Személyiségzavar

Mi az a személyiségzavar?

A személyiségzavarok olyan mentális egészségi állapotok csoportja, amelyeket rugalmatlan és atipikus gondolkodási, érzés- és viselkedésminták jellemeznek. Ezek a belső élmények és viselkedések gyakran eltérnek annak a kultúrának az elvárásaitól, amelyben valaki él.

Ha személyiségzavarban szenved, akkor nehéz lehet másokkal való kapcsolattartása és a mindennapi problémák kezelése a kulturális csoportja által elvárt módon. Lehet, hogy nincs teljesen tudatában ennek az eltérésnek a gondolatai és viselkedései, valamint a társadalom által elfogadottak között.

Lehet, hogy egészen másképp látod a világot, mint másoké. Ennek eredményeként nehéznek találhatja a társadalmi, oktatási és családi tevékenységekben való részvételt.

Ezek a viselkedések és attitűdök gyakran okoznak problémákat és korlátokat a kapcsolatokban, a társas találkozásokban, valamint a munkahelyi vagy iskolai környezetben. Elszigetelhetik az embereket, ami hozzájárulhat a depresszióhoz és a szorongáshoz.

A személyiségzavarok azonban kezelhetők. A beszédterápia és a gyógyszeres kezelés kombinációja gyakran sokat segíthet abban, hogy e feltételek valamelyikével együtt éljen.

Mi okozza a személyiségzavarokat?

A személyiségzavarok oka nem ismert. Azonban úgy gondolják, hogy ezeket genetikai és környezeti hatások válthatják ki, leginkább gyermekkori traumák.

A személyiségzavarok általában serdülőkorban vagy korai felnőttkorban jelentkeznek. A tünetek a személyiségzavar konkrét típusától függően változnak. Mindegyikük esetében a kezelés jellemzően beszélgetési terápiát és gyógyszeres kezelést foglal magában.

Melyek a személyiségzavarok különböző típusai?

A személyiségzavaroknak számos fajtája létezik. Hasonló jellemzők és tünetek alapján három csoportba vannak csoportosítva. Néhány embernél többféle személyiségzavar jelei és tünetei lehetnek.

A klaszter: Gyanús

  • Paranoiás személyiségzavar. A paranoiás személyiségzavarban szenvedő emberek bizalmatlanok lehetnek másokkal szemben, és gyanakodhatnak az indítékaikra.
  • Skizoid személyiségzavar. A skizoid személyiségzavarban szenvedők kevés érdeklődést mutathatnak a személyes kapcsolatok kialakítása vagy a társadalmi interakciókban való részvétel iránt. Nehezen értelmezhetik a társadalmi jelzéseket, amitől érzelmileg távolinak tűnhetnek.
  • Szkizotípusos személyiségzavar. A skizotípusos személyiségzavarban szenvedők gyakran azt hiszik, hogy gondolataikkal befolyásolhatnak más embereket vagy eseményeket. Félreértelmezhetik a viselkedést, ami nem megfelelő érzelmi reakciókhoz vezethet. Elkerülhetik az intim kapcsolatokat is.

B klaszter: Érzelmi és impulzív

  • Antiszociális személyiségzavar. Az antiszociális személyiségzavarban szenvedők hajlamosak manipulálni vagy kezelni másokat anélkül, hogy megbánást fejeznének ki tetteik miatt. Tisztességtelen magatartást tanúsíthatnak, például hazudnak és lopnak, és hajlamosak lehetnek erős alkohol- és drogfogyasztásra.
  • Borderline személyiségzavar. A borderline személyiségzavarban szenvedők gyakran üresnek és elhagyatottnak érzik magukat, függetlenül a családi vagy közösségi támogatástól. Nehezen kezelhetik a stresszes eseményeket, és paranoiás epizódjaik is lehetnek. Hajlamosak kockázatos és impulzív viselkedésre is, mint például a mértéktelen ivás és a szerencsejáték.
  • Histrionikus személyiségzavar. A hisztrionikus személyiségzavarban szenvedők gyakran próbálnak több figyelmet felkelteni azzal, hogy drámaiak vagy provokatívak. Más emberek könnyen befolyásolhatják őket, és érzékenyek a kritikára vagy az elutasításra.
  • Nárcisztikus személyiségzavar. A nárcisztikus személyiségzavarban szenvedők gyakran azt hiszik, hogy fontosabbak, mint mások. Hajlamosak eltúlozni eredményeiket, és dicsekedhetnek vonzerejükkel vagy sikerükkel. Egyéb tünetek közé tartozik a csodálat iránti mély igény, de hiányzik az empátia más emberek iránt.

C klaszter: Szorongó

  • Kerülje a személyiségzavart. Az elkerülő személyiségzavarban szenvedők gyakran tapasztalják az alkalmatlanság, a kisebbrendűség vagy a vonzalom érzését. Előfordulhat, hogy mások kritikáján maradnak, és elkerülik, hogy új tevékenységekben vegyenek részt, vagy új barátokat szerezzenek.
  • Függő személyiségzavar. A függő személyiségzavarban szenvedők másoktól függenek érzelmi és fizikai szükségleteik kielégítésében. Általában kerülik az egyedüllétet, és rendszeresen megnyugtatásra van szükségük, amikor döntéseket hoznak. Valószínűleg nagyobb valószínűséggel tolerálják a fizikai és verbális bántalmazást.
  • Obszesszív-kompulzív személyiségzavar. A rögeszmés-kényszeres személyiségzavarban szenvedőknek óriási szükségük van a rendre. Szigorúan betartják a szabályokat és előírásokat, és rendkívül kényelmetlenül érzik magukat, ha nem érik el a tökéletességet. Még a személyes kapcsolatokat is figyelmen kívül hagyhatják, hogy a projekt tökéletesítésére összpontosítsanak.

Hogyan diagnosztizálható a személyiségzavar?

A Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve, 5. kiadás (DSM-5) egy referencia, amelyet az orvosok és a mentális egészségügyi szakemberek a mentális egészségi állapotok diagnosztizálására használnak. Minden személyiségzavarnak megvannak a kritériumai, amelyeknek teljesülniük kell a diagnózishoz.

Az alapellátó orvos vagy a mentálhigiénés szakember e kritériumok alapján kérdéseket tesz fel Önnek, hogy meghatározza a személyiségzavar típusát. A diagnózis felállításához a viselkedésnek és érzéseknek konzisztensnek kell lenniük számos életkörülmény között.

Ezenkívül jelentős szorongást és károsodást kell okozniuk az alábbi területek közül legalább kettőben:

  • ahogyan önmagadat és más embereket észleled vagy értelmezed
  • ahogyan másokkal bánsz
  • érzelmi válaszai megfelelőségét
  • milyen jól tudod kontrollálni az impulzusaidat

Bizonyos esetekben az Ön elsődleges egészségügyi szakembere vagy mentális egészségügyi szakembere vérvizsgálatokat végezhet annak megállapítására, hogy valamilyen egészségügyi probléma okozza-e a tüneteket. Egyes esetekben alkohol- vagy kábítószer-szűrővizsgálatot rendelhetnek el, ha úgy gondolják, hogy bizonyos anyagok okozzák a tüneteket.

Hogyan kezelik a személyiségzavart?

A kezelés a személyiségzavar típusától és súlyosságától függően változhat. Tartalmazhat pszichoterápiát és gyógyszereket.

Pszichoterápia

A pszichoterápia vagy a beszélgetésterápia segíthet a személyiségzavarok kezelésében. A pszichoterápia során Ön és egy terapeuta megbeszélheti állapotát, valamint érzéseit és gondolatait. Ez betekintést nyújthat a mindennapi életét zavaró tünetek és viselkedések kezelésébe.

Sokféle pszichoterápia létezik. A dialektikus viselkedésterápia magában foglalhat csoportos és egyéni foglalkozásokat, ahol az emberek megtanulják, hogyan kell elviselni a stresszt és javítani a kapcsolatokat. A kognitív viselkedésterápia célja, hogy megtanítsa az embereket a negatív gondolkodási minták megváltoztatására, hogy jobban meg tudjanak birkózni a mindennapi kihívásokkal.

Online terápiás lehetőségek

Olvassa el a legjobb online terápiás lehetőségekről szóló áttekintésünket, hogy megtalálja az Önnek megfelelőt.

Gyógyszer

Nincsenek jóváhagyott gyógyszerek a személyiségzavarok kezelésére. Bizonyos típusú vényköteles gyógyszerek azonban segíthetnek a személyiségzavar tüneteinek csökkentésében, például:

  • antidepresszánsok, amelyek segíthetnek javítani a depressziós hangulatot, a haragot vagy az impulzivitást

  • hangulatstabilizátorok, amelyek megakadályozzák az intenzív hangulatváltozásokat és csökkentik az ingerlékenységet és az agressziót

  • antipszichotikus gyógyszerek, más néven neuroleptikumok, amelyek segíthetnek csökkenteni a pszichózis tüneteit, például hallucinációkat és téveszméket

  • szorongás elleni gyógyszerek, amelyek segíthetnek enyhíteni a szorongást, az izgatottságot és az álmatlanságot

Hogyan lehet segíteni valakin, akinek személyiségzavara van

Ha úgy gondolja, hogy valakinek személyiségzavar tünetei lehetnek, vagy ha azt mondja, hogy úgy gondolja, hogy igen, bátorítsa őt, hogy beszéljen egy mentális egészségügyi szakemberrel. Míg aggodalmai hangoztatása feszültséget okozhat, hangsúlyozd, hogy az elsődleges szempont az ő jólétük.

Hívja a 911-et vagy a helyi segélyszolgálatot, ha úgy érzi, hogy a másik személy kárt akar okozni magának vagy másoknak.

Ezenkívül átadhatja szeretteinek a krízisforrások listáját, amikor azonnali támogatásra van szüksége. Az alábbiakban felsorolunk néhány forródrótot és szöveges sort, amelyeket éjjel-nappal elérhetnek.

Válságforrások

  • Hívja a National Suicide Prevention Lifeline-t a 800-273-8255 telefonszámon.
  • Küldje el a „HOME” üzenetet a 741741-es krízisszöveg-vonalra.
  • Hívja a szamaritánusok 24 órás válságszolgálati segélyvonalát a 877-870-4673 számon (HOPE).
  • Ha mentális egészségügyi vagy szerhasználati rendellenességgel küzd, hívja a SAMHSA nemzeti segélyvonalát a 800-662-4357 számon.
  • Nem az USA-ban? Keressen segélyvonalat országában a Befrienders Worldwide segítségével.

Milyen kilátásai vannak annak, aki személyiségzavarral küzd?

A személyiségzavar kezelésének legfontosabb szempontja az állapot meghatározása. Ha felismeri, hogy mentális egészségi állapota van, könnyebb lesz kezelést kérnie és kitartani.

Miután megtalálta az Ön számára megfelelő kezelést, a tünetek javulását kell tapasztalnia.

Előfordulhat, hogy néhány különböző kezelési módot kell kipróbálnia, hogy megtalálja a legjobbat. Rendben van. Az a fontos, hogy megtalálja a megfelelő illeszkedést.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *