A rossz emlékek számos probléma hátterében állhatnak, a poszttraumás stressz zavartól (PTSD) a fóbiákig. Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy lehetséges blokkolni valamit, például egy nem kívánt emléket, de további kutatásra van szükség az emlékek elfelejtésének módjáról.
Amikor egy rossz emlék behatol az elmébe, természetes emberi reakció, hogy ki akarjuk zárni. Több mint 100 évvel ezelőtt Sigmund Freud azt javasolta, hogy az embereknek van egy védekező mechanizmusa, amellyel segíthetnek kezelni és blokkolni a traumás élményeket és a nem kívánt emlékeket.
Noha még további kutatásokra van szükség, a tudósok elkezdték megérteni, hogyan működik ez a védelmi mechanizmus. Neuroimaging vizsgálatok kimutatták, hogy mely agyi rendszerek játszanak szerepet a szándékos felejtésben, és a vizsgálatok kimutatták, hogy lehetséges, hogy az emberek szándékosan blokkolják az emlékeket a tudatukból.
Ez a cikk megvitatja, hogyan próbálhatják meg az emberek elfelejteni a nem kívánt emlékeket.
Hogyan lehet elfelejteni a nem kívánt emlékeket?
A kutatók jobban megérthetik az emlékeket létrehozó és tároló neuronális mechanizmusokat, ha megvizsgálják és tanulmányozzák az emberi elmét. Bár további kutatásokra van szükség, az idegtudósok és pszichológusok fel tudják használni ezeket az információkat, hogy segítsenek az embereknek elfelejteni a nem kívánt emlékeket.
Néhány bizonyíték alátámasztja a motivált felejtés elméletét. Ez az elmélet azt sugallja, hogy az emberek blokkolhatják a kellemetlen, fájdalmas vagy traumatikus emlékeket, ha van rá motiváció.
Emlékek helyettesítése
Néhány ember fontolóra veheti a gondolat- vagy memóriahelyettesítő stratégiák alkalmazását, hogy segítsen elnyomni a nem kívánt emlékeket.
Ez a technika azt sugallja, hogy az emberek a negatív emlékeket helyettesíthetik azzal, hogy tudatukat egy alternatív emlék felé irányítják. A szakértők olykor úgy írják le ezt a technikát, mint egy autóban a fékezést vagy a kormányzást a veszély elkerülése érdekében.
Ha jobban megértjük, hogyan helyettesíthetik az emberek a nem kívánt emlékeket, az segíthet elkerülni egy traumatikus esemény újraélését.
A kontextusok megváltoztatása
Az a mentális kontextus, amelyben az ember egy eseményt észlel, befolyásolja, hogy az elme hogyan szervezi meg az esemény emlékeit. A kontextus bármi lehet, ami az emlékezethez kapcsolódik. A kontextus gyakran érzékszervekkel kapcsolatos jelzéseket tartalmazhat, mint például a szaglás vagy az ízlelés, a külső környezet, valamint az esemény körüli gondolatok vagy érzések.
Egy 2021-es tanulmány megállapította, hogy ha pozitív jelentést tulajdonítanak egy múltbeli negatív tapasztalatnak, annak hosszan tartó hatása lehet. Ha egy pozitív élményt az emlékhez társít, az ember megváltoztathatja az esemény kontextusát, és pozitív érzést válthat ki, amikor a jövőben emlékezik az eseményre.
Ez a stratégia a kognitív szabályozás folyamatán keresztül működhet. Ha megváltoztatjuk azt, hogy egy személy hogyan gondolkodik egy helyzetről, az megváltoztathatja azt, ahogyan az adott helyzetről vélekedik.
Ezenkívül egy 2016-os tanulmány azt sugallja, hogy egy eseményre vonatkozó kontextuális információ megváltoztatása lehetővé teheti az ember számára, hogy szándékosan elfelejtsen egy nem kívánt emléket.
Gyengülő emlékek, amelyek fóbiákat okoznak
A fóbiában élő emberek kezelési lehetőségei közé tartozhat az expozíciós terápia. Ezt a terápiát úgy hajtják végre, hogy egy személyt félelmetes helyzetnek tesznek ki biztonságos környezetben, hogy segítsenek neki biztonságos emléket létrehozni.
Hasonlóképpen egy 2016-os tanulmány azt jelzi, hogy egy memória megzavarása csökkentheti annak erejét. A tanulmány során a kutatók arachnofóbiában szenvedő egyéneket pókok képeinek tettek ki, a későbbi ülések pedig hosszabb expozíciót igényeltek. Az utolsó ülésen az emberek kevésbé hajlamosak voltak elkerülni a pókokat.
A kutatók azt sugallják, hogy a kezdeti expozíció instabillá tette a memóriát, a hosszabb expozíció pedig ahhoz vezet, hogy a személy gyengébb formában menti el a memóriát. Az emlékezet megzavarásával a félelem eleme nehezebben tért vissza ilyen könnyen.
Visszakeresési gyakorlat
A visszakeresési gyakorlat leírja az információ visszahívásának vagy a memóriából való előhívásának stratégiáját. A kutatás megjegyzi, hogy ez a hatékony vizsgálati módszer segíthet az embereknek emlékezni az információkra. Egyes szakértők elmélete szerint ez a technika segíthet az embereknek a nem kívánt emlékek pótlásában.
Hasonlóan ahhoz, ahogyan az emberek elfelejthetik az információkat, és relevánsabb ismeretekkel frissíthetik azokat, például jelszavak vagy telefonszámok megváltoztatásakor, a visszakeresési gyakorlat segíthet az emlékeik frissítésében.
Egy 2020-as tanulmány szerint a visszakeresési gyakorlat elősegítheti a memória frissítését. Azonban bár megerősítheti az új emlékeket és csökkentheti a régi memóriabehatolást, előfordulhat, hogy nem képes elnyomni a régebbi emlékeket.
Alternatív megoldásként más kutatások azt sugallják, hogy a visszakeresés elnyomása, az emlékek felidézésének képességének megelőzése vagy elnyomása szintén segíthet blokkolni a nem kívánt emlékeket. Egy 2022-es tanulmány azt sugallja, hogy a visszakeresés elnyomása segíthet a tolakodó emlékek ellenőrzésében azáltal, hogy gyengíti és kevésbé élénkíti őket.
Azonban további kutatásra van szükség a visszakeresési gyakorlatban, hogy megértsük, hogyan segíthet a nem kívánt emlékek elfelejtésében.
Hogyan keletkeznek az emlékek?
A neuronok olyan idegrendszeri sejtek, amelyek elektromos impulzusok és kémiai jelek segítségével továbbítják az információkat a szervezetben. Az agy nagyjából 86 milliárd idegsejtet tartalmaz, és mindegyik más neuronokhoz kapcsolódhat, és akár 1000 billió kapcsolatot hozhat létre.
Egyes szakértők úgy határozhatják meg a memóriát, hogy az elme hogyan értelmezi, tárolja és visszakeresi az információkat. Az emlékek akkor alakulnak ki, amikor az ember feldolgoz egy eseményt, aminek hatására a neuronok jeleket küldenek egymásnak, és ezzel különböző erősségű kapcsolatok hálózatát hoznak létre. Mint ilyen, a memória egy specifikus neuronális útvonal újraaktiválása, amely a kapcsolatok erősségének és mintázatainak változásaiból alakul ki.
Minél többet foglalkozik az ember a memóriával, annál erősebbek lesznek ezek a neuronális kapcsolatok. Az emlékek általában addig maradnak, amíg az ember újra felkeresi őket. Amikor egy személy újra felkeres egy emléket, az ismét rugalmassá válik. A memória változhat egy kicsit minden alkalommal, amikor egy személy felidézi, és minden felidézéssel erősebbé és élénkebbé válhat.
A szakértők ezt az erősödési folyamatot újrakonszolidációnak nevezik. Ez a folyamat megváltoztathatja az emlékeket, és pozitívabbá vagy negatívabbá teheti őket.
Az agy különböző módokon is képes feldolgozni az emlékeket. A legtöbb tudós egyetért abban, hogy négy különböző típusú memória létezik:
- munkamemória
- szenzoros memória
- rövidtávú memória
- hosszú távú memória
Az agy különböző területei különböző típusú emlékek tárolására specializálódtak. Például a hippocampus képes feldolgozni és visszakeresni a deklaratív és térbeli emlékeket. Ezek tényekhez és eseményekhez vagy helyszínekhez és útvonaltervezéshez kapcsolódó emlékek. Ezenkívül a hippokampusz segít a rövid távú emlékeket hosszú távú emlékekké alakítani.
Miért olyan élénkek a rossz emlékek?
Sokan azt tapasztalhatják, hogy a rossz tapasztalatok jobban kiemelkednek az emlékezetükben, mint a jó tapasztalatok. Ezek az emlékek akkor is behatolhatnak a tudatunkba, ha nem akarjuk.
Ez a folyamat a negativitás torzítása miatt következhet be, ami arra utal, hogy agyunk nagyobb jelentőséget tulajdonít a negatív tapasztalatoknak. A negativitás torzítása az evolúció eredménye lehet, mivel előnyös lehetett abban, hogy őseink óvatosak maradjanak, amikor veszélyes területeken tartózkodnak.
Hasonlóképpen, a kutatás azt is megjegyzi, hogy a negatív érzelmek segíthetnek az emlékek pontosításában. Más bizonyítékok arra is rávilágítanak, hogy az emberek tisztábban, pontosabban és hosszabb ideig emlékeznek az érzelmi eseményekre.
Van olyan gyógyszer, ami feledteti?
A kognitív megközelítések kiegészítéseként egyes tudósok kábítószer-használatot javasolnak a rossz emlékek vagy félelmet kiváltó aspektusuk eltávolítására.
Például a D-cikloszerin egy antibiotikum, és fokozza a glutamát, az agysejteket aktiváló „serkentő” neurotranszmitter aktivitását is. Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy ez a gyógyszer csökkentheti a félelemreakciókat és ösztönözheti a kihalás tanulását. Ez a kifejezés egy ingerre adott válasz fokozatos csökkenésére utal, például egy nem kívánt emlékre adott negatív reakcióra.
Hasonlóképpen, más bizonyítékok azt mutatják, hogy a propranolol, egy béta-blokkoló, amely segít a szív lassabban és egyenletesebben verni, szintén segíthet csökkenteni a hosszú távú félelmet és ösztönözni a kihalásról való tanulást. Azonban további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megértsük, hogyan kell ezeket a gyógyszereket biztonságosan és hatékonyan használni.
Etikai kérdések
Bár hasznos lehet olyan stratégiákkal rendelkezni, amelyek manipulálják a memóriát, és segítik az embereket a nem kívánt emlékek elfelejtésében, ezek a módszerek nem mentesek etikai problémáktól.
Lehetséges, hogy az emberek visszaélnek ezekkel a technikákkal, és hamis emlékeket ültetnek be vagy törölnek fontosakat. Az emberek használhatják ezeket a technikákat a kellemetlen események törlésére; mások bűncselekményeket követhetnek el, és a tanúkat elfeledtethetik az eseményekkel.
Gyakran Ismételt Kérdések
Néhány gyakran ismételt kérdés a nem kívánt emlékekkel kapcsolatban:
Hogyan felejtsek el valami traumát?
Lehet, hogy nem mindig lehet elfelejteni a nem kívánt emlékeket, de az emberek olyan stratégiákat használhatnak, amelyek segítenek megbirkózni a traumatikus eseményekkel. Ezek a stratégiák magukban foglalják a memória elnyomásának technikáit, a triggerek azonosítását és a mentálhigiénés szakemberrel való kapcsolatfelvételt.
Miért csak rossz emlékekre emlékszem gyerekkoromból?
Az emberek nehezen emlékeznek gyermekkorukra. Amikor emlékeznek, általában rossz emlékekre emlékeznek. Ennek a problémának számos oka lehet, többek között a rossz memória érzelmi jelentősége és a kellemetlen gondolatokon való gondolkodás.
Összegzés
Sok ember nem kívánt emlékeket tapasztalhat egy traumatikus esemény után. A kutatók kezdik megérteni, hogy az agy hogyan hoz létre emlékeket, tárolja azokat, és az emberi elme tanulmányozása révén tudja felidézni azokat.
Előfordulhat, hogy egy személy nem tud elfelejteni egy nem kívánt emléket, de rendelkezésre állnak olyan technikák, amelyek segítenek az egyénnek kezelni a negatív eseményeket.
Jellemzően ezek a stratégiák magukban foglalják a kezdeti memória megzavarását, és vagy pozitív jelentéssel helyettesítik, jelentőségét csökkentik, másik emlékkel helyettesítik, vagy magát az emléket elnyomják.
