Mi a különbség a tardív diszkinézia és az egyéb mozgási rendellenességek között? A GYIK

A tardív diszkinézia más mozgászavarokkal, mint például a Tourette-szindrómával és a kábítószer-indukálta Parkinson-kórral osztozik. De a bemutatás, a kezelés és a kiváltó okok különbségei ezeket a feltételeket külön diagnózisként különböztetik meg egymástól.

A tardív diszkinézia (TD) egy önkéntelen mozgászavar, amely a hosszú távú gyógyszerhasználat mellékhatásaként alakul ki. Olyan gyógyszerekkel jár, amelyek blokkolják a dopaminreceptorokat, például az antipszichotikumokat és egyes gyomor-bélrendszeri gyógyszereket.

Idővel ezeknek a gyógyszereknek a hosszan tartó használata kémiai egyensúlyhiányt okozhat az agy motoros működéséért felelős területein.

Mivel a TD és más mozgászavarok sokféle tünetet mutathatnak, nehéz lehet megkülönböztetni őket egymástól. A TD és a hasonló állapotok közötti különbség megértése segíthet abban, hogy betekintést nyerjen az állapotba, és hogy miért kapta ezt a diagnózist.

Tardív diszkinézia vs. Tourette-szindróma

A Tourette-szindrómát a tic-zavarok közé sorolják, olyan állapotot, amelyet ellenőrizhetetlen, gyors és ismétlődő mozgások és hangok jelenléte jellemez, „tics” néven.

Egyszerű ticket (rövid, ismétlődő hangok vagy mozgások kis izomcsoportokban) és összetett tikket (koordinált hangok és mozdulatok) tartalmaz, amelyek a test különböző részein keresztül láncolódnak egymáshoz.

Tünetek

Mind a Tourette-szindróma, mind a TD magában foglalhatja a ticket. Tourette-szindrómában a tikk az elsődleges diagnosztikai jellemzők. A TD-ben a tikk az önkéntelen mozgások egyik lehetséges módja.

A TD-ben a tikek valószínűleg az arcra, a fejre és a nyakra korlátozódnak, bár a végtagok is érintettek lehetnek.

Okoz

A Tourette-szindróma olyan állapot, amely gyermekkorban jelentkezik, és a fiúkat érinti gyakrabban mint a lányok. Pontos okai nem ismertek, de úgy gondolják, hogy a genetika, az agy működésében és szerkezetében bekövetkező változások, valamint a környezeti tényezők szerepet játszanak.

A TD-t kifejezetten a dopaminreceptor-antagonisták használata okozza, olyan gyógyszerek, amelyek blokkolják a dopaminreceptorokat a szervezetben. Azt a nőket jobban érinti, mint a férfiakat és az életkor előrehaladtával gyakoribb.

Kezelés

A Tourette-szindrómára vagy a TD-re nincs gyógymód, de a kezelés segíthet az egyes állapotok tüneteinek javításában. A Tourette-szindrómát különféle gyógyszerekkel kezelik, beleértve a dopamint blokkolókat is.

A TD elsődleges kezelése az állapotot okozó gyógyszerek abbahagyása. A gyógyszerek, mint például a deutetrabenazin (Austedo), segíthetnek a TD tünetein.

A szupportív terápiák, például a mély agyi stimuláció (DBS), a fizikoterápia és a Ginkgo biloba kiegészítése szintén megfontolható.

Tardív dyskinesia vs. egyéb tic rendellenességek

Az egyéb tic-rendellenességek közé tartozik az átmeneti tic-zavar és a krónikus motoros vagy vokális tic-zavar.

Átmeneti tic-zavarban, más néven ideiglenes tic-zavarban, a tikek jellemzően gyermekkorban alakulnak ki, és kezelés nélkül 12 hónapon belül megszűnnek.

A krónikus motoros vagy vokális tic zavar is gyermekkorban jelentkezik. De csak motoros vagy vokális ticket tartalmaz – nem mindkettőt, mint például a Tourette-szindrómában.

A TD továbbra is a tic-rendellenességektől elkülönülő diagnózis, ugyanazon okok miatt, amelyek elkülönülnek a Tourette-szindrómától.

Tardív diszkinézia vs. tardív szindrómák

A tardív szindrómák (TDS) olyan mozgászavarok, amelyeket dopaminreceptor-blokkoló gyógyszerek alkalmazása okoz. A nevükben szereplő „tardív” szó a tünetek egyetemes késleltetett megjelenésére utal.

A TDS a következőket tartalmazza:

  • Tardív sztereotípia: A fej, a nyak, a törzs, a medence és a végtagok célirányos, ritmikus mozgása.
  • Tardív akatízia: Nyugtalanság vagy mozgáskényszer, amely jellemzően a lábakat vagy a törzset érinti.
  • Tardív dystonia: Állandó vagy visszatérő izomösszehúzódások az arcon, a nyakon, a törzsön és a karokon. Gyakran szokatlan, csavart testtartást okoz.
  • Tardív tics: Ismétlődő, rövid motoros mozdulatok vagy hangok gyakran kísérik az adott mozgás vagy hang végrehajtására irányuló késztetést.
  • Tardív myoclonus: Gyors, rángatózó mozdulatok, amelyek bármilyen izmot érinthetnek. Különösen észrevehető a karokon, a lábakon és az ujjakon.
  • Tardív tremor: Remegő mozdulatok jellemzik, amelyek jellemzően a kézre és a karokra hatnak, de a test bármely részén láthatók.
  • Tardív járás: Szokatlan járási mozgások.
  • Tardív diszkinézia: Véletlenszerű, ismétlődő izommozgások elsősorban az arcon, de megfigyelhetők a karokon, lábakon, ujjakon, lábujjakon és a medencében is.

Tardív diszkinézia egykor úgy gondolták szinonimája a TDS-nek, mivel a megjelenésében lehetséges sokféle tünet. A TD olyan tüneteket foglalhat magában, mint például a tikk és a remegés, valamint egyéb nem specifikus akaratlan mozgások.

Sok szakértő azonban eltávolodott attól, hogy a TD-t széles körű diagnózisként használja, helyette „klasszikus tardív diszkinéziának” nevezte. Ez kifejezetten az arc és a száj akaratlan, összetett mozgásaira vonatkozik, bizonyos végtagok, törzsek és medence érintettségével.

A TD vegyes definíciói még mindig léteznek a jelenlegi irodalomban, ami hozzájárul az osztályozás bizonyos homályosságához.

Más TDS-ek tünetei specifikusak. A tardív tic például csak a tikket érinti. Hasonlóképpen, a késleltetett tremor csak remegő mozgásokat foglal magában. A TD-tünetek meghatározásában fennálló bizonytalanságtól függetlenül a többi TDS jobban megkülönböztethető.

A tünetekben mutatkozó különbségek ellenére a TD és a TDS közös okai és kezelési megközelítései.

Tardív diszkinézia vs. Parkinsonizmus

A parkinsonizmus motoros szindróma, az izommozgást és a rugalmasságot befolyásoló kapcsolódó tünetek összessége. Nevét onnan kapta, hogy tünetei hasonlóak a Parkinson-kórban szenvedőkhöz. Valójában a Parkinson-kór a Parkinson-kór vezető oka.

Tünetek

Mind a parkinsonizmus, mind a TD, különösen a tág értelemben vett TD, ismétlődő és szokatlan izommozgásokat tartalmazhat, mint például:

  • remegés
  • izommerevség
  • megzavart járás

A parkinsonizmus azonban lassult vagy késleltetett mozgásokhoz is társul, ellentétben a TD-ben gyakran észlelt gyors, gyors mozgásokkal.

A Parkinson-kór tünetei igen változatosak, és a szindrómát okozó alapállapottól függenek. Kezdet lehet azonnali, például agysérülés esetén, vagy lassan alakulhat ki neurodegeneratív állapotokban.

A TD tünetek kialakulása mindig késik. Hosszú távú gyógyszeres kezelés után jelentkezik.

Okoz

Számos különböző állapot okozhat parkinsonizmust, de okozhatja a gyógyszeres kezelés, például a TD is. A parkinsonizmusnak ezt a formáját kábítószer által kiváltott parkinsonizmusnak vagy DIP-nek nevezik.

szerint a 2018-as áttekintésA DIP-tünetek gyakran sokkal hamarabb jelentkeznek, mint a TD, és a gyógyszeres kezelés megkezdése után órákon vagy heteken belül jelentkeznek. A TD megjelenése késleltetettebb, gyakran több hónapig vagy tovább tart.

Kezelés

A Parkinson-kór egyes formái gyógyíthatók. A DIP például általában megszűnik, ha a felelős gyógyszert abbahagyják.

A TD nem múlik el a gyógyszeres kezelés abbahagyása után. A Mental Disorders Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, 5. kiadás, text revision (DSM-5-TR) szerint a TD meghatározó jellemzője, hogy a tünetek a gyógyszer abbahagyása után 4 hétnél tovább fennállnak.

Tardív dyskinesia vs. dystonia

A dystonia neurológiai rendellenesség, valamint más állapotok jellemzője. Tünetei közé tartoznak az akaratlan izomösszehúzódások, amelyek a testet és annak részeit szokatlan helyzetbe és mozgásba kényszerítik.

Tünetek

A dystonia a test bármely részét érintheti. A TD elsősorban az arcot érinti, különösen a száj területét, bár látható a végtagokon, a törzsön vagy a medencében.

Okoz

Mint sok mozgászavar, a dystonia pontos okai nem teljesen ismertek. Tünetei az agy bazális ganglionjainak diszfunkciójából erednek, amely terület a mozgás és a koordináció szabályozásában vesz részt.

Agykárosodás, genetika és más környezeti tényezők is szerepet játszhatnak, de sok embernél nincs azonosítható oka a disztóniának.

A tardív dystonia a tardív szindrómák kategóriájába tartozik. Egyesek a TD egy formájának tekintik, de az akaratlan mozgások súlyossága különbözteti meg.

Kezelés

Nincs gyógymód a dystonia vagy a TD ellen. Mindkettő olyan szupportív ellátást foglal magában, amelynek célja a tünetek kezelése, például a DBS és a botulinum toxin (Botox) injekciók.

A gyógyszerek a TD és a dystonia kezelésére is használhatók.

A tardív dyskinesia bizonyos gyógyszerek hosszú távú alkalmazása által okozott mozgászavar. Különféle tünetekkel jár más mozgászavarokkal, mint például a parkinsonizmussal és a Tourette-szindrómával.

A TD definíciójában némi kétértelműség mutatkozik, de a tünetek megjelenésében, a kiváltó okokban és a kezelési lehetőségekben mutatkozó különbségek alapján a többi hasonló állapottól különálló diagnózis marad.

Ha többet szeretne megtudni a TD-ről és a hasonló feltételekről, látogassa meg:

  • Ritka Betegségek Országos Szervezete
  • Országos Mentális Betegségek Szövetsége
  • Beszélj a TD-ről

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *