Zsibbadás és hidegség mindkét lábában időseknél

Az idősek lábzsibbadása és hidegsége meglehetősen gyakori állapot, gyakran érelmeszesedés vagy krónikus vénás elégtelenség okozza, de más okok is okozhatják. Sok 70 éves embernek gyakran zsibbad a lába télen és nyáron is, és mindig fázik a lába. Ez a cikk elmagyarázza az idősebb felnőttek lábszárainak és lábfejeinek zsibbadásának és hidegségének gyakori okait, és útmutatást ad ennek az állapotnak a diagnosztizálásához és kezeléséhez.

A két láb zsibbadásának és hidegségének gyakori okai időseknél

1. Perifériás artéria betegség

A perifériás artériák megbetegedése a perifériás artériák érelmeszesedés okozta szűkülete miatt következik be, ami csökkenti a végtagok véráramlását. Ez az elégtelen vérellátás hideghez, súlyos esetekben pedig szövetkárosodáshoz vezet. A krónikus ischaemia az idegek működését is károsíthatja, zsibbadást okozva.

Az érelmeszesedés a zsírlerakódások, a koleszterin és más anyagok felhalmozódása miatt alakul ki az artériák falán. Idővel ez a felhalmozódás plakkképződéshez, az artériák megkeményedéséhez és szűküléséhez vezet. Idősebb felnőtteknél ez a folyamat felgyorsul az olyan kockázati tényezőknek való halmozott kitettség miatt, mint a dohányzás, a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód. Ezenkívül az öregedés természetes változásokat okoz az erekben, például csökken a rugalmasság, ami hozzájárul az artériák szűkületéhez.

A perifériás artériás betegség a 60 év felettiek körülbelül 15-20%-ánál fordul elő, a prevalencia az életkorral növekszik. A kockázati tényezők közé tartozik a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint.

A perifériás artériás betegség diagnosztizálása:

• Boka-karindex: Nem invazív teszt, amely a boka és a kar vérnyomásának arányát méri.
• Ultrahang: Doppler képalkotás a véráramlás felmérésére.
• Angiográfia: Részletes képalkotás az artériás elzáródások megjelenítésére.

Perifériás artériás betegségek kezelése:

• Életmód-módosítások: Dohányzás abbahagyása, rendszeres testmozgás és egészséges táplálkozás.
• Gyógyszerek alkalmazása: Thrombocyta-aggregáció gátló szerek (pl. aszpirin), sztatinok és értágítók.
• Sebészet: Angioplasztika vagy bypass műtét súlyos esetekben.

2. Diabéteszes neuropátia

A krónikusan magas vércukorszint károsítja a perifériás idegeket, ami érzéketlenséghez, bizsergő érzéshez és zsibbadáshoz vezet. A cukorbetegek rossz vérkeringése súlyosbíthatja a lábak hidegségét.

A cukorbetegség olyan anyagcserezavar, amelyet az inzulintermelés vagy -funkció károsodása jellemez, ami krónikus hiperglikémiához vezet. Idősebb felnőtteknél a cukorbetegség kockázata megnő a csökkent fizikai aktivitás, a súlygyarapodás és az életkorral összefüggő inzulinrezisztencia miatt. A magas vércukorszintnek való hosszan tartó expozíció károsítja az idegeket tápláló kis ereket, ami diabéteszes neuropátiához vezet.

A cukorbetegek 50%-a tapasztal neuropátiát. Ez a kockázat növekszik az életkorral, a cukorbetegség időtartamával és a rossz glikémiás kontrollal.

A diabéteszes neuropátia diagnózisa:

• Idegvezetési vizsgálatok: Értékelje az idegek elektromos aktivitását.
• Fizikai vizsgálat: Rezgés- és hőmérsékletérzékelés vizsgálata.
• Vérvizsgálatok: Értékelje a glükózszintet és a gyulladás markereit.

Diabéteszes neuropátia kezelése:

• Glikémiás kontroll: A vércukorszintet a céltartományon belül kell tartani.
• Gyógyszerek használata: Gabapentin, pregabalin vagy duloxetin a fájdalom kezelésére.

3. Gerincszűkület

A gerincszűkület összenyomja a gerincvelő és a lábak közötti jelek továbbításáért felelős idegeket. Ezek a jelek szabályozzák az izommozgást, és szenzoros információkat (például érintést, hőmérsékletet és fájdalmat) továbbítanak a lábakból az agyba.

A gerinccsatorna szűkülete összenyomja ezeket az idegeket, megzavarva a jelek hatékony átvitelét. Ez a kompresszió olyan tüneteket okozhat, mint a zsibbadás, gyengeség és hidegérzet a lábakban, mivel az agy és a lábak közötti kommunikációs útvonal károsodik.

Az öregedési folyamat degeneratív elváltozásokhoz vezet a gerincben, beleértve a szalagok megvastagodását, a csontsarkantyúkat és a porckorong degenerációt. Ezek a szerkezeti változások csökkentik a gerinccsatornában lévő teret, ami idegkompressziót okoz. A gerincszűkület gyakoribb az idősebb felnőtteknél, mivel ezek a degeneratív változások idővel felhalmozódnak.

A gerincszűkület a 70 év felettiek körülbelül 30%-ánál fordul elő. A gerinc degeneratív elváltozásai, mint például az osteoarthritis, gyakran hozzájárulnak ehhez.

A gerincszűkület diagnózisa:

• MRI: Részletes képeket ad a gerinc struktúráiról.
• CT-vizsgálatok: Hasznos a csontszerkezetek megjelenítésére.
• Fizikális vizsgálat: A testtartástól függő tünetek azonosítása, mint például a megkönnyebbülés előrehajlítással.

A gerincszűkület kezelése:

• Fizikoterápia: gyakorlatok a törzs és a hátizmok erősítésére.
• Gyógyszerek alkalmazása: Nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ok) fájdalomcsillapításra.
• Sebészet: Súlyos esetekben laminectomia vagy gerincfúzió.

4. Krónikus vénás elégtelenség

Krónikus vénás elégtelenség akkor fordul elő, ha a lábak vénás billentyűi meghibásodnak, ami rossz vénás visszaáramláshoz és a vér összegyűjtéséhez vezet. Ez az állapot duzzanatot, hideg érzést és néha zsibbadást eredményez a közeli idegekre gyakorolt ​​nyomás miatt.

Az öregedés gyengíti a vénák falát és a billentyűket, így kevésbé hatékonyan akadályozzák meg a vér visszaáramlását. A hosszan tartó állás, az elhízás és az anamnézisben előforduló vérrögök súlyosbítják ezt az állapotot, ami gyakoribbá teszi az idősebb felnőtteknél.

A krónikus vénás elégtelenség a 70 év felettiek körülbelül 30%-ánál fordul elő, és gyakoribb a nőknél. A kockázati tényezők közé tartozik az elhízás, a hosszan tartó állás és a kórelőzményben szereplő mélyvénás trombózis.

Diagnózis:

• Duplex ultrahang: A vénás billentyű diszfunkcióját és a véráramlási rendellenességeket azonosítja.
• Fizikális vizsgálat: lábduzzanat, visszér, bőrelváltozások megfigyelése.

Krónikus vénás elégtelenség kezelése:

• Kompressziós terápia: viseljen harisnyát a vénás visszaáramlás javítása érdekében.
• Életmódbeli változások: Súlykontroll és lábemelés.
• Sebészet: Súlyos esetekben vénabláció vagy szkleroterápia.

5. B12-vitamin hiány

A B12-vitamin kulcsfontosságú az idegrendszer egészségéhez. A B12-vitamin hiánya a perifériás idegek demielinizációjához vezet, ami zsibbadást, bizsergést és hidegérzetet okoz. A B12-hiányból eredő vérszegénység szintén hozzájárulhat a hideghez.

Az idősebb felnőttek körülbelül 15%-ának van B12-vitamin hiánya. Az idősebb felnőttek B12-vitamin-hiánya gyakran a csökkent táplálékbevitel és felszívódási zavar következménye. Az olyan állapotok, mint az atrófiás gastritis, amely az életkorral egyre gyakoribbá válik, csökkenti a gyomorsavtermelést, ami rontja a B12-vitamin felszívódását. A gyógyszerek (ha használják), például a metformin és a protonpumpa-gátlók tovább növelik a kockázatot.

Diagnózis:

• Vérvizsgálat: Mérje meg a szérum B12-szintjét, a metil-malonsavat és a homociszteint.
• Neurológiai vizsgálat: A reflexek és a szenzoros működés felmérése.

B12-vitamin-hiány kezelése:

• Kiegészítés: B12-vitamin szájon át vagy intramuszkulárisan a súlyosságtól függően.
• Étrendi változtatások: Beleértve a dúsított élelmiszereket és az állati eredetű termékeket.

6. Sclerosis multiplex

A sclerosis multiplex olyan betegség, amely az idegek védőburkolatának lebomlását okozza. A szklerózis multiplexben az immunrendszer megtámadja az idegrostokat borító védőburkot, az úgynevezett mielint. A szklerózis multiplex zsibbadást, gyengeséget, járási nehézségeket, látásváltozásokat és egyéb tüneteket okozhat. A gerincvelő területeit érintő elváltozások megzavarhatják a lábak jelzéseit, zsibbadást és hidegérzetet okozva.

Bár a sclerosis multiplex jellemzően fiatalabb egyénekben nyilvánul meg, későn (50 éves kor után) előfordulhat sclerosis multiplex. A sclerosis multiplex pontos oka továbbra is ismeretlen, de a genetikai hajlam és a környezeti tényezők, mint például a fertőzések és az alacsony D-vitamin szint szerepet játszanak. Az öregedés befolyásolhatja az immunrendszer szabályozását is, hozzájárulva a későn jelentkező esetekhez.

A sclerosis multiplex diagnózisa:

• MRI: plakkok keresése a központi idegrendszerben.
• Lumbális punkció: A cerebrospinális folyadék elemzése gyulladásos markerek kimutatására.
• Neurológiai vizsgálatok: motoros és szenzoros hiányosságok felmérése.

A sclerosis multiplex kezelése:

• Betegségmódosító terápiák: Például interferonok vagy glatiramer-acetát.
• Tüneti kezelés: Fizikoterápia és görcsösség vagy fájdalom kezelésére szolgáló gyógyszerek.

7. Pajzsmirigy alulműködés

A pajzsmirigy alulműködése lelassítja az anyagcserét, csökkenti a hőtermelést és hidegérzetet okoz. Az idegek érintettsége zsibbadáshoz vezethet.

A pajzsmirigy alulműködésének kockázata az életkor előrehaladtával növekszik az olyan autoimmun állapotok miatt, mint a Hashimoto-féle pajzsmirigygyulladás, amely egyre gyakoribbá válik az idősebb populációkban. Ezenkívül a pajzsmirigy idővel lecsökkent működése és a gyógyszerek mellékhatásai (ha alkalmazzák) idősek pajzsmirigy alulműködéséhez vezethetnek.

A pajzsmirigy alulműködése a lakosság 4-10%-ában fordul elő, nagyobb gyakorisággal idősebb felnőtteknél és nőknél.

A hypothyreosis diagnózisa:

• Vérvizsgálatok: A pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) és a szabad tiroxin (T4) szintjének mérése.
• Klinikai értékelés: Olyan tünetek értékelése, mint a fáradtság, súlygyarapodás és száraz bőr.

A hypothyreosis kezelése:

• Pajzsmirigyhormon pótlás: Levotiroxin terápia.
• Monitoring: Rendszeres vérvizsgálat a megfelelő TSH-szint fenntartása érdekében.

Mikor kell orvoshoz menni?

Míg a lábak időnkénti zsibbadása vagy hidegsége átmeneti tényezőknek, például hosszan tartó ülésnek vagy hidegnek köszönhető, a tartós vagy súlyosbodó tüneteket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Orvoshoz kell mennie, ha:

• Ezek a tünetek az idő múlásával továbbra is fennállnak vagy súlyosbodnak: A krónikus zsibbadás vagy hidegség odafigyelést igénylő alapbetegségre utalhat.
• Fájdalom vagy duzzanat: A fájdalom vagy duzzanat olyan állapotokra utalhat, mint a mélyvénás trombózis vagy a krónikus vénás elégtelenség.
• Nehéz járás vagy gyengeség lép fel: ezek gerincszűkület, neuropátia vagy más neurológiai problémák jelei lehetnek.
• Bőrelváltozások vagy fekélyek jelennek meg: A perifériás artériás betegség vagy a cukorbetegség miatti rossz véráramlás szövetkárosodáshoz vezethet.
• Megmagyarázhatatlan fogyás, fáradtság vagy egyéb szisztémás tünetek kísérik az érzéseket: Ez olyan állapotokra utalhat, mint a hypothyreosis vagy a B12-vitamin hiány.

A kiváltó okok korai felismerése és kezelése megelőzheti a szövődményeket és javíthatja az életminőséget. Az orvos fizikális vizsgálatokat, vérvizsgálatokat, képalkotó vizsgálatokat vagy idegvezetési vizsgálatokat végez, hogy meghatározza a kiváltó okot, és megfelelő kezelést javasoljon.