Áttekintés
A Q-láz a Coxiella burnetii baktérium által okozott fertőzés. A Q-láz általában enyhe, influenzaszerű tünetekkel járó betegség. Sok embernek egyáltalán nincsenek tünetei. Az emberek kis százalékánál a fertőzés évekkel később újra felbukkanhat. A Q-láz ezen halálosabb formája károsíthatja a szívet, a májat, az agyat és a tüdőt.
A Q-lázat állatok, leggyakrabban juhok, kecskék és szarvasmarhák terjesztik az emberekre. Ha belélegzi a fertőzött állatok által szennyezett pajtaporszemcséket, megfertőződhet. A magas kockázatú foglalkozások közé tartozik a gazdálkodás, az állatgyógyászat és az állatkutatás.
A Q-láz enyhe esetei antibiotikumos kezeléssel gyorsan megszűnnek. De ha a Q-láz kiújul, legalább 18 hónapig antibiotikumot kell szednie.
A Q-láz tünetei
Sok Q-lázzal fertőzött ember soha nem mutat tüneteket. Ha tünetei vannak, valószínűleg három és harminc nappal a baktériumokkal való érintkezés után észreveszi őket. A tünetek a következők lehetnek:
- Magas láz, akár 105 F F (41 C)
- Erős fejfájás
- Fáradtság
- Hidegrázás
- Köhögés
- Hányinger
- Hányás
- Hasmenés
- Fényérzékenység
A Q-láz okai
A Q-lázat a Coxiella burnetii baktérium okozza. Ez a baktérium általában juhban, kecskében és szarvasmarhában található. Ez a baktérium háziállatokat is megfertőzhet, beleértve a macskákat, kutyákat és nyulakat.
Ezek az állatok vizeletükön, székletükön, tejükön és születési termékeikkel – például a méhlepényen és a magzatvízen keresztül – továbbítják a baktériumokat. Amikor ezek az anyagok megszáradnak, a bennük lévő baktériumok a levegőben lebegő pajtapor részévé válnak. A fertőzés általában a tüdejükön keresztül terjed az emberekre, amikor belélegzik a szennyezett pajtaport.

Rizikó faktorok
Bizonyos tényezők növelhetik a Q-láz baktériumokkal való fertőzés kockázatát, ideértve:
- Foglalkozása. Bizonyos foglalkozások nagyobb kockázatot jelentenek, mivel munkája részeként állatoknak és állati termékeknek van kitéve. A veszélyeztetett foglalkozások közé tartozik az állatorvoslás, a húsfeldolgozás, az állattenyésztés és az állatkutatás.
- Elhelyezkedés. Ha pusztán egy farm vagy mezőgazdasági létesítmény közelében tartózkodik, akkor nagyobb a Q-láz kockázata, mivel a baktériumok nagy távolságokra képesek eljutni, és a levegőben lévő porszemcséket kísérik.
- Nemed. A férfiaknál nagyobb valószínűséggel alakul ki tünetekkel járó akut Q-láz.
- Az évszak. A Q-láz az év bármely szakában előfordulhat, de a fertőzések száma általában áprilisban és májusban tetőzik.
A krónikus Q-láz kockázati tényezői
A Q-láz halálosabb formája kialakulásának kockázata megnő azoknál az embereknél, akiknél:
- Szívbillentyű betegség
- A vérerek rendellenességei
- Legyengült immunrendszer
- Károsodott veseműködés
A Q-láz szövődményei
A Q-láz kiújulása hatással lehet a szívre, a májra, a tüdőre és az agyra, és szövődményeket okozhat, például:
- Endokarditisz. A szív belsejében lévő membrán gyulladása, az endocarditis súlyosan károsíthatja a szívbillentyűket. Az endocarditis a Q-láz leghalálosabb szövődménye.
- Tüdőproblémák. Néhány Q-lázban szenvedő embernél tüdőgyulladás alakul ki. Ez a betegség akut légzési elégtelenséghez vezethet, olyan egészségügyi vészhelyzethez, amelyben nem kap elég oxigént.
- Terhességi problémák. A krónikus Q-láz növeli a vetélés, az alacsony születési súly, a koraszülés és a halvaszületés kockázatát.
- Májkárosodás. Néhány Q-lázban szenvedő embernél hepatitis, a máj működését zavaró gyulladás alakul ki.
- Agyhártyagyulladás. A Q-láz agyhártyagyulladást, az agyat és a gerincvelőt körülvevő membrán gyulladását okozhatja.
A Q-láz megelőzése
A Q-láz elleni vakcinát Ausztráliában fejlesztették ki magas kockázatú foglalkozású emberek számára.
Függetlenül attól, hogy magas a Q-láz kockázata vagy sem, fontos, hogy csak pasztőrözött tejet és pasztőrözött tejtermékeket használjon. A pasztőrözés olyan folyamat, amely elpusztítja a baktériumokat.
Diagnózis
A Q-láz diagnosztizálásához orvosa egy vagy több vérvizsgálatot végez, valamint további vizsgálatokat, ha krónikus Q-láz gyanúja merül fel.
Laboratóriumi vizsgálatok
Előfordulhat, hogy kezelőorvosa ellenőrizni szeretné a vérében a Coxiella burnetii antigén elleni antitesteket és a májkárosodásra utaló jeleket.
Képalkotó tesztek
- Mellkas röntgen. A Q-láz néhány embernél tüdőgyulladást okozhat. A mellkasröntgen segítségével ellenőrizhető, hogy a tüdeje egészséges-e.
- Echokardiográfia. Ha krónikus Q-láz gyanúja merül fel, orvosa echokardiogramot készíthet, hogy ellenőrizze a szívbillentyűkkel kapcsolatos problémákat.
Q-láz kezelése
A Q-lázat doxiciklin antibiotikummal kezelik. A gyógyszer szedésének időtartama attól függ, hogy akut vagy krónikus Q-láza van-e vagy sem. Akut fertőzések esetén az antibiotikum-kezelés két-három hétig tart.
A krónikus Q-lázban szenvedőknek általában legalább 18 hónapig antibiotikum-kombinációt kell szedniük. Még a sikeres krónikus Q-láz kezelés után is évekig vissza kell mennie nyomon követési vizsgálatokra, ha a fertőzés visszatér.
Az akut Q-láz enyhe vagy tünetmentes esetei kezelés nélkül gyakran javulnak. Ha azonban Q-láz tünetei vannak, vagy ha terhes, antibiotikumos kezelés javasolt. A kezelési terve változhat, ha nem tudja bevenni a doxiciklint.
Ha Q-lázas endocarditisben szenved, műtétre lehet szüksége a sérült szívbillentyűk pótlására.
Orvoshoz menni
Kezelőorvosa fertőző betegségekkel foglalkozó szakemberhez irányíthatja Önt.
Íme néhány információ, amelyek segítenek felkészülni az orvossal való találkozóra.
Amit megtehetsz
- Ügyeljen az előzetes időpontegyeztetési korlátozásokra. Amikor időpontot egyeztet, mindenképpen kérdezze meg, hogy előre kell-e tennie valamit, például korlátoznia kell az étrendjét.
- Jegyezze fel a tapasztalt tüneteket, még akkor is, ha úgy tűnik, nem kapcsolódnak az időpont egyeztetésének okához.
- Jegyezze fel a legfontosabb személyes adatokat, beleértve az olyan dolgokat, mint a közelmúltban bekövetkezett életváltozások vagy jelentős stresszek.
- Sorolja fel az összes gyógyszert, vitaminok vagy étrend-kiegészítők, amelyeket jelenleg vagy nemrégiben szedett.
- Írja le a kérdések listáját hogy megkérdezze az orvosát.
A kérdések listájának összeállítása segíthet a lehető legtöbbet kihozni a találkozóra szánt időből. A Q-láz esetében néhány alapvető kérdés, amelyet fel kell tenni orvosának:
- Mi a tüneteim legvalószínűbb oka?
- Milyen tesztekre van szükségem? Igényelnek-e speciális felkészülést ezek a vizsgálatok?
- Ez az állapot átmeneti vagy tartós?
- Milyen kezelések állnak rendelkezésre, és melyiket ajánljátok?
- Milyen típusú mellékhatásokra számíthatok a kezeléstől?
- Vannak alternatívák az Ön által javasolt elsődleges megközelítésre?
- Egyéb egészségi állapotom van. Hogyan tudom a legjobban kezelni ezeket a feltételeket együtt?
Azon a kérdéseken kívül, amelyeket készen áll orvosának feltenni, ne habozzon feltenni olyan kérdéseket a találkozó során, amelyekből valamit nem ért.
Mit kérdezhet az orvos
Orvosa valószínűleg számos kérdést fog feltenni Önnek. Ha készen áll a válaszadásra, időt hagyhat arra, hogy áttekintse azokat a pontokat, amelyekre több időt szeretne fordítani. Orvosa megkérdezheti:
- Mikor kezdték először tapasztalni a tüneteket?
- Mindig vannak tüneteid, vagy jönnek-mennek?
- Úgy tűnik, hogy valami javítja vagy rontja a tüneteit?
- Diagnosztizáltak valaha szívbillentyű-problémát vagy volt-e szívműtéten?
- Volt-e kitéve a közelmúltban bármilyen istálló vagy állattartó környezetnek?
- Az elmúlt hetekben került-e kapcsolatba újszülött állatokkal?
- Nagy mezőgazdasági terület közelében élsz?
- Terhes vagy?
- Nemrég utaztál külföldre?
Discussion about this post