A tüdőembólia (PE) egy vérrög a tüdő egyik artériájában. Nemcsak a tüdőben gátolja a véráramlást, de hatással lehet a szívműködésre is azáltal, hogy a szív jobb oldalát a szokásosnál keményebben dolgozza fel.
A PE életveszélyes állapot lehet, de gyakran kezelhető, ha korán és pontosan diagnosztizálják.
Az elektrokardiogram (EKG) egyike azoknak a teszteknek, amelyeket az orvosok használhatnak, hogy többet megtudjanak a PE-ről. Az EKG egy noninvazív szűrés, amely során a bőrre helyezett elektródákat alkalmazzák, amelyek nyomon követhetik a szív elektromos aktivitását, és észlelhetik a szív szokásos ritmusától való bármilyen eltérést.
Míg az EKG nem segíthet a PE diagnosztizálásában, feltárhat olyan szívproblémákat, amelyek PE-re utalhatnak, különösen, ha a betegnek egyéb tünetei is vannak. Különösen a szív jobb kamrájával kapcsolatos problémákat jelezhet.
EKG olvasása
Az EKG-kijelzés a szív elektromos aktivitásának mintázatát jelképezi hullámvonalként. Ezeknek a hullámoknak a kulcspontjait P, Q, R, S és T jelöli.
Az e pontok közötti távolságok és az alapvonal feletti és alatti helyzetük együttesen felfedik a dobogó szív sebességét és ritmusát. Ezenkívül jelzik a szívizomban mozgó elektromos impulzusok erejét és ütemét.
A PQRST hullámok sajátos aláírása sokat elmondhat az orvosoknak a szívéről. Az EKG kimutathatja, hogy a pulzusa megemelkedett vagy túl lassú, vagy ha szabálytalan a ritmusa (aritmia).
A mellkasra helyezett elektródák is más információkat mérnek, mint a végtagokra helyezettek. De minden elektróda vagy vezeték fontos abban, hogy teljes képet adjon arról, hogyan mozognak az elektromos impulzusok a szíven, és hogyan befolyásolják annak működését.
Mit tud mondani az EKG a tüdőembóliáról?
Az EKG önmagában nem képes tüdőembóliát diagnosztizálni. Egy 2017-es tanulmány azt sugallja, hogy kb
Néhány gyakoribb állapot, amelyet az EKG feltárhat:
Sinus tachycardia
A sinus tachycardia a PE-vel kapcsolatos leggyakoribb szívritmuszavarok egyike. Sinus tachycardia akkor fordul elő, amikor a sinuscsomó olyan elektromos impulzusokat bocsát ki, amelyek a szívet túl gyorsan verik. Sinus tachycardia kb
A sinus tachycardia kiváltó okának kezelése, legyen az PE, vérszegénység, pajzsmirigy-betegség vagy más kiváltó ok, gyakran lehetővé teszi a szív számára, hogy fenntartsa az egészséges ütemet és ritmust.
Jobb köteg ágblokk
Az elektromos jelek blokkolását a szív jobb oldalán jobb oldali köteg elágazásnak (RBBB) nevezik. A PE RBBB-t okozhat azáltal, hogy a jobb kamrát szokatlanul keményen dolgozik.
Ez csökkenti a véráramlást a jobb oldali köteg ágaiba, amelyek azok a speciális rostok, amelyek a jobb pitvarból a jobb kamrába szállítják az elektromos jeleket.
Az RBBB jelenléte különösen nagy és veszélyes vérrögre utal.
Jobb kamrai feszültség
A jobb kamrai (RV) feszültség azt jelenti, hogy probléma van a szív jobb kamrájában. Egy 2019-es tanulmány azt sugallja, hogy a légszomjban szenvedő embereknél az RV-feszültséget jelző EKG „erősen utal” PE-re.
Jobb pitvar megnagyobbodás
Amikor a véráramlást a szív jobb oldaláról a tüdőbe megnehezíti a tüdőben kialakuló vérrög, a jobb kamra és a jobb pitvar is megnagyobbodhat. Ezek a változások csökkenthetik a szív hatékonyságát a vér kiszivattyúzásában a test többi részébe, ami szívelégtelenséghez vagy halálhoz vezethet.
Pitvarfibrilláció
Egy kutató szerint az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció (AFib) lehet a PE eredménye és oka is.
Az AFib-betegeknél nagyobb a kockázata annak, hogy vérrög alakul ki a szívében, amely a tüdőbe juthat, és elzárhat egy artériát. Ha vérrög képződik a tüdőben, és a szívet keményebb munkára kényszeríti, a szív további terhelése AFib kialakulását okozhatja.
A tüdőembólia és az S1K3T3 minta
Az S1K3T3 mintázat gyakori EKG-lelet PE jelenléte esetén. De nem mindig jelzi a PE-t.
Az ilyen mintával végzett EKG-olvasás a következőket mutatja:
- egy kifejezett S hullám az 1-es vezetésben
- kifejezett Q hullám a 3-as vezetésben
- fejjel lefelé fordított T-hullám a 3. vezetékben
A minta a szív jobb oldalának túlzott megterhelésére utal.
Bizonyos PE-vel kapcsolatos EKG-rendellenességek, mint például az S1K3T3 minta RBBB-vel, tükröződhet a cor pulmonale-ban is. Ez a jobb kamra betegsége, amelyet a PE válthat ki, de lehet, hogy nem.
Mi az EKG értéke tüdőembóliában szenvedő betegeknél?
Az EKG nem fontos része a PE diagnosztizálásának, de több információval szolgálhat az orvosoknak.
A PE diagnosztizálásához az orvos számos képalkotó vizsgálatot mérlegel, valamint az Ön kórtörténetét és jelenlegi tüneteit. Az EKG nyomokat ad a szív működéséhez, ami befolyásolhatja a kilátásokat és a kezelést.
Az EKG-n megjelenő anomáliák jelezhetik a PE súlyosságát, és segíthetnek meghatározni, hogy szükség van-e sürgősségi ellátásra.
A
Milyen eljárással kell EKG-t venni?
Az EKG egy viszonylag egyszerű vizsgálat. Az orvosok gyakran kérnek EKG-t, ha bármilyen szív- és érrendszeri probléma gyanúja merül fel. A teszt a következő lépéseket tartalmazza:
- Egy orvos, nővér vagy technikus legfeljebb 12 elektródát helyez el a mellkasára és a végtagjaira.
- Az elektródák továbbítják a szív elektromos aktivitását az EKG-monitorhoz.
- A monitor az információt hullámmintákká alakítja.
- A mintákat általában papírra nyomtatják, így az orvosok nyomtatott példányt kapnak az elemzéshez.
- Orvosa megvizsgálja a hullámmintákat, hogy keresse a szabálytalan frekvenciák vagy ritmusok jeleit.
A teljes eljárás kevesebb, mint 10 percet vesz igénybe. Fájdalommentes, nem igényel érzéstelenítést vagy speciális előkészítést.
Gyakran Ismételt Kérdések
Miért olyan nehéz diagnosztizálni a tüdőembóliát?
A PE diagnosztizálásának egyik fő kihívása, hogy tünetei, mint például a mellkasi fájdalom, légszomj és szédülés, számos más szív- és érrendszeri betegségben is gyakoriak.
Ezenkívül a szokásos szűrések, például az EKG vagy a mellkasröntgen nem tudják feltárni, hogy van-e vérrög a tüdőben. Azonban segíthetnek átfogó értékelést készíteni az egyén szív- és tüdő egészségéről.
Milyen vizsgálatokat alkalmaznak az orvosok a tüdőembólia diagnosztizálására?
A
A CT-vizsgálat speciális röntgenberendezést használ, hogy keresztmetszeti képeket készítsen a testéről. Az angiogram kontrasztfestéket használ az artériákon és vénákon keresztüli véráramlás részletes képeinek feltárására.
Egyes tesztek azonosítják a vérrög helyét és méretét a tüdőben. Mások segítenek jobban felmérni a szív és a tüdő működését. Ezek a tesztek néha feltárhatják a PE súlyosságát, vagy kizárhatják a tünetek egy adott okát.
A PE diagnosztizálására használt gyakori tesztek a következők:
- vérvétel
- mellkas röntgen
- CT-vizsgálatok
- duplex ultrahangok
- MRI vizsgálatok
- tüdő angiogramok
Lehet otthon EKG-t venni?
Számos otthoni EKG-monitor vásárolható meg. Vannak olyan hordozható monitorok is, mint például a Holter monitor, amelyet az orvos felírhat a szív elektromos aktivitásának a hét minden napján, 24 órájában történő nyomon követésére.
Bár ezek az eszközök hasznosak lehetnek, különösen a szokatlan szívritmusok észlelésében, amikor Ön távol van az orvosi rendelőtől, nem képesek kizárólagosan észlelni a PE-t.
A PE szövődményeket válthat ki, az aritmiáktól a hirtelen szívmegállásig. A pontos diagnózis mielőbbi felállítása életmentő lehet.
Az EKG segíthet meghatározni, hogy van-e szívritmuszavar vagy más szívműködési változás. Ez a szív és a tüdő egészségének átfogó értékelésének része.
Ha kezelőorvosa PE-t gyanít vagy már diagnosztizált, egy egyszerű, fájdalommentes EKG létfontosságú információkat adhat szíve működéséről és a tüdőben kialakuló vérrög okozta szövődményekről.
Discussion about this post