Útmutató az angina diagnosztizálásához

Az angina egy mellkasi fájdalom, amelyet a szívizmok csökkent véráramlása okoz. Az angina általában nem életveszélyes, de figyelmeztető jel, hogy szívroham vagy szélütés veszélye áll fenn. Ez a cikk elmagyarázza, hogyan diagnosztizálható az angina, és mit kell tennie az angina diagnózisára való felkészüléshez.

Az angina tünetei

Az anginás tünetek nem mindig jelennek meg, mert alacsony oxigénigény idején, pl. nyugalomban, a szívizom a csökkent véráramlás mellett tünetek kiváltása nélkül tud működni. Ha azonban a szíve nem kap elég oxigént (pl. edzés közben), anginás tünetek jelentkeznek.

Az angina jelei és tünetei a következők:

• mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés, amelyet gyakran szorító nyomásként, szorító érzésként vagy nehéz súlyként írnak le a mellkas közepén
• fájdalom vagy kellemetlen érzés a karokban, nyakban, állkapocsban, vállban vagy hátban
• emésztési zavarokhoz vagy gyomorégéshez hasonló fájdalom
• légszomj és fáradtság
• hányinger, izzadás és szédülés.

Az angina súlyossága, időtartama és típusa változhat. Fontos az új vagy eltérő tünetek felismerése, mivel ezek instabil anginát vagy szívrohamot jelezhetnek.

Egyes esetekben az anginás nők nem tapasztalhatnak mellkasi nyomást vagy kellemetlen tüneteket, és késleltethetik a kezelést.

Hogyan diagnosztizálják az anginát?

Az angina diagnosztizálásához orvosa először fizikális vizsgálatot végez, és rákérdez a tüneteire. A kockázati tényezőkről is megkérdezik, beleértve azt is, hogy van-e szívbetegsége a családban.

Számos vizsgálatot rendelhet orvosa annak megállapítására, hogy van-e anginája vagy sem:

• Elektrokardiogram (EKG vagy EKG). A szíved minden egyes ütemét a szíved speciális sejtjei által generált elektromos impulzus váltja ki. Az elektrokardiogram rögzíti ezeket az elektromos jeleket, amint áthaladnak a szívén. Orvosa mintákat kereshet ezek között a szívverések között, hogy megállapítsa, lelassult vagy megszakadt-e a szívében a véráramlás, vagy szívroham van-e.
• Tesztelje edzés közben. Néha az anginát könnyebb diagnosztizálni, ha a szíve keményebben dolgozik. A teszt során futópadon sétálva vagy álló kerékpár pedálozásával edz. Edzés közben monitorozzák vérnyomását és EKG-értékeit. Ezzel a teszttel egyidejűleg más tesztek is elvégezhetők. Ha nem tud edzeni, olyan gyógyszereket kaphat, amelyek a szívét erősebben megdolgoztatják, hogy szimulálják az edzést, majd egy képalkotó tesztet.
• Echokardiogram. Az echokardiogram hanghullámokat használ a szív képeinek előállításához. Orvosa ezeket a képeket felhasználhatja az anginával kapcsolatos problémák azonosítására, beleértve a rossz véráramlás miatti szívizomkárosodást. Echokardiogramot lehet adni egy stresszteszt során, és ez megmutathatja, hogy a szívében vannak-e olyan területek, amelyek nem kapnak elegendő vért.
• Teszt radioaktív anyaggal. Ez a teszt segít mérni a szívizom véráramlását nyugalomban és stressz alatt. Ez hasonló a testedzés során végzett teszthez, de a teszt során radioaktív anyagot fecskendeznek be a véráramba. Ez az anyag keveredik a véreddel és eljut a szívedbe. Egy speciális szkenner – amely érzékeli a radioaktív anyagot a szívében – megmutatja, hogyan mozog az anyag a vérrel a szívizomban. A képeken a szív bármely részének rossz véráramlása látható, mert nem jut oda annyi radioaktív anyag.
• Mellkas röntgen. Ez a teszt a szívedről és a tüdődről készít képeket. Ezt a tesztet azért végzik el, hogy más olyan állapotokat keressenek, amelyek magyarázatot adhatnak a tüneteire, és hogy megtudja, van-e megnagyobbodott szíve vagy sem.
• Vérvétel. Bizonyos szívenzimek lassan kiszivárognak a vérébe, ha szíve szívroham következtében megsérült. Vérmintáiból megvizsgálható ezen enzimek jelenléte.
• Koszorúér angiográfia. A koszorúér angiográfia röntgensugaras képalkotást használ a szív ereinek belső vizsgálatára. Ez a szívkatéterezés néven ismert eljárások általános csoportjának része. A szívkoszorúér angiográfia során a röntgengép által látható festékfajtát injektálják a szív ereibe. A röntgenkészülék gyorsan készít egy sor képet (angiogramot), amely részletes betekintést nyújt az erek belsejébe.
• Szív számítógépes tomográfia (CT) vizsgálat. A szív-CT-vizsgálat során egy fánk alakú gép belsejében egy asztalon fekszel. A készülék belsejében található röntgencső a teste körül forog, és képeket gyűjt a szívéről és a mellkasáról, amelyek megmutathatják, ha szíve valamelyik artériája beszűkült, vagy ha a szíve megnagyobbodott.
• Szív MRI. A szív-MR-vizsgálat során egy asztalon fekszik egy hosszú, csőszerű gépben, amely részletes képeket készít szíve szerkezetéről és véredényeiről.

Felkészülés az orvosi találkozóra

Ha hirtelen mellkasi fájdalma van (instabil angina), azonnal hívja a segélyhívó számot.

Ha úgy gondolja, hogy ismétlődő anginája van, mert tünetei rövidek és csak edzés közben jelentkeznek, vagy aggódik az angina kockázata miatt egy erős családi anamnézis miatt, kérjen időpontot az alapellátó orvoshoz. Ha az anginát korán észlelik, a kezelés könnyebb és hatékonyabb lehet.

Mivel a találkozók rövidek lehetnek, és gyakran sok a megbeszélnivaló, érdemes felkészülni a találkozóra. Íme néhány információ a felkészüléshez.

Mit kell tenned

• Ügyeljen az előzetes időpontegyeztetési korlátozásokra. Amikor időpontot egyeztet, mindenképpen kérdezze meg, van-e valami, amit meg kell tennie előre, például korlátoznia kell az étrendjét. A koleszterinszint vagy a szívbetegség egyéb mutatóinak ellenőrzésére szolgáló vérvizsgálathoz például előfordulhat, hogy előzetesen egy ideig koplalnia kell.
• Írja le a tapasztalt tüneteket, beleértve az összes olyan tünetet, amelyek nem kapcsolódnak az anginához.
• Írja le a legfontosabb személyes adatokat, beleértve az anginát, mellkasi fájdalmat, szívbetegséget, stroke-ot, magas vérnyomást vagy cukorbetegséget, valamint bármilyen jelentős stresszt vagy közelmúltbeli életváltozást.
• Készítsen listát az összes gyógyszerről, vitaminokat vagy étrend-kiegészítőket, amelyeket szed.
• Vigyen magával egy barátot vagy családtagot a találkozóra. Néha nehéz megjegyezni az összes közölt információt, és ez a személy segíthet megjegyezni a kihagyott vagy elfelejtett fontos részleteket.
• Készülj fel a megbeszélésre az étrended és az edzési szokásaid. Ha még nem követi a diétát vagy edzési rutint, álljon készen arra, hogy beszéljen kezelőorvosával a kezdés során felmerülő kihívásokról.
• Írja le a kérdések listáját hogy megkérdezze az orvosát.

Az orvosával töltött idő korlátozott, így a kérdések listájának elkészítése segít abban, hogy a legtöbb információt megkapja. Az angina esetében néhány alapvető kérdés, amelyet fel kell tennie orvosának:

• Mi a tüneteim legvalószínűbb oka?
• Milyen vizsgálatokra lesz szükségem? Hogyan kell felkészülni ezekre a vizsgálatokra?
• Milyen kezelési módszerek állnak rendelkezésre, és melyik módszert ajánlja?
• Milyen ételeket egyek vagy kerüljem?
• Mi a megfelelő szintű fizikai aktivitás?
• Egyéb egészségi állapotom van. Hogyan kezelhetem a legjobban együtt ezeket az egészségügyi állapotokat?
• Milyen gyakran kell felkeresnem Önt az anginámmal kapcsolatban?
• Létezik generikus alternatív gyógyszer az Ön által felírt gyógyszer mellett?
• Van valami dokumentum, amit hazavihetek? Milyen weboldalakat ajánlotok?

Azon a kérdéseken kívül, amelyeket készen áll orvosának feltenni, ne habozzon kérdéseket feltenni a találkozó során.

Mit kérdezhet az orvos

Orvosa valószínűleg ezeket a kérdéseket fogja feltenni Önnek:

• Mikor kezdték először tapasztalni a tüneteket?
• Ez fájdalom? Mellkasi kellemetlenség? Feszültnek érzi magát? Nehéz súlyt érzel a mellkason? Éles fájdalmat érzel?
• Hol található a fájdalom?
• A fájdalom átterjed a nyakára és a karjaira? Hogyan és mikor kezdődött a fájdalom? Valami konkrét váltotta ki a fájdalmat? A fájdalom fokozatosan kezdődik és fokozódik, vagy hirtelen kezdődik?
• Meddig tart a fájdalom?
• Mi fokozza a fájdalmat? Tevékenység? Lélegző? Testmozgás?
• Mitől jobb a fájdalom? Pihenés? Mély lélegzetet? Felülni?
• A fájdalommal együtt vannak egyéb tünetei is, például hányinger vagy szédülés?
• Nyelési nehézségei vannak?
• Gyakran van gyomorégése? (A gyomorégés hasonló lehet az angina érzéséhez.)

Amit közben megtehetsz

Soha nem túl korai az egészséges életmód megváltoztatása, például a dohányzás abbahagyása, az egészséges ételek fogyasztása és a fizikailag aktívabbá válás. Ezek az elsődleges védelmi vonalak az anginával és szövődményeivel szemben, beleértve a szívrohamot és a stroke-ot.