Q-láz: tünetek, okok és kezelés

Áttekintés

A Q-láz a Coxiella burnetii baktérium által okozott fertőzés. A Q-láz általában enyhe, influenzaszerű tünetekkel járó betegség. Sok embernek egyáltalán nincsenek tünetei. Az emberek kis százalékánál a fertőzés évekkel később újra felbukkanhat. A Q-láz ezen halálosabb formája károsíthatja a szívet, a májat, az agyat és a tüdőt.

A Q-lázat állatok, leggyakrabban juhok, kecskék és szarvasmarhák terjesztik az emberekre. Ha belélegzi a fertőzött állatok által szennyezett pajtaporszemcséket, megfertőződhet. A magas kockázatú foglalkozások közé tartozik a gazdálkodás, az állatgyógyászat és az állatkutatás.

A Q-láz enyhe esetei antibiotikumos kezeléssel gyorsan megszűnnek. De ha a Q-láz kiújul, legalább 18 hónapig antibiotikumot kell szednie.

A Q-láz tünetei

Sok Q-lázzal fertőzött ember soha nem mutat tüneteket. Ha tünetei vannak, valószínűleg három és harminc nappal a baktériumokkal való érintkezés után észreveszi őket. A tünetek a következők lehetnek:

• Magas láz, akár 105 F F (41 C)
• Erős fejfájás
• Fáradtság
• Hidegrázás
• Köhögés
• Hányinger
• Hányás
• Hasmenés
• Fényérzékenység

A Q-láz okai

A Q-lázat a Coxiella burnetii baktérium okozza. Ez a baktérium általában juhban, kecskében és szarvasmarhában található. Ez a baktérium háziállatokat is megfertőzhet, beleértve a macskákat, kutyákat és nyulakat.

Ezek az állatok vizeletükön, székletükön, tejükön és születési termékeikkel – például a méhlepényen és a magzatvízen keresztül – továbbítják a baktériumokat. Amikor ezek az anyagok megszáradnak, a bennük lévő baktériumok a levegőben lebegő pajtapor részévé válnak. A fertőzés általában a tüdejükön keresztül terjed az emberekre, amikor belélegzik a szennyezett pajtaport.

Rizikó faktorok

Bizonyos tényezők növelhetik a Q-láz baktériumokkal való fertőzés kockázatát, ideértve:

• Foglalkozása. Bizonyos foglalkozások nagyobb kockázatot jelentenek, mivel munkája részeként állatoknak és állati termékeknek van kitéve. A veszélyeztetett foglalkozások közé tartozik az állatorvoslás, a húsfeldolgozás, az állattenyésztés és az állatkutatás.
• Elhelyezkedés. Ha pusztán egy farm vagy mezőgazdasági létesítmény közelében tartózkodik, akkor nagyobb a Q-láz kockázata, mivel a baktériumok nagy távolságokra képesek eljutni, és a levegőben lévő porszemcséket kísérik.
• Nemed. A férfiaknál nagyobb valószínűséggel alakul ki tünetekkel járó akut Q-láz.
• Az évszak. A Q-láz az év bármely szakában előfordulhat, de a fertőzések száma általában áprilisban és májusban tetőzik.

A krónikus Q-láz kockázati tényezői

A Q-láz halálosabb formája kialakulásának kockázata megnő azoknál az embereknél, akiknél:

• Szívbillentyű betegség
• A vérerek rendellenességei
• Legyengült immunrendszer
• Károsodott veseműködés

A Q-láz szövődményei

A Q-láz kiújulása hatással lehet a szívre, a májra, a tüdőre és az agyra, és szövődményeket okozhat, például:

• Endokarditisz. A szív belsejében lévő membrán gyulladása, az endocarditis súlyosan károsíthatja a szívbillentyűket. Az endocarditis a Q-láz leghalálosabb szövődménye.
• Tüdőproblémák. Néhány Q-lázban szenvedő embernél tüdőgyulladás alakul ki. Ez a betegség akut légzési elégtelenséghez vezethet, olyan egészségügyi vészhelyzethez, amelyben nem kap elég oxigént.
• Terhességi problémák. A krónikus Q-láz növeli a vetélés, az alacsony születési súly, a koraszülés és a halvaszületés kockázatát.
• Májkárosodás. Néhány Q-lázban szenvedő embernél hepatitis, a máj működését zavaró gyulladás alakul ki.
• Agyhártyagyulladás. A Q-láz agyhártyagyulladást, az agyat és a gerincvelőt körülvevő membrán gyulladását okozhatja.

A Q-láz megelőzése

A Q-láz elleni vakcinát Ausztráliában fejlesztették ki magas kockázatú foglalkozású emberek számára.

Függetlenül attól, hogy magas a Q-láz kockázata vagy sem, fontos, hogy csak pasztőrözött tejet és pasztőrözött tejtermékeket használjon. A pasztőrözés olyan folyamat, amely elpusztítja a baktériumokat.

Diagnózis

A Q-láz diagnosztizálásához orvosa egy vagy több vérvizsgálatot végez, valamint további vizsgálatokat, ha krónikus Q-láz gyanúja merül fel.

Laboratóriumi vizsgálatok

Előfordulhat, hogy kezelőorvosa ellenőrizni szeretné a vérében a Coxiella burnetii antigén elleni antitesteket és a májkárosodásra utaló jeleket.

Képalkotó tesztek

• Mellkas röntgen. A Q-láz néhány embernél tüdőgyulladást okozhat. A mellkasröntgen segítségével ellenőrizhető, hogy a tüdeje egészséges-e.
• Echokardiográfia. Ha krónikus Q-láz gyanúja merül fel, orvosa echokardiogramot készíthet, hogy ellenőrizze a szívbillentyűkkel kapcsolatos problémákat.

Q-láz kezelése

A Q-lázat doxiciklin antibiotikummal kezelik. A gyógyszer szedésének időtartama attól függ, hogy akut vagy krónikus Q-láza van-e vagy sem. Akut fertőzések esetén az antibiotikum-kezelés két-három hétig tart.

A krónikus Q-lázban szenvedőknek általában legalább 18 hónapig antibiotikum-kombinációt kell szedniük. Még a sikeres krónikus Q-láz kezelés után is évekig vissza kell mennie nyomon követési vizsgálatokra, ha a fertőzés visszatér.

Az akut Q-láz enyhe vagy tünetmentes esetei kezelés nélkül gyakran javulnak. Ha azonban Q-láz tünetei vannak, vagy ha terhes, antibiotikumos kezelés javasolt. A kezelési terve változhat, ha nem tudja bevenni a doxiciklint.

Ha Q-lázas endocarditisben szenved, műtétre lehet szüksége a sérült szívbillentyűk pótlására.

Orvoshoz menni

Kezelőorvosa fertőző betegségekkel foglalkozó szakemberhez irányíthatja Önt.

Íme néhány információ, amelyek segítenek felkészülni az orvossal való találkozóra.

Amit megtehetsz

• Ügyeljen az előzetes időpontegyeztetési korlátozásokra. Amikor időpontot egyeztet, mindenképpen kérdezze meg, hogy előre kell-e tennie valamit, például korlátoznia kell az étrendjét.
• Jegyezze fel a tapasztalt tüneteket, még akkor is, ha úgy tűnik, nem kapcsolódnak az időpont egyeztetésének okához.
• Jegyezze fel a legfontosabb személyes adatokat, beleértve az olyan dolgokat, mint a közelmúltban bekövetkezett életváltozások vagy jelentős stresszek.
• Sorolja fel az összes gyógyszert, vitaminok vagy étrend-kiegészítők, amelyeket jelenleg vagy nemrégiben szedett.
• Írja le a kérdések listáját hogy megkérdezze az orvosát.

A kérdések listájának összeállítása segíthet a lehető legtöbbet kihozni a találkozóra szánt időből. A Q-láz esetében néhány alapvető kérdés, amelyet fel kell tenni orvosának:

• Mi a tüneteim legvalószínűbb oka?
• Milyen tesztekre van szükségem? Igényelnek-e speciális felkészülést ezek a vizsgálatok?
• Ez az állapot átmeneti vagy tartós?
• Milyen kezelések állnak rendelkezésre, és melyiket ajánljátok?
• Milyen típusú mellékhatásokra számíthatok a kezeléstől?
• Vannak alternatívák az Ön által javasolt elsődleges megközelítésre?
• Egyéb egészségi állapotom van. Hogyan tudom a legjobban kezelni ezeket a feltételeket együtt?

Azon a kérdéseken kívül, amelyeket készen áll orvosának feltenni, ne habozzon feltenni olyan kérdéseket a találkozó során, amelyekből valamit nem ért.

Mit kérdezhet az orvos

Orvosa valószínűleg számos kérdést fog feltenni Önnek. Ha készen áll a válaszadásra, időt hagyhat arra, hogy áttekintse azokat a pontokat, amelyekre több időt szeretne fordítani. Orvosa megkérdezheti:

• Mikor kezdték először tapasztalni a tüneteket?
• Mindig vannak tüneteid, vagy jönnek-mennek?
• Úgy tűnik, hogy valami javítja vagy rontja a tüneteit?
• Diagnosztizáltak valaha szívbillentyű-problémát vagy volt-e szívműtéten?
• Volt-e kitéve a közelmúltban bármilyen istálló vagy állattartó környezetnek?
• Az elmúlt hetekben került-e kapcsolatba újszülött állatokkal?
• Nagy mezőgazdasági terület közelében élsz?
• Terhes vagy?
• Nemrég utaztál külföldre?