A rendszeresen sétáló, magas kockázatú személyeknél a kognitív hanyatlás akár 7 évvel is késleltethető volt.
Az Alzheimer-kórban szenvedő emberek általában kognitív kihívásokat tapasztalnak, például memóriavesztést és kommunikációs nehézségeket, és ez az állapot idővel romlik. A rendszeres testmozgás azonban segíthet lassítani ezt a folyamatot.
Az Alzheimer-kór kockázatának kitett emberek megfigyeléses vizsgálatában a kutatók összefüggést találtak a napi 3000 és 5000 lépés közötti séta és a kognitív hanyatlás hároméves késleltetése között, összehasonlítva a mozgásszegény egyénekkel. A napi 5000 és 7500 lépés között gyaloglók esetében a késleltetés még tovább, hét évig tartott. Jasmeer Chhatwal, a Harvard Medical School viselkedési neurológusa és kollégái a Nature Medicine című folyóiratban számoltak be ezekről az eredményekről.
Chhatwal szerint ezt az összefüggést még klinikai vizsgálatban kell tesztelni, de a csapata eredményei valami fontosra utalnak. Az Alzheimer-kórban szenvedők és családtagjaik életminősége a betegség későbbi szakaszában gyakran zuhan. Azt mondja: ha a betegséget késleltetni lehet, az nagyon nagy hatással lehet az emberek életére.
Deborah Barnes, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem demenciát tanulmányozó epidemiológusa, aki nem volt tagja a kutatócsoportnak, azt mondja: A korábbi tanulmányok összefüggésekről számoltak be a fizikai aktivitás és az Alzheimer-kór késleltetett lefolyása között. Ez az új tanulmány azonban azonosítja azt a konkrét lépésszámot, amelynél az előnyök megjelennek.
Chhatwal csapata összefüggésről számolt be a testmozgás és az Alzheimer-kórral összefüggésbe hozható fehérjék csökkent felhalmozódása között az agyban. Barnes szerint ez a mechanizmus segít megmagyarázni, hogy a fizikai aktivitás hogyan lassíthatja a betegség előrehaladását.
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája. Az Egyesült Államokban több mint 6 millió embernél fordul elő demencia, és a betegek száma egyre nő. A népesség öregedésével a tudósok előrejelzései szerint 2060-ra az USA-ban évente mintegy 1 millió felnőttnél alakul ki demencia, így az esetek száma közel 14 millióra emelkedik. Jelenleg nincs gyógymód. „De lehetnek olyan dolgok, amelyeket az emberek tehetnek, hogy késleltessék vagy megelőzzék a tünetek megjelenését” – mondja Chhatwal.
A kutatók mintegy 300 olyan 50 és 90 év közötti felnőttet vizsgáltak, akik a vizsgálat kezdetén nem mutattak kognitív problémákat. Egy héten keresztül rögzítették a résztvevők napi lépésszámát, tesztelték gondolkodási képességeiket, és agyukat amiloid béta – egy olyan fehérje – kimutatására vizsgálták, amely jelezheti a korai Alzheimer-kór kialakulását.
Chhatwal szerint sokan, akiknél ez a korai jelző található, félnek az elkerülhetetlen kognitív hanyatlástól, de sokan valójában stabilak maradnak. Csapata meg akarta érteni, hogy egyesek miért teljesítenek jobban, mint mások.
A kutatók nagyjából kilenc éven keresztül évente kognitív teszteket végeztek, és ismételt agyi szkenneléseket végeztek, hogy mérjék az amiloid béta és egy másik fehérje: a tau mérését. A tau az amiloid béta után épül fel, és tükrözi a betegség előrehaladását.
A tanulmány megállapította, hogy az Alzheimer-kór kockázatának kitett embereknél kevesebb tau épült fel, ha legalább mérsékelten fizikailag aktívak voltak, szemben azokkal, akik napi 3000 lépésnél kevesebbet sétáltak. Az alacsonyabb tau-szint jobb kognitív funkciókkal volt összefüggésben. Azok, akik napi 3000-5000 lépést tettek meg, körülbelül 40%-kal kevesebb kognitív hanyatlással rendelkeztek, mint a mozgásszegény résztvevők.
„A legfontosabb üzenet az, hogy az előnyök már napi 3000 lépés – nagyjából 30 perc séta – után megjelennek” – mondja Barnes.
Chhatwal reméli, hogy ezek az eredmények bátorítják a magas genetikai kockázatú embereket. A fizikai aktivitás segíthet a tünetek késleltetésében, és már kis mennyiség is sokat számít.
Információs források:
- A folyóirat Nature Medicine
- Tudományos hírek
Discussion about this post