Mi a rák? Hogyan lehet megelőzni?

Mi a rák?

A rák egy több mint 100 betegségből álló csoport elnevezése, amelyben a sejtek kontrollálatlanul növekednek. A rákot abnormális sejtek kialakulása jellemzi, amelyek ellenőrizhetetlenül osztódnak, és képesek beszivárogni és elpusztítani a normál testszöveteket. A rák gyakran képes elterjedni az egész testben.

A rák a második vezető halálok a világon. De a rákszűrés és a rákkezelés javulásának köszönhetően számos ráktípus esetében javul a túlélési arány.

A rák tünetei

A rák által okozott tünetek eltérőek lehetnek attól függően, hogy melyik testrész érintett.

A rákkal kapcsolatos általános tünetek közé tartozik:

• Fáradtság
• A bőr alatt érezhető csomó vagy megvastagodási terület
• Nem szándékos fogyás vagy gyarapodás
• Bőrelváltozások, például a bőr sárgulása, sötétedése vagy vörössége, nem gyógyuló sebek vagy a meglévő anyajegyek változásai
• A székletürítési és vizelési szokások megváltozása
• Tartós köhögés vagy légzési nehézség
• Nyelési nehézség
• Rekedtség
• Tartós emésztési zavar vagy kellemetlen érzés étkezés után
• Tartós, megmagyarázhatatlan izom- vagy ízületi fájdalom
• Tartós, megmagyarázhatatlan láz vagy éjszakai izzadás
• Megmagyarázhatatlan vérzés vagy véraláfutás

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha bármilyen tartósan aggasztó tünetet észlel, orvoshoz kell fordulnia.

Ha nincsenek tünetei, de aggódik a rák kockázata miatt, meg kell beszélnie aggodalmait orvosával. Kérdezze meg, mely rákszűrési vizsgálatok és eljárások megfelelőek az Ön számára.

Mi okozza a rákot?

A rákot a sejten belüli DNS változásai (mutációi) okozzák. A sejtben lévő DNS számos egyedi génbe van csomagolva, amelyek mindegyike utasításokat tartalmaz, amelyek megmondják a sejtnek, hogy milyen funkciókat kell ellátnia, valamint hogyan kell növekedni és osztódni. Az utasítások hibái miatt a sejt leállíthatja normál működését, és rákossá válhat.

Mit csinálnak a génmutációk?

A génmutáció arra utasíthatja az egészséges sejtet, hogy:

• Lehetővé teszi a gyors növekedést. A génmutáció arra késztetheti a sejtet, hogy gyorsabban növekedjen és osztódjon. Ez a folyamat sok új sejtet hoz létre, amelyek mindegyikében ugyanaz a mutáció.
• Nem sikerült megállítani az ellenőrizetlen sejtnövekedést. A normál sejtek tudják, mikor kell leállítani a növekedést, hogy minden sejttípusból a megfelelő számú legyen. A rákos sejtek elveszítik azokat a kontrollokat (tumorszuppresszor géneket), amelyek megmondják nekik, mikor kell leállítani a növekedést. A tumorszuppresszor gén mutációja lehetővé teszi a rákos sejtek növekedését és felhalmozódását.
• Kövess el hibákat a DNS-hibák javítása során. A DNS-javító gének hibákat keresnek a sejt DNS-ében, és korrekciókat hajtanak végre. A DNS-javító gén mutációja azt jelentheti, hogy más hibákat nem javítanak ki, ami a sejtek rákos megbetegedéséhez vezethet.

Ezek a mutációk a leggyakoribbak a rákban. De sok más génmutáció is hozzájárulhat a rák kialakulásához.

Mi okozza a génmutációkat?

A génmutációk több okból is előfordulhatnak, például:

• Született génmutációk. Lehet, hogy egy genetikai mutációval születik, amelyet a szüleitől örökölt. Ez a fajta mutáció a rákos megbetegedések kis százalékát teszi ki.
• Születés után fellépő génmutációk. A legtöbb génmutáció a születés után következik be, és nem öröklődik. Számos erő okozhat génmutációt, például dohányzás, sugárzás, vírusok, rákot okozó vegyi anyagok (rákkeltő anyagok), elhízás, hormonok, krónikus gyulladások és a mozgáshiány.

A génmutációk gyakran előfordulnak normál sejtnövekedés során. A sejtek azonban tartalmaznak egy olyan mechanizmust, amely felismeri, ha hiba történik, és kijavítja a hibát. Időnként egy hiba kimarad. Ezután a génmutáció egy sejt rákossá válását okozhatja.

Hogyan hatnak egymásra a génmutációk?

A veleszületett génmutációk és az élete során megszerzett génmutációk együttesen rákot okoznak.

Például, ha örökölt egy genetikai mutációt, amely rákra hajlamosít, az nem jelenti azt, hogy biztosan rákos lesz. Ehelyett egy vagy több más génmutációra is szüksége lehet a rák kialakulásához. Az Ön öröklött génmutációja miatt nagyobb valószínűséggel alakul ki rák, mint más embereknél, ha bizonyos rákot okozó anyagoknak vannak kitéve.

Nem világos, hogy hány mutációnak kell felhalmozódnia a rák kialakulásához. Valószínű, hogy a szükséges mutációk száma ráktípusonként eltérő.

Tényezők, amelyek rákot okozhatnak

Az orvosok tudják, mi növelheti a rák kialakulásának kockázatát. De a rák sok olyan embernél fordul elő, akiknek nincs ismert kockázati tényezője. A rák kialakulásának kockázatát növelő tényezők a következők:

A korod

A rák kialakulása évtizedekig tarthat. Éppen ezért a legtöbb rákkal diagnosztizált ember 65 éves vagy idősebb. Bár az idősebb felnőtteknél gyakoribb, a rák nem kizárólag felnőttkori betegség – a rák bármely életkorban diagnosztizálható.

A szokásaid

Bizonyos életmódról ismert, hogy növeli a rák kockázatát. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlzott napozás vagy a gyakori hólyagos leégés, az elhízás és a nem biztonságos szex rákot okozhat.

Megváltoztathatja ezeket a szokásokat, hogy csökkentse a rák kialakulásának kockázatát. Néhány szokáson könnyebb változtatni, mint más szokásokon.

A család története

A rákos megbetegedések csak egy kis része öröklött állapotnak köszönhető. Ha a rák gyakori a családjában, lehetséges, hogy a mutációk egyik generációról a másikra öröklődnek. Lehet, hogy jelentkezik genetikai vizsgálatra, hogy megtudja, vannak-e olyan öröklött mutációk, amelyek növelhetik bizonyos rákbetegségek kockázatát. Ne feledje, hogy az öröklött genetikai mutáció nem feltétlenül jelenti azt, hogy rákos lesz.

Egészségi állapota

Egyes krónikus egészségügyi állapotok, mint például a fekélyes vastagbélgyulladás, jelentősen növelhetik bizonyos rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Beszélnie kell orvosával a kockázatokról.

A környezeted

Az Önt körülvevő környezet káros vegyi anyagokat tartalmazhat, amelyek növelhetik a rák kockázatát. Még ha nem is dohányzik, belélegezheti a passzív dohányzást, ha odamegy, ahol emberek dohányoznak, vagy ha dohányzóval él. Az otthonában vagy a munkahelyén lévő vegyi anyagok, mint például az azbeszt és a benzol, szintén összefüggésbe hozhatók a rák megnövekedett kockázatával.

A rák szövődményei

A rák és a rák kezelése számos szövődményt okozhat, beleértve:

• Fájdalom. A fájdalmat rák vagy rákkezelés okozhatja, bár nem minden rák fájdalmas. A gyógyszerek és más megközelítések hatékonyan kezelhetik a rákkal kapcsolatos fájdalmat.
• Fáradtság. A rákos betegek fáradtságának számos oka lehet, de gyakran kezelhető. A kemoterápiás vagy sugárterápiás kezelésekkel kapcsolatos fáradtság gyakori, de általában átmeneti.
• Nehéz légzés. A rák vagy a rákkezelés légszomj érzést okozhat. A kezelések megkönnyebbülést hozhatnak.
• Hányinger. Bizonyos rákos megbetegedések és rákkezelések hányingert okozhatnak. Orvosa néha meg tudja jósolni, hogy a kezelés valószínűleg hányingert okoz-e. A gyógyszerek és egyéb kezelések segíthetnek megelőzni vagy csökkenteni az émelygést.
• Hasmenés vagy székrekedés. A rák és a rákkezelés hatással lehet a belekre, és hasmenést vagy székrekedést okozhat.
• Fogyás. A rák és a rákkezelés súlycsökkenést okozhat. A rák ellopja a táplálékot a normál sejtekből, és megfosztja őket tápanyagoktól. A fogyást gyakran nem befolyásolja, hogy hány kalóriát vagy milyen ételt eszünk; nehéz kezelni. A legtöbb esetben a gyomorba vagy vénába vezető csöveken keresztüli mesterséges táplálás nem segít megváltoztatni a fogyást.
• Kémiai változások a szervezetben. A rák felboríthatja a normál kémiai egyensúlyt a szervezetben, és növelheti a súlyos szövődmények kockázatát. A kémiai egyensúlyhiány tünetei lehetnek a túlzott szomjúság, gyakori vizelés, székrekedés és zavartság.
• Agyi és idegrendszeri problémák. A rák megnyomhatja a közeli idegeket, és fájdalmat és funkcióvesztést okozhat a test egy részén. Az agyat érintő rák fejfájást és stroke-szerű jeleket és tüneteket okozhat, például gyengeséget a test egyik oldalán.
• Az immunrendszer szokatlan reakciói a rákra. Egyes esetekben a szervezet immunrendszere úgy reagálhat a rák jelenlétére, hogy megtámadja az egészséges sejteket. A paraneoplasztikus szindrómának nevezett nagyon ritka reakciók különféle jelekhez és tünetekhez vezethetnek, például járási nehézségekhez és görcsrohamokhoz.
• Rák, amely terjed. A rák előrehaladtával átterjedhet (áttétet képezhet) a test más részeire. A rák terjedésének helye a rák típusától függ.
• A rák, ami visszatér. A rákot túlélőknél fennáll a rák kiújulásának kockázata. Egyes rákos megbetegedések nagyobb valószínűséggel kiújulnak, mint mások. Kérdezze meg orvosát, mit tehet a rák kiújulásának kockázatának csökkentése érdekében. Kezelőorvosa nyomon követési gondozási tervet készíthet Önnek a kezelés után. Ez a terv tartalmazhat időszakos szkenneléseket és vizsgálatokat a kezelést követő hónapokban és években a rák kiújulásának keresésére.

Hogyan lehet megelőzni a rákot

Nincs biztos módszer a rák megelőzésére. Az orvosok azonban számos módszert azonosítottak a rák kockázatának csökkentésére, például:

• Hagyja abba a dohányzást. A dohányzás számos ráktípushoz kapcsolódik – nem csak a tüdőrákhoz. Ha most abbahagyja a dohányzást, csökkenti a rák kockázatát a jövőben.
• Kerülje a túlzott napozást. A nap káros ultraibolya (UV) sugarai növelhetik a bőrrák kockázatát. Korlátozza a napsugárzást az árnyékban maradással, védőruházat viselésével vagy fényvédő krémmel.
• Egyél egészségesen. Válasszon gyümölcsben és zöldségben gazdag étrendet. Válasszon teljes kiőrlésű gabonát és sovány fehérjéket.
• Gyakoroljon a hét legtöbb napján. A rendszeres testmozgás csökkenti a rák kockázatát. A hét legtöbb napján törekedjen legalább 30 perces mozgásra. Ha nem edzett rendszeresen, kezdje el lassan, és dolgozzon 30 percig vagy tovább.
• Tartsa meg az egészséges testsúlyt. A túlsúly vagy az elhízás növelheti a rák kockázatát. Dolgozzon az egészséges testsúly elérése és fenntartása érdekében az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás kombinációjával.
• Igyon alkoholt mértékkel. Ha úgy dönt, hogy alkoholt iszik, korlátozza magát napi egy italra, ha Ön bármilyen korú nő vagy 65 évesnél idősebb férfi, vagy napi két italra, ha 65 éves vagy fiatalabb férfi.
• Tervezze be a rákszűrő vizsgálatokat. Beszéljen orvosával arról, hogy a kockázati tényezői alapján milyen típusú rákszűrési vizsgák a legjobbak az Ön számára.
• Kérdezze meg orvosát az oltásokról. Bizonyos vírusok növelik a rák kockázatát. Az immunizálás segíthet megelőzni ezeket a vírusokat, beleértve a hepatitis B-t, amely növeli a májrák kockázatát, és a humán papillomavírust (HPV), amely növeli a méhnyakrák és más rákos megbetegedések kockázatát. Kérdezze meg kezelőorvosát, hogy megfelelő-e az Ön számára az e vírusok elleni immunizálás.