Az athetoid cerebrális bénulás egyfajta agyi bénulás, amely ellenőrizhetetlen izommozgásokat okoz. Csecsemő- vagy gyermekkorban jelen van, és súlyosabb lehet, mint az agyi bénulás egyéb típusai.
Az athetoid cerebrális bénulás egyfajta agyi bénulás, amely akaratlan izommozgásokat okoz. A cerebrális bénulás olyan neurológiai rendellenességek csoportja, amelyek tartósan befolyásolják az izomkoordinációt és a testmozgást. Csecsemőkorban kezdődik, és az agyon belüli károsodások vagy rendellenességek következtében alakul ki.
Az athetoid cerebrális bénulást az agy bazális ganglionoknak nevezett részének károsodása okozza. Az athetoid cerebrális bénulás az
Mik az athetoid cerebrális bénulás tünetei?
Az athetoid cerebrális bénulás befolyásolja az izomszabályozást. Önkéntelen mozdulatokat okoz, ami azt jelenti, hogy a személy nem tudja irányítani a mozdulatokat.
Az „athetoid mozgások” orvosi kifejezést a következő csoportokba sorolható testmozgások leírására használják:
- Disztónia: A dystonia mozgások olyan mozgások, amelyek a test egyes részeit csavarják.
- Vitustánc: A gyors, ismétlődő és táncszerű mozdulatokat choreának nevezik.
- Athetózis: A lassú és vonagló mozgásokat athetózisnak nevezzük.
Ezen ismétlődő, ellenőrizetlen mozgások miatt az athetoid cerebrális bénulásban szenvedők további tüneteket tapasztalhatnak, mint például:
- késleltetett növekedési mérföldkövek
- rossz testtartás
- koordinációs nehézség
- fájdalom
- nyáladzik
Az athetoid cerebrális bénulás tünetei jellemzően a gyermek életének első néhány hónapjában jelentkeznek.
Mi okozza az athetoid cerebrális bénulást?
Az agy egy része, az úgynevezett bazális ganglionok olyan jeleket küldenek az agyból, amelyek szabályozzák a mozgást és a gerincvelőt. Az athetoid cerebrális bénulásban szenvedő gyermekek a bazális ganglionok sérülésével születnek, amely megzavarja ezeket a jeleket.
Ez a sérülés előfordulhat terhesség, szülés vagy közvetlenül a születés után.
A bazális ganglionok sérülését okozó állapotok a következők:
- stroke
- vérzés
- túl sok bilirubin a vérben
- vér oxigénhiánya az agyban
Egyes tényezők növelhetik a bazális ganglionok sérülésének kockázatát, ami viszont növeli az athetoid cerebrális bénulás kockázatát. Ezek a kockázati tényezők a következők:
- szövődmények a terhesség alatt
- koraszülés
- traumás agysérülés csecsemő- vagy kisgyermekkorban
- az ikrek egyike vagy más többszörösei
- speciális vegyi anyagoknak való kitettség
- sárgaság
- alacsony születési súly
-
citomegalovírus és néhány más fertőzés
Az agyi bénulás 4 fajtája
- Spasztikus cerebrális bénulás: A spasztikus cerebrális bénulás az agyi bénulás leggyakoribb típusa. Az ilyen típusú agyi bénulásban szenvedők izommerevséget és rángatózó mozgásokat tapasztalnak.
- Dyskinetikus cerebrális bénulás: A diszkinetikus cerebrális bénulás magában foglalja az athetoid agyi bénulást, valamint a koreoatetoid és a dystoniás agyi bénulást. Az ilyen típusú cerebrális bénulás nehézségeket okoz a karok, lábak, lábfejek és karok szabályozásában.
- Ataxiás agyi bénulás: Az ataxiás cerebrális bénulás egyensúlyi és koordinációs nehézségeket okoz. Az ilyen típusú agyi bénulásban szenvedőknek néha nehézségei vannak a finommotoros tevékenységekkel, például az írással.
- Vegyes agyi bénulás: A vegyes agyi bénulás miatt az embereknek több, mint egy másik típusú cerebrális bénulás tünetei vannak.
Hogyan diagnosztizálható az athetoid cerebrális bénulás?
Az athetoid cerebrális bénulást jellemzően korai gyermekkorban diagnosztizálják.
Egy gyermekorvos vagy más orvos felmérheti a kulcsfontosságú tényezőket, például a gyermek motoros készségeit és koordinációját, valamint az elért mérföldköveket és a tüneteket.
Ha az orvos athetoid cerebrális bénulást gyanít, további vizsgálatok segíthetnek a diagnózis megerősítésében. A gyakori tesztek a következők:
- Képalkotó tesztek: A képalkotó vizsgálatok, például az MRI-k és a CT-vizsgálatok lehetővé teszik az orvosok számára, hogy megvizsgálják az agyat. A képalkotás kimutathatja a bazális ganglionok károsodását, amely athetoid agyi bénulásra utal.
- Vérvétel: A vérvizsgálatok segíthetnek más egészségügyi állapotok kizárásában.
- Elektroencephalográfia (EEG): Az EEG képes mérni az agy elektromos aktivitását.
- Elektromiográfia (EMG): Az EMG ellenőrzi az izomgyengeséget, valamint az izmok és az idegek kapcsolatát.
Vannak-e kezelések az athetoid cerebrális bénulásra?
Az athetoid cerebrális bénulásra nincs gyógymód, de a kezelések segíthetnek a tünetek kezelésében.
A kezelés célja az életminőség javítása. A pontos kezelés olyan tényezőktől függ, mint a tünetek súlyossága. A kezelések általában a következőket tartalmazzák:
- Gyógyszerek: Az athetoid cerebrális bénulás kezelésére szolgáló gyógyszerek segítenek a fájdalom és más tünetek kezelésében. A lehetőségek közé tartoznak a gyógyszerek, például a baklofen és a levodopa.
- Kapcsos zárójel: A merevítők stabilitást, kontrollt és egyensúlyt biztosítanak a végtagok támogatásában.
- Segédeszközök: A segédeszközök, beleértve a mozgást segítő eszközöket, például a sétálókat, növelhetik a mobilitást és a függetlenséget.
- Botox injekciók: A Botox ellazíthatja az izmokat. Néha segíthet enyhíteni az athetoid cerebrális bénulás egyes tüneteit.
- Mély agyi stimuláció: Ez a kezelés az agyba helyezett elektródákat használ a mozgás szabályozására.
- Fizikoterápia: A fizikai terapeutával végzett munka növelheti a mobilitást, az egyensúlyt és az erőt.
Milyen kilátások vannak az athetoid cerebrális bénulásban szenvedőknek?
Az athetoid cerebrális bénulás élethosszig tartó állapot. Ez azonban nem progresszív, vagyis nem fog romlani az idő múlásával.
Athetoid cerebrális bénulás
Alsó vonal
Az athetoid cerebrális bénulás az agyi bénulás második leggyakoribb típusa. Az izomkontroll hiányát okozza. Gyakran súlyosabb, mint az agyi bénulás más típusai.
Bár az athetoid cerebrális bénulásra nincs gyógymód, a gyógyszerek és más kezelések segíthetnek a tünetek kezelésében az életminőség javítása érdekében.
