A dopamin agonisták olyan gyógyszerformák, amelyek olyan állapotokat kezelnek, mint a Parkinson-kór. A dopamin agonisták a dopamint utánozzák, amely egy olyan vegyi anyag, amely különféle fizikai és mentális funkciókhoz fontos.
Az alacsony dopaminszint a depresszióhoz, a skizofréniához és a Parkinson-kórhoz kapcsolódik.
Ebben a cikkben többet megtudhat a dopamin agonisták működéséről, milyen betegségekről és mellékhatásaikról.
Mik azok a dopamin agonisták?
A dopamin agonisták olyan vényköteles gyógyszerek, amelyek a dopaminvesztés miatt fellépő betegségeket kezelik. Egy személy használhat dopamin agonistákat önmagában vagy más gyógyszerekkel és kezelési módszerekkel együtt.
A dopamin egy neurotranszmitter. A neurotranszmitter egy kémiai hírvivő, amely jeleket továbbít az idegsejtektől a test más sejtjeihez. A dopamin segít az olyan funkciókban, mint a mozgás, a memória, a hangulat, a tanulás és a megismerés.
Ha egy személynek nincs elég dopaminja, bizonyos betegségek alakulhatnak ki.
A dopamin agonisták segítenek átvenni a dopamin helyét az ember szervezetében.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala által jóváhagyott különféle dopamin agonisták léteznek, beleértve:
- pramipexol (Mirapex)
- ropinirol (Requip)
- apomorfin injekció (Apokyn)
- rotigotin (Neupro)
Az orvosok különböző dopamin agonistákat írnak fel különböző tünetek és betegségek kezelésére.
Hogyan hatnak a dopamin agonisták?
A szervezetben kétféle dopaminreceptor létezik, amelyek mindegyike különböző alcsoportokkal rendelkezik. A dopaminreceptorok dopamint kapnak, jelet hozva létre egy adott funkció, például mozgás bekövetkezéséhez. A különböző típusú dopaminreceptorok különböző mentális és fizikai funkciókért felelősek.
A dopaminreceptorok két típusa a D1-szerű dopaminreceptor és a D2-szerű dopaminreceptor. A D1-szerű dopamin receptor csoport a D1 és D5 altípusokat tartalmazza. A D2-szerű dopamin receptorcsoport D2, D3 és D4 altípusokat tartalmaz.
A dopamin agonisták a D1-szerű és D2-szerű dopaminreceptorokhoz kötődnek. Ezzel a dopamin agonisták ugyanúgy aktiválják a dopamin receptorokat, mint a dopamin. Ez azt jelenti, hogy a dopamin agonisták segíthetnek enyhíteni az alacsony dopaminszint miatt fellépő tüneteket.
Milyen betegségeket kezelnek a dopamin agonisták?
A dopamin agonisták különféle betegségek kezelésére szolgálnak, mint például:
- Parkinson kór
- Nyugtalan láb szindróma
- malignus neuroleptikus szindróma, az antipszichotikumok ritka mellékhatása
- hiperprolaktinémia, egy olyan betegség, amely akkor fordul elő, ha egy személyben túl magas a prolaktin hormon szintje
- 2-es típusú diabétesz
- hipertóniás vészhelyzetek, amelyek akkor fordulnak elő, ha egy személynek súlyosan magas a vérnyomása és szervkárosodása van
Az előrehaladott Parkinson-kór kezelésében az orvosok dopamin agonistákat írtak fel a levodopa (Duopa) gyógyszer mellé.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint azonban az egészségügyi szakemberek felfedezték, hogy egy személy önmagában is szedhet dopamin agonistákat, hogy késleltesse a motoros funkciók károsodását.
A dopamin agonisták nem olyan hatékonyak, mint a levodopa, de kevésbé valószínű, hogy szabálytalan, akaratlan mozgásokat okoznak.
A dopamin agonisták mellékhatásai
A dopamin agonistáknak különböző mellékhatásai lehetnek az alkalmazott gyógyszertől, a használat hosszától és az adagolástól függően. Egy személy nagyobb valószínűséggel tapasztalhat dopamin agonista mellékhatásokat, ha 65 évesnél idősebb.
A dopamin agonisták gyakori mellékhatásai a következők:
- hányinger és hányás
- fejfájás
- szédülés
- alacsony vérnyomás, amikor egy személy ül vagy áll
- szabálytalan szívverés
A dopamin agonisták hosszú távú alkalmazása olyan mellékhatásokat okozhat, mint:
- rángatózó vagy vonagló mozdulatok
- ellenőrizhetetlen és esetleg fájdalmas izommozgások
- hallucinációk
- téveszmék
- zavar
- depresszió
- mánia
A dopamin agonisták egyéb mellékhatásai a következők:
- hirtelen elalszik
- nappali fáradtság
- ásítozva
- nyugtatás
- álmosság
- lábduzzanat
Ha egy személy bármilyen mellékhatást tapasztal dopamin agonisták szedése közben, beszéljen orvosával. Az orvosok módosíthatják a személy adagját vagy az adagok időzítését a mellékhatások eltávolítása vagy korlátozása érdekében.
A dopamin agonisták kölcsönhatásba léphetnek bizonyos gyógyszerekkel, élelmiszerekkel vagy kiegészítőkkel. Fontos, hogy egy személy tájékoztassa orvosát minden egyéb gyógyszerről, amelyet szed, mielőtt elkezdi szedni a dopamin-agonistákat.
A nőknek tájékoztatniuk kell orvosukat, ha terhesek vagy szoptatnak, mielőtt dopamin agonistákat szednének.
A dopamin agonisták szedésének kockázatai
A dopamin agonisták súlyosabb mellékhatásokat okozhatnak. Az a személy, aki aggódik a dopamin agonisták kockázatai miatt, beszéljen orvosával a gyógyszeres kezeléséről.
A dopamin agonisták súlyos mellékhatásai a következők:
- szívbetegség
- fibrózis, amelyben a szövet hegesedik vagy megvastagodik
- szív elégtelenség
- megnő a rák kialakulásának esélye
Impulzusszabályozási zavarok
Azoknál a személyeknél, akik dopamin agonistákat szednek, nagyobb eséllyel alakulhatnak ki impulzuskontroll-zavarok. Az impulzusszabályozási zavarok arra késztethetik az embert, hogy részt vegyen a szerencsejátékban, túlzottan költsön, vagy megnövekszik a nemi vágy.
Egy 2018-as kutatás kimutatta, hogy a Parkinson-kór kezelésére dopamin agonistákat szedő emberek körülbelül 46%-ánál impulzuskontroll-zavarok alakultak ki 5 év alatt.
A kutatók azt is megállapították, hogy a dopamin agonisták használatának hossza és megnövelt dózisa impulzusszabályozási zavarokhoz kapcsolódik. Az impulzuskontroll zavarai fokozatosan megszűntek, miután az emberek abbahagyták a dopaminagonisták szedését.
Tünetek, amikor hirtelen abbahagyja a dopamin agonisták szedését
A dopamin agonisták szedésének hirtelen abbahagyása káros lehet. Egy 2017-es tanulmány kimutatta, hogy a dopaminagonisták szedését abbahagyó emberek 19%-a tapasztal valamilyen tünetet.
Ha egy személy hirtelen abbahagyja a dopamin agonista gyógyszeres kezelést, súlyos betegség alakulhat ki, az úgynevezett neuroleptikus malignus szindróma.
A malignus neuroleptikus szindróma olyan tüneteket okozhat, mint:
- láz
- merev izmok
- izzadó
- nyelési nehézség
- test remegése
- a vizelés vagy a székletürítés ellenőrzésének hiánya
- mentális állapot változásai
- szorongás, ami miatt az ember nem tud beszélni
- magas pulzusszám
- magas vagy váratlan vérnyomásváltozások
- a fehérvérsejtek magas szintje
- megemelkedett kreatin-foszfokináz szint, egy enzim, amely általában megemelkedik, ha izomszövet károsodást szenved
Gondoskodnia kell arról, hogy ne hagyja abba hirtelen a dopamin agonisták szedését. Szükség esetén orvos segíthet abban, hogy biztonságosan abbahagyja a dopamin agonisták szedését.
Ha egy személy súlyos vagy aggasztó tüneteket tapasztal dopamin agonisták szedése közben, azonnal forduljon orvoshoz.
Összegzés
A dopamin agonisták olyan gyógyszerek, amelyeket a dopamin hatásának utánzására használnak. A dopamin egy neurotranszmitter, amely különféle mentális és fizikai funkciókban vesz részt. Egy személy számos különböző betegség kezelésére használhat dopamin agonistákat.
Egy személy bizonyos mellékhatásokat tapasztalhat dopamin agonisták szedése közben. A dopamin agonisták mellékhatásai az enyhétől a súlyosig terjednek. A dopamin agonisták növelhetik az impulzusszabályozási zavarok kialakulásának esélyét.
A dopamin agonista gyógyszer szedésének hirtelen abbahagyása bizonyos tüneteket okozhat. Egy személynek nem szabad abbahagynia a dopamin agonisták szedését, hacsak nem orvos utasítja.
Ha valakinek súlyos vagy aggasztó mellékhatásai vannak a dopamin agonisták szedése közben, azonnal forduljon orvoshoz.
Discussion about this post