Dilatált kardiomiopátia: tünetek és kezelés

A dilatált kardiomiopátia áttekintése

A kitágult kardiomiopátia a szívizom betegsége, amely általában a szív fő pumpálókamrájában (bal kamrában) kezdődik. A kamra megnyúlik és elvékonyodik (kitágul), és nem tud olyan jól pumpálni a vért, mint egy egészséges szív. A „kardiomiopátia” egy általános kifejezés, amely a szívizom rendellenességére utal.

Előfordulhat, hogy a tágult kardiomiopátia nem okoz tüneteket, de néhány ember számára életveszélyes lehet. A szívelégtelenség gyakori oka – a szív nem képes elegendő vérrel ellátni a szervezetet – a kitágult kardiomiopátia szintén hozzájárulhat szabálytalan szívveréshez (aritmiákhoz), vérrögképződéshez vagy hirtelen halálhoz.

Ez a betegség minden korosztályban előfordulhat, beleértve a csecsemőket és a gyermekeket is, de leggyakrabban 20 és 50 év közötti férfiakban fordul elő.

A dilatációs kardiomiopátia tünetei

Ha kitágult kardiomiopátiája van, valószínűleg szívelégtelenség vagy az Ön állapota által okozott szívritmuszavar tünetei jelentkeznek. A dilatált kardiomiopátia tünetei a következők:

• Fáradtság
• Légszomj (dyspnoe), amikor aktív vagy fekszik
• Csökkent mozgásképesség
• Duzzanat (ödéma) a lábakban, a bokában és a lábfejben
• A has duzzanata a folyadék felhalmozódása miatt (ascites)
• Mellkasi fájdalom
• Extra vagy szokatlan hangok hallhatók, amikor szíve dobog

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha légszomja van, vagy a dilatatív kardiomiopátia egyéb tünetei vannak, a lehető leghamarabb keresse fel orvosát. Hívja a segélyhívó számot, ha néhány percnél tovább tartó mellkasi fájdalmat érez, vagy súlyos légzési nehézségei vannak.

Ha egy családtagnak kitágult kardiomiopátiája van, beszélje meg kezelőorvosával a szűrésről vagy a családtagok szűréséről. A genetikai teszteléssel történő korai felismerés előnyös lehet azoknak, akik a dilatatív kardiomiopátia öröklött formáiban szenvednek, de nem rendelkeznek nyilvánvaló jelekkel vagy tünetekkel.

Mi okozza a dilatációs kardiomiopátiát?

A dilatációs kardiomiopátia oka gyakran nem állapítható meg. Azonban számos tényező okozhatja a bal kamra kitágulását és gyengülését, többek között:

• Cukorbetegség
• Elhízottság
• Magas vérnyomás
• Alkohollal való visszaélés
• Bizonyos rákellenes gyógyszerek
• Kokainhasználat és visszaélés
• Fertőzések, beleértve a baktériumok, vírusok, gombák és paraziták által okozott fertőzéseket
• Méreganyagoknak való kitettség, például ólom, higany és kobalt
• Szívritmuszavarok
• A terhesség késői szakaszának szövődményei

Rizikó faktorok

A tágult kardiomiopátia leggyakrabban 20-50 éves férfiaknál fordul elő. De ez a betegség nőknél is előfordulhat. Egyéb kockázati tényezők a következők:

• A szívizom károsodása szívroham következtében
• Dilatált kardiomiopátia a családban
• Immunrendszeri rendellenességek, például lupus okozta szívizom gyulladás
• Neuromuszkuláris rendellenességek, például izomdisztrófia

A dilatációs kardiomiopátia szövődményei

A dilatált kardiomiopátia szövődményei a következők:

• Szív elégtelenség. A bal kamrából származó rossz véráramlás szívelégtelenséghez vezethet. Előfordulhat, hogy szíve nem tudja ellátni szervezetét a megfelelő működéshez szükséges vérrel.
• Szívbillentyű regurgitáció. A bal kamra megnagyobbodása megnehezítheti a szívbillentyűinek záródását, ami a vér visszafelé áramlását okozhatja, és kevésbé hatékonyan pumpálhatja a szívet.
• Folyadék felhalmozódása (ödéma). Folyadék halmozódhat fel a tüdőben, a hasban, a lábakban és a lábfejben (ödéma).
• Rendellenes szívritmus (aritmiák). A szív szerkezetében bekövetkező változások és a szívüregekre gyakorolt ​​nyomás változásai hozzájárulhatnak az aritmiák kialakulásához.
• Hirtelen szívleállás. A tágult kardiomiopátia miatt a szíve hirtelen leállhat.
• Vérrögök (embóliák). A vér felhalmozódása (stasis) a bal kamrában vérrögök kialakulásához vezethet, amelyek bejuthatnak a véráramba, megszakíthatják a létfontosságú szervek vérellátását, és szélütést, szívrohamot vagy más szervek károsodását okozhatják. Az aritmiák vérrögképződést is okozhatnak.

A dilatált kardiomiopátia diagnózisa

Orvosa áttekinti személyes és családi kórtörténetét. Ezután az orvos fizikális vizsgálatot is végez sztetoszkóp segítségével, hogy meghallgatja a szívét és a tüdejét, és teszteket rendel el. Kezelőorvosa szívorvoshoz (kardiológushoz) küldheti vizsgálatra.

Az orvos által megrendelhető vizsgálatok a következők:

• Vérvétel. Ezek a tesztek információt adnak orvosának a szívéről. A vérvizsgálatok azt is feltárják, hogy van-e fertőzése, anyagcserezavara vagy méreganyagok a vérében vagy sem. Ezek a problémák dilatatív kardiomiopátiát okozhatnak.
• Mellkas röntgen. Kezelőorvosa mellkasröntgenvizsgálatot rendelhet el, hogy ellenőrizze szívét és tüdejét a szív szerkezetében és méretében bekövetkezett változásokra vagy rendellenességekre vonatkozóan, és ellenőrizze, hogy van-e folyadék a tüdejében vagy környékén.
• Elektrokardiogram (EKG). Az elektrokardiogram – más néven EKG vagy EKG – rögzíti az elektromos jeleket, amint azok áthaladnak a szívén. Orvosa olyan mintákat kereshet, amelyek kóros szívritmusra vagy a bal kamrával kapcsolatos problémákra utalhatnak. Kezelőorvosa megkérheti Önt, hogy viseljen hordozható EKG-készüléket (Holter-monitort), hogy 1 vagy 2 napig rögzítse szívritmusát.
• Echokardiogram. Ez az elsődleges eszköz a kitágult kardiomiopátia diagnosztizálására hanghullámokat használ a szív képeinek létrehozásához, lehetővé téve orvosa számára, hogy ellenőrizze, hogy a bal kamra megnagyobbodott-e. Ez a teszt azt is feltárhatja, hogy mennyi vér távozik a szívből minden egyes ütésnél, és hogy a vér a megfelelő irányba áramlik-e.

• Gyakorlati stressz teszt. Orvosa fizikai gyakorlati tesztet végezhet Önnél, akár futópadon sétálva, akár álló kerékpározással. A vizsgálat során Önhöz csatlakoztatott elektródák segítik orvosát a pulzusszám és az oxigénfelhasználás mérésében.

  Ez a fajta teszt kimutathatja a dilatatív kardiomiopátia okozta problémák súlyosságát. Ha nem tud gyakorolni, gyógyszert kaphat, hogy stresszt okozzon a szívében.

• CT vagy MRI vizsgálat. Bizonyos helyzetekben kezelőorvosa elrendelheti az egyik ilyen tesztet, hogy ellenőrizze szíve pumpálókamrái méretét és működését.

• Szívkatéterezés. Ebben az invazív eljárásban egy hosszú, keskeny csövet vezetnek át a karján, az ágyékán vagy a nyakán lévő véreren keresztül a szívébe. Ez a teszt lehetővé teszi orvosa számára, hogy röntgenfelvételen lássa a koszorúereit, mérje a szív nyomását, és mintát vegyen az izomszövetből, hogy ellenőrizze a kitágult kardiomiopátiára utaló károsodást.

  Ez az eljárás magában foglalhatja egy festék befecskendezését a koszorúerekbe, hogy segítse orvosát a koszorúerek tanulmányozásában (koszorúér angiográfia).

• Genetikai szűrés vagy tanácsadás. Ha orvosa nem tudja azonosítani a dilatatív kardiomiopátia okát, kezelőorvosa javasolhatja a család többi tagjának szűrését annak megállapítására, hogy a betegség öröklődik-e az Ön családjában.

Dilatált kardiomiopátia kezelése

Ha kitágult kardiomiopátiája van, orvosa javasolhatja a kiváltó ok kezelését, ha az ok ismert. A véráramlás javítása és a szív további károsodásának megelőzése érdekében kezelés is javasolt.

A dilatatív kardiomiopátia kezelésére használt gyógyszerek

Az orvosok általában a tágult kardiomiopátiát gyógyszerek kombinációjával kezelik. A tüneteitől függően kettő vagy több ilyen gyógyszerre lehet szüksége.

A szívelégtelenség és a dilatatív kardiomiopátia kezelésében hasznosnak bizonyult gyógyszerek a következők:

• Angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlók. Az ACE-gátlók olyan gyógyszerek, amelyek tágítják vagy kitágítják az ereket (vazodilatátor), hogy csökkentsék a vérnyomást, javítsák a véráramlást és csökkentsék a szív terhelését. Az ACE-gátlók javíthatják a szívműködést.

  A mellékhatások közé tartozik az alacsony vérnyomás, az alacsony fehérvérsejtszám, valamint a vese- vagy májproblémák.

• Angiotenzin II receptor blokkolók. Ezek a gyógyszerek az ACE-gátlók számos jótékony hatásával rendelkeznek, és alternatívát jelenthetnek azok számára, akik nem tolerálják az ACE-gátlókat. A mellékhatások közé tartozik a hasmenés, izomgörcsök és szédülés.

• Bétablokkolók. A béta-blokkoló lassítja a szívverést, csökkenti a vérnyomást, és megakadályozhatja a stresszhormonok bizonyos káros hatásait, amelyek a szervezet által termelt anyagok, amelyek ronthatják a szívelégtelenséget és rendellenes szívritmusokat válthatnak ki.

  A béta-blokkolók csökkenthetik a szívelégtelenség jeleit és tüneteit, és javíthatják a szívműködést. A mellékhatások közé tartozik a szédülés és az alacsony vérnyomás.

• Diuretikumok. A diuretikumok eltávolítják a felesleges folyadékot és sót a szervezetből. Ezek a gyógyszerek csökkentik a folyadék mennyiségét a tüdejében, így könnyebben tud lélegezni.
• Digoxin. Ez a gyógyszer, más néven digitalis, erősíti a szívizom összehúzódásait. Ez a gyógyszer szintén lassítja a szívverést. A digoxin csökkentheti a szívelégtelenség tüneteit és javíthatja az aktív aktivitást.
• Vérhígító gyógyszerek. Kezelőorvosa gyógyszereket írhat fel, beleértve az aszpirint vagy a warfarint a vérrögképződés megelőzésére. A mellékhatások közé tartozik a túlzott zúzódás vagy vérzés.

Beültethető eszközök

A dilatált kardiomiopátia kezelésére használt beültethető eszközök a következők:

• Biventricularis pacemakerek, amelyek elektromos impulzusokat használnak a bal és jobb kamra működésének összehangolására.
• Beültethető kardioverter-defibrillátorok (ICD), amelyek figyelik a szívritmust, és szükség esetén elektromos sokkot adnak a rendellenes, gyors szívverések szabályozására, beleértve a szívleállást okozó szívveréseket is. Ezek az eszközök pacemakerként is működhetnek.
• Bal kamrai asszisztens eszközök (LVAD), amelyek mechanikus eszközök, amelyeket a hasba vagy a mellkasba ültetnek be, és egy legyengült szívhez erősítik, hogy segítsék a pumpálást. Ezeket az eszközöket általában akkor veszik figyelembe, ha a kevésbé invazív megközelítések sikertelenek.

Szívátültetés

Szívátültetést javasolhatnak Önnek, ha a gyógyszerek és más kezelések már nem hatékonyak.

Életmód és gondozás otthon

Ha kitágult kardiomiopátiája van, ezek az öngondoskodási stratégiák segíthetnek a tünetek kezelésében:

• Testmozgás. Kérdezze meg kezelőorvosát, hogy mely tevékenységek lennének biztonságosak és előnyösek az Ön számára. Általánosságban elmondható, hogy a versenysportok nem ajánlottak, mert növelhetik a szívleállás és a hirtelen halál kockázatát.
• Leszokni a dohányzásról. Orvosa tanácsot adhat Önnek a dohányzás abbahagyásához.
• Ne használjon illegális drogokat és ne igyon túlzottan alkoholt. A kokain vagy más illegális drogok használata megterhelheti a szívét. Mielőtt alkoholt fogyasztana, kérjen tanácsot orvosától.
• Tartsa fenn az egészséges testsúlyt. A túlsúly megnehezíti a szív munkáját. Próbáljon fogyni, ha túlsúlyos vagy elhízott.
• Fogyasszon szív-egészséges étrendet. A teljes kiőrlésű gabonák és különféle gyümölcsök és zöldségek fogyasztása, valamint a só, a hozzáadott cukor és a koleszterin, a telített zsírok és a transzzsírok korlátozása jót tesz a szívnek. Kérje meg kezelőorvosát, hogy keressen Önnek dietetikust, ha segítségre van szüksége étrendje megtervezéséhez.