kezelés, hogy gyermeket szüljek?
• más betegségeim is vannak. Hogyan befolyásolják a rákkezelések a többi betegségemet?
• Van egy kezelési módszer, amely szerinted a legjobb számomra?
• Mit ajánlana egy barátnak vagy családtagnak az én helyzetemben?
• Forduljak szakemberhez? Mennyibe kerül ez, és fedezi-e a biztosításom?
• Ha szeretnék egy második véleményt, tudtok ajánlani szakembert?
• Vannak olyan dokumentumok, amiket magammal vihetek? Milyen weboldalakat ajánlotok?

Azon a kérdéseken kívül, amelyeket készen áll orvosának feltenni, ne habozzon feltenni más kérdéseket is a találkozó során.

Mit kérdezhet az orvos

Orvosa megkérdezheti:

• Mikor kezdték először tapasztalni a tüneteket?
• A tünetei folyamatosak vagy alkalmiak voltak?
• Mennyire súlyosak a tüneteid?
• Úgy tűnik, mi javítja a tüneteit?
• Úgy tűnik, mi rontja a tüneteit?