Örökölheti az elhízást a szüleitől? Egy új kutatás szerint lehetséges.
- Egy új tanulmány szerint azoknak a szülőknek a gyermekei, akik középkorukban elhíztak, nagy valószínűséggel ugyanebben a korban is elhízottak.
- Ez a kutatás családok két generációját követi nyomon, hogy megvizsgálja az elhízás szülőkről gyermekeikre való átvitelét.
- Az elhízás nemzedékről nemzedékre történő átadásának mechanizmusa még mindig nem teljesen ismert, de a kutatók úgy vélik, hogy a tényezők genetikai és környezeti tényezők is lehetnek.
Egy új norvég kutatás rávilágít az elhízás „nemzedékek közötti átvitelére”.
Vagyis hogyan szállhat át az elhízás a szülőkről a gyerekekre.
Az Európai Elhízás Kongresszuson egy közelgő előadásban a tudósok arról számolnak be, hogy azoknak a szülőknek a gyermekei, akik középkorukban elhíztak, nagyobb valószínűséggel lesznek elhízottak ugyanebben a korban.
A kutatók azt is felfedezték, hogy a szülők testtömeg-indexének (BMI) pontszáma ugyanazokat a méréseket befolyásolta gyermekeiknél.
„Azt találtuk, hogy az utódoknál jelentősen megnőtt az esélye annak, hogy középkorban elhízással éljenek, ha az egyik vagy mindkét szülő középkorú elhízással élt” – mondta Mari Mikkelsen, PhD, a UiT, a Norvég Sarkvidéki Egyetem klinikai dietetikusa. mint a kutatás szerzője mondta nekünk.
Egy szakértő, aki nem vett részt ebben a kutatásban, azt mondta, hogy ezek az eredmények kiterjesztik az elhízással és a genetikával kapcsolatos korábbi tanulmányokat.
„A kutatás határozottan azt sugallja, hogy az elhízás egyik generációról a másikra továbbadható. Számos tanulmány kimutatta a szülők és utódaik közötti összefüggést az elhízással kapcsolatos mérések, például a testtömeg-index tekintetében. Ez a tanulmány egy lépéssel tovább megy azzal, hogy bemutatja a családi hasonlóságot a középkorban” – mondta el nekünk Peter Katzmarzyk, PhD, a Louisiana Állami Egyetem népesedés- és közegészségügyi professzora, valamint a The Obesity Society szóvivője.
Ezt az új kutatást még nem tették közzé egy lektorált folyóiratban.
Szülők, gyerekek és az elhízás
Előadásukban a kutatók azt állítják, hogy a középkorú elhízott szülők gyermekei 6-szor nagyobb valószínűséggel lesznek elhízottak ugyanabban az életkorban, mint azoknak a szülőknek a gyermekei, akiknek testsúlya az egészséges BMI tartományba esett.
Ha csak az egyik szülő lenne elhízott, a kutató szerint a gyerekek még mindig háromszor nagyobb valószínűséggel lesznek elhízva középkorukban.
A kutatók azonban enyhe eltérést tapasztaltak, ha csak az egyik szülő volt elhízott, a szülő neme alapján. Ha az apa elhízott, a gyerekeknél 3,74-szer nagyobb volt az elhízás valószínűsége. Ha az anya volt, a valószínűség 3,44-szeres volt.
A kutatók azt is megállapították, hogy közvetlen összefüggés van a szülők és gyermekeik testtömeg-indexének (BMI) pontszáma között. A BMI a testzsír mértéke, amelyet az egyén magassága és súlya alapján számítanak ki. Ez a tanulmány megállapította, hogy az anya BMI-jének minden 4 pontos növekedése esetén gyermekeik BMI-je 0,8 ponttal nőtt. Az apai oldalon minden 3,1 pont BMI 0,74 ponttal növelte gyermekeik BMI-jét.
„A korábbi kutatások szoros összefüggést mutatnak a szülők és gyermekeik BMI-je között. Ez serdülőknél is megfigyelhető. Kevés tanulmány vizsgálta a középkorú utódok összefüggéseit” – mondta Mikkelsen.
Többgenerációs elhízás
Mikkelsen és csapata a Tromsø-i tanulmányra alapozta megállapításait, amely egy folyamatban lévő norvégiai népesség-alapú tanulmány.
Két, középkorú, 40 és 59 év közötti család nemzedékének adatait tartalmazták. A vizsgálat negyedik hullámában, 1994-ben és 1995-ben a szülők, míg gyermekeik a hetedik hullámban, 2015-ben és 2016-ban vettek részt a szülők.
Összességében a csapat több mint 2000 család adatait használta fel, amelyekben szülők és gyerekek egyaránt voltak.
A kutatók azt találták, hogy elemzésük eredménye továbbra is megmaradt, miután kiigazították azokat a gyakori zavaró tényezőket, mint az életkor, a nem, az iskolai végzettség és a fizikai aktivitás szintje.
Egy hasonló, szintén Norvégiából származó, 2016-ban publikált, több mint 8000 szülő-gyerek csoport bevonásával készült tanulmány szoros összefüggést talált a szülők BMI-je és a gyermekek BMI-je között, ezúttal serdülőkorban. A túlsúlyos vagy elhízott szülők nagyobb valószínűséggel befolyásolták negatívan gyermekeik BMI-jét. A jelen tanulmányhoz hasonlóan az összefüggés akkor volt a legerősebb, ha mindkét szülő túlsúlyos vagy elhízott.
A szakértők megjegyzik, hogy a jelen kutatás nem segít megmagyarázni azt a számtalan genetikai és környezeti módot, amelyekben az elhízás vélhetően generációról generációra terjed.
„Tanulmányunkban összefüggéseket vizsgáltunk, de az ok-okozati hatásokra vonatkozóan nem tudok semmit megállapítani” – mondta Mikkelsen. “A gének és a környezet közötti kölcsönhatás összetett, és a nemzedékek közötti asszociációk tanulmányozása megragadja mindkettő hatását, de nem feltétlenül tesz különbséget a kettő között.”
A genetika valóban szerepet játszik az elhízásban. Tanulmányok kimutatták, hogy a környezeti tényezők önmagukban nem mindig elegendőek az elhízás elősegítéséhez. Egyes egyének génjeik miatt hajlamosabbak lehetnek az elhízásra. Másrészt a környezeti és viselkedési tényezők, mint például az étrend, a fizikai aktivitás, a kalóriadús ételekhez való hozzáférés, a stressz és a gyógyszerek, szintén előrejelzői az elhízásnak.
Emiatt az elhízást „multifaktoriális betegségnek” nevezik, mivel oka nem tudható be egyetlen tényezőnek.
Az elhízás káros hatásai
Az elhízás globális egészségügyi probléma.
Az elhízott egyének számos súlyos betegség és egészségügyi probléma fokozott kockázatának vannak kitéve, beleértve:
- Magas vérnyomás
- 2-es típusú diabétesz
- Cerebrovaszkuláris baleset (stroke)
- Szorongás és depresszió
- Szívbetegség
