A nem szándékos súlygyarapodás a testtömeg növekedése a táplálékfelvétel növekedése vagy a fizikai aktivitás csökkenése nélkül. A fogyás nehézsége viszont a testtömeg csökkentésének nehézsége az erre irányuló erőfeszítések ellenére. Ezek az állapotok sok embert aggasztanak, mert úgy tekintenek rájuk, mint egy betegség megnyilvánulására. Ebben a cikkben megismerheti a nem szándékos súlygyarapodás és a fogyás nehézségeinek okait, valamint azt, hogyan kell kezelni ezt az állapotot.
A nem szándékos súlygyarapodás és a fogyás nehézségeinek okai
Az alábbi betegségek vagy állapotok egyike nem szándékos súlygyarapodást és fogyási nehézséget okozhat.
1. Pajzsmirigy alulműködés
A pajzsmirigy alulműködése vagy alulműködése olyan állapot, amelyben a pajzsmirigy nem termel elegendő pajzsmirigyhormont. Ezek a hormonok döntő szerepet játszanak az anyagcsere sebességének szabályozásában – a szervezet kalóriát égető sebességében.
Pajzsmirigy alulműködésben a pajzsmirigyhormonok normálnál alacsonyabb szintje lelassítja az anyagcserét, súlygyarapodást okozva, és megnehezíti a fogyást. Ezenkívül a pajzsmirigyhormonok szerepet játszanak a lipid- és glükóz-anyagcserében, az emésztésben és az izomműködésben is. Ezért, ha a pajzsmirigyhormon szintje alacsony, mindezek a funkciók lelassulhatnak.
A hypothyreosis diagnosztizálására az orvosok általában vérvizsgálatot rendelnek el a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) és a pajzsmirigyhormonok, a tiroxin (T4) és a trijódtironin (T3) szintjének mérésére. A magas TSH szint általában hypothyreosisra utal.
A hypothyreosis kezelésére az orvosok általában a szintetikus pajzsmirigyhormon, a levotiroxin napi használatát javasolják. Ez a szintetikus pajzsmirigyhormon helyreállítja a megfelelő hormonszintet, és általában idővel visszafordítja a hypothyreosis tüneteit.
2. Inzulinrezisztencia és 2-es típusú cukorbetegség
Az inzulinrezisztencia olyan állapot, amelyben a szervezet sejtjei ellenállóvá válnak az inzulin hormonnal szemben. Az inzulin lehetővé teszi a sejtek számára, hogy felvegyék a glükózt – a szervezet elsődleges energiaforrását. Ha a sejtek rezisztensek az inzulinnal szemben, a glükózt nem veszik fel hatékonyan, és a véráramban marad, ami magas vércukorszintet okoz.
Kompenzációs mechanizmusként a hasnyálmirigy több inzulint termel, ami magas inzulinszinthez vagy hiperinzulinémiához vezet. A magas inzulinszint serkentheti a szervezetet zsírraktározásra, különösen a hasi területen, ami súlygyarapodást eredményez.
A 2-es típusú cukorbetegség gyakran inzulinrezisztenciában szenvedő egyénekben alakul ki, ha a hasnyálmirigy nem tud lépést tartani a megnövekedett inzulinigénnyel, és nem tudja fenntartani a vércukorszintet.
Az inzulinrezisztencia diagnózisa nehéz lehet, mivel ez az állapot kezdetben nem okoz észrevehető tüneteket. Az orvosok gyakran diagnosztizálják az inzulinrezisztenciát olyan ismert kockázati tényezők ellenőrzésével, mint az elhízás, a fizikai inaktivitás, a magas vérnyomás és a kóros koleszterinszint. A 2-es típusú cukorbetegség esetében a diagnózis általában vérvizsgálatokat foglal magában az éhomi glükózszint, a HbA1c-szint és az orális glükóz tolerancia tesztek mérésére.
Az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kezelése olyan életmódbeli változtatásokat foglal magában, mint az egészségesebb táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a fogyás és a vércukorszint csökkentésére szolgáló gyógyszeres kezelés (például metformin).
3. Policisztás petefészek szindróma
A policisztás petefészek szindróma egy hormonális rendellenesség, amely gyakori a reproduktív korú nők körében. A policisztás petefészek szindrómában szenvedő nőknél általában ritka vagy elhúzódó menstruáció van, és a férfi hormonok (androgének) szintje a normálisnál magasabb. A petefészkekben számos kis folyadékgyűjtemény (tüszők) képződhet, és nem szabadítanak fel rendszeresen petesejteket.
A policisztás petefészek szindróma befolyásolja a nők szervezetének inzulin feldolgozását, ami inzulinrezisztenciához és súlygyarapodáshoz vezet. Ez az állapot más egészségügyi problémákhoz is vezethet, mint például a 2-es típusú cukorbetegség, a magas koleszterinszint és a szívbetegség.
A policisztás petefészek szindróma diagnosztizálása a kórtörténet áttekintésével, fizikális vizsgálattal, a hormonszint mérésére szolgáló vérvizsgálattal és ultrahanggal történik a policisztás petefészkek jelenlétének ellenőrzésére.
A kezelés életmódváltást, fogyást és gyógyszeres kezelést foglal magában. A gyógyszerek közé tartoznak a hormonális fogamzásgátló tabletták a menstruáció szabályozására és a metformin az inzulinrezisztencia kezelésére.
4. Depresszió
A depresszió egy hangulati rendellenesség, amely tartós szomorúságot és érdeklődés elvesztését okozza. A depresszió befolyásolja az egyén érzését, gondolkodását és viselkedését, és számos fizikai és érzelmi problémához vezethet.
A depresszió többféle módon vezethet súlygyarapodáshoz vagy fogyási nehézségekhez. Először is, a depresszió a fizikai aktivitás csökkenéséhez és a magas kalóriatartalmú, kényelmes ételek fogyasztásához vezethet. Másodszor, egyes depresszió kezelésére használt antidepresszánsok súlygyarapodáshoz vezethetnek.
A depresszió diagnózisa fizikai vizsgálatot, laboratóriumi vizsgálatokat és pszichológiai értékelést foglal magában.
A depresszió kezelése gyakran gyógyszerek (például szelektív szerotonin-visszavétel-gátlók vagy szerotonin- és noradrenalin-újrafelvétel-gátlók) és pszichoterápia kombinációja.
5. Cushing-szindróma
A Cushing-szindróma egy hormonális rendellenesség, amelyet a szervezet szöveteinek hosszan tartó kitettsége a kortizol hormon magas szintjének okoz. A Cushing-szindróma gyakori okai közé tartozik a kortikoszteroid gyógyszerek hosszú távú alkalmazása és a kortizolt termelő daganatok.
A Cushing-szindrómában tapasztalható magas kortizolszint elősegítheti a súlygyarapodást, különösen az arcon, a hát felső részén a vállak között és a hasban, miközben a karok és lábak karcsúak maradnak.
A Cushing-szindróma diagnózisát a kórelőzmény áttekintése, a fizikális vizsgálat és a vizeletben, a nyálban és a vérben lévő kortizolszint mérésére szolgáló laboratóriumi vizsgálatok végzik. Néha képalkotó teszteket, például CT-vizsgálatot vagy MRI-t használnak a daganatok azonosítására.
A kezelés az októl függ, de magában foglalhatja a kortikoszteroid gyógyszerek dózisának csökkentését, a daganatok eltávolítására szolgáló műtétet, a sugárkezelést vagy a kortizoltermelés szabályozására szolgáló gyógyszereket.
Ha aggódik a nem szándékos súlygyarapodás és a fogyás nehézségei miatt, fontos, hogy orvoshoz forduljon, hogy kizárja a mögöttes egészségügyi állapotokat. A kiváltó okok azonosítása után orvosával vagy dietetikusával együtt dolgozhat ki egy Önnek megfelelő fogyástervet.
Discussion about this post