Hátfájás légzés közben: okok és kezelés

A hátfájás a légzés során aggasztó és aggasztó tünet azok számára, akik ezt tapasztalják. Ebben a cikkben megismerheti a légzés közbeni hátfájás lehetséges okait, diagnózisát és kezelési lehetőségeit.

A légzés és a kezelés során jelentkező hátfájás oka

Az alábbiakban felsoroljuk a hátfájás lehetséges okait légzés közben:

1. Izomhúzódás vagy -sérülés

A túlerőltetés, a rossz testtartás vagy a sérülés a hát izmainak és szalagjainak megfeszülését vagy szakadását okozhatja, ami fájdalmat okozhat a légzés során. A bordaközi izmok, amelyek a bordák között helyezkednek el, különösen hajlamosak az ilyen típusú sérülésekre, amikor az izmok összehúzódnak belégzéskor és kilégzéskor.

Diagnózis: Az orvosok általában fizikális vizsgálattal, a beteg anamnézisével és a páciens mozgástartományának felmérésével diagnosztizálják az izomhúzódást vagy -sérülést. Egyes esetekben képalkotó vizsgálatok, például röntgen vagy MRI szükséges az egyéb mögöttes problémák kizárása érdekében.

Kezelés: Az izomhúzódás vagy -sérülés kezelése általában magában foglalja a pihenést, a jég és hő alkalmazását, a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, például az ibuprofén szedését, és gyengéd nyújtó gyakorlatokat. Súlyos esetekben fizikoterápia vagy vényköteles fájdalomcsillapítók alkalmazása javasolt.

2. Mellhártyagyulladás

A mellhártyagyulladás a mellhártya gyulladása – a vékony membránok, amelyek a tüdőt és a mellkasüreget borítják. A gyulladás hatására a mellhártya rétegei egymáshoz dörzsölődhetnek, ami éles fájdalmat okozhat légzéskor.

Diagnózis: A mellhártyagyulladást általában a beteg anamnézisének, a fizikális vizsgálatnak és a képalkotó teszteknek, például a mellkasröntgen- vagy CT-vizsgálatoknak a kombinációjával diagnosztizálják. Az orvos mellkasi vizsgálatot is végezhet, ahol kis mennyiségű folyadékot távolítanak el a pleurális térből laboratóriumi elemzés céljából.

Kezelés: A mellhártyagyulladás kezelése a kiváltó októl függ. A bakteriális fertőzések antibiotikumokat igényelhetnek, míg a vírusos fertőzések gyakran maguktól gyógyulnak. A vény nélkül kapható gyulladáscsökkentő gyógyszerek, például az ibuprofén kezelhetik a fájdalmat és a gyulladást. Súlyos esetekben kortikoszteroidok vagy más vényköteles gyógyszerek alkalmazása javasolt.

3. Pneumothorax

A pneumothorax vagy összeesett tüdő akkor fordul elő, amikor levegő szivárog a tüdő és a mellkas fala közötti térbe. Ezt az állapotot sérülés, tüdőbetegség vagy spontán szakadás okozhatja. A megnövekedett nyomás a mellkasüregben a tüdő összeesését okozhatja, ami éles, hirtelen fájdalomhoz vezethet légzéskor.

Diagnózis: A pneumothorax diagnosztizálására mellkasröntgen, CT-vizsgálat vagy ultrahang használható. Egyes esetekben a fizikális vizsgálat és a beteg kórtörténete elegendő a diagnózishoz.

Kezelés: A pneumothorax kezelési lehetőségei a súlyosságtól és az októl függenek. A kis légmell magától megoldódhat, míg a nagyobb légmell orvosi beavatkozást igényel, például tűszívást vagy mellkasi cső behelyezését a levegő eltávolítására és a tüdő újrafújására.

4. Costochondritis

A costochondritis a bordákat a szegycsonttal összekötő porc gyulladása. Ez a gyulladás fájdalmat okozhat légzéskor, különösen mély belégzéskor.

Diagnózis: A Costochondritist fizikális vizsgálat, a beteg kórtörténete és a mellkasi fájdalom egyéb lehetséges okainak, például szívproblémák vagy tüdőproblémák kizárásával diagnosztizálják.

Kezelés: A costochondritis kezelése általában magában foglalja a pihenést, a fájdalmat súlyosbító tevékenységek elkerülését és a vény nélkül kapható gyulladáscsökkentő gyógyszerek, például az ibuprofén vagy a naproxen alkalmazását. Súlyosabb esetekben vényköteles fájdalomcsillapítók, fizikoterápia vagy kortikoszteroid injekciók javasoltak.

5. Tüdőembólia

Tüdőembólia akkor fordul elő, ha egy vérrög elzárja a tüdőben lévő egyik artériát, ami akadályozza a véráramlást és hirtelen fájdalmat okoz légzéskor. Ez az állapot életveszélyes lehet, ha nem kezelik.

Diagnózis: Az orvosok különféle diagnosztikai teszteket használhatnak a tüdőembólia azonosítására, beleértve a vérvizsgálatokat (D-dimer), a mellkas röntgenfelvételeit, a CT-vizsgálatokat, a lélegeztető-perfúziós vizsgálatokat és a tüdőangiográfiát.

Kezelés: A tüdőembólia kezelése általában antikoaguláns gyógyszereket használ, mint például warfarin (Coumadin), rivaroxaban (Xarelto) vagy apixaban (Eliquis), amelyek segítenek megakadályozni az új vérrögök kialakulását és a meglévő vérrögök megnagyobbodását. Súlyos esetekben az orvosok trombolitikus gyógyszereket, például alteplázt (Activase) javasolhatnak a vérrög feloldására, vagy sebészeti beavatkozásokat, például katéteres trombuseltávolítást vagy vena cava szűrőt.

6. Kyphosis

A kyphosis vagy a mellkasi gerinc túlzott kifelé görbülete hátfájást okozhat légzéskor a csigolyaközi porckorongokra, idegekre és izmokra nehezedő fokozott nyomás miatt. Ezt az állapotot rossz testtartás, gerincdeformitás vagy degeneratív betegségek, például csontritkulás okozhatja.

Diagnózis: A kyphosis diagnosztizálására fizikális vizsgálatot, betegtörténetet és képalkotó vizsgálatokat, például röntgen- vagy MRI-vizsgálatokat használnak.

Kezelés: A kyphosis kezelése a súlyosságtól és a kiváltó októl függ. A lehetőségek között szerepelhet fizikoterápia, fájdalomcsillapítók, izomrelaxánsok vagy gyulladáscsökkentő gyógyszerek. Súlyosabb esetekben az orvosok javasolhatják a hátmerevítő viselését vagy műtétet a gerincgörbület korrigálására.

7. Tietze-szindróma

A Tietze-szindróma egy ritka gyulladásos rendellenesség, amelyet a costochondralis vagy costosternalis ízületek duzzanata jellemez, ami légzéskor fájdalmat okoz. A pontos ok nem ismert, de úgy gondolják, hogy ez a szindróma ismétlődő kisebb traumákból vagy a mellkasfal izmainak túlterheléséből adódik.

Diagnózis: A Tietze-szindrómát fizikális vizsgálattal, a beteg anamnézisével és a mellkasi fájdalom egyéb lehetséges okainak kizárásával diagnosztizálják. Képalkotó vizsgálatok, például röntgen, MRI vagy ultrahang használható a diagnózis megerősítésére.

Kezelés: A Tietze-szindróma kezelése magában foglalhat vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat, például ibuprofént vagy naproxent, jég- vagy hőterápiát és gyengéd nyújtó gyakorlatokat. Súlyos esetekben az orvosok kortikoszteroid injekciókat, fizikoterápiát vagy műtétet javasolhatnak az érintett porc eltávolítására.

Összefoglalva, a légzés közbeni hátfájásnak többféle oka lehet, és a megfelelő diagnosztikai tesztek és kezelések az adott októl függenek. Egészségügyi szakemberhez kell fordulni, ha tartós vagy súlyos hátfájást tapasztal légzés közben, mert az időben történő diagnózis és kezelés nagyon fontos a szövődmények megelőzése és a gyógyulás elősegítése érdekében.

Információ forrásai: