A légszomj és a hányinger számos különböző okból jelentkezhet együtt. Egyes okok jelentéktelenek és átmeneti jellegűek. Más okok esetén sürgős orvosi ellátásra van szükség. A légzési nehézség és az émelygés együttes előfordulása gyakran akkor jelentkezik, amikor egy betegség befolyásolja az oxigénellátást, a vérkeringést, az anyagcserét vagy az idegrendszert. Egyes betegségek stresszreakciókat is kiválthatnak, amelyek mind a tüdőt, mind az emésztőrendszert érintik.
Az okok megértése segíthet felismerni, mikor van szükség orvosi segítségre. Azonban nem szabad kizárólag a tünetek alapján diagnózist felállítani, mivel számos súlyos betegség okozhat hasonló tüneteket.
Mi a légszomj?
A légszomj az az érzés, hogy nem kap elég levegőt. Úgy érezheti, hogy a légzés több erőfeszítést igényel, mint szokásosan. Mellkasi szorító érzést, levegőhiányt vagy gyors légzést is érezhet.
Az émelygés egy kellemetlen érzés, amelytől úgy érzi, hogy hányni fog. Vannak, akiknél az émelygés hányás nélkül jelentkezik, míg másoknál többször is hánynak.
Ha a légszomj és az émelygés együtt jelentkezik, ez a két tünet gyakran olyan betegségre utal, amely a szívet, a tüdőt, a vérképet, az emésztőrendszert vagy az idegrendszert érinti.
Betegségek vagy állapotok, amelyek légszomjat és hányingert okoznak
1. Szívroham
A szívroham a légszomj és hányinger egyik legfontosabb oka, mivel ez az állapot életveszélyes lehet.
A szívroham nem a légszomj és hányinger összes esetének leggyakoribb oka, de a súlyos tünetekkel rendelkező sürgősségi osztályon kezelt betegek körében gyakori ok.
A tanulmányok szerint a szívrohamot szenvedő emberek körülbelül 35%-ánál jelentkezik hányinger. Légszomj az esetek körülbelül 50%-ában fordul elő. A nők, az idősebb felnőttek és a cukorbetegek gyakran inkább hányingert és légszomjat tapasztalnak, mint mellkasi fájdalmat.
Szívroham akkor alakul ki, amikor egy koszorúér elzáródik. Az elzáródás általában egy artérián belül megrepedt zsíros plakk tetején kialakuló vérrög miatt következik be.
Az elzáródás csökkenti a szívizom egy részébe áramló vér mennyiségét. Az érintett szívizom oxigénhiány miatt elhalni kezd.
A károsodott szív kevésbé hatékonyan pumpál. A csökkent szívműködés folyadékgyülemhez vezethet a tüdőben, ami légszomjat okoz.
A szervezet szívroham alatt stresszhormonokat is kibocsát. Ezek a hormonok stimulálhatják az agy hányásközpontját, és hányingert okozhatnak.
Egyéb tünetek is jelentkezhetnek: mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés, fájdalom az állkapocsban, a nyakban, a karban, a vállban vagy a hátban, izzadás, szédülés vagy gyengeség.
2. Szívelégtelenség
Szívelégtelenségben világszerte több tízmillió ember szenved. A légszomj az egyik leggyakoribb tünet.
Az émelygés ritkábban fordul elő, mint a légszomj, de előfordulhat a betegség előrehaladott stádiumában vagy a szívelégtelenség súlyosbodásának időszakában.
Szívelégtelenség akkor alakul ki, amikor a szív nem képes elegendő vért pumpálni a szervezet igényeinek kielégítésére.
A gyakori okok között szerepelnek:
- Korábbi szívrohamok
- Magas vérnyomás
- Szívbillentyű-betegség
- Szívizom-betegség.
Ha a szív gyengén pumpál, folyadék halmozódhat fel a tüdőben. Ez a folyadékfelhalmozódás megnehezíti a légzést.
Az emésztőrendszerbe irányuló véráramlás csökkenése hányingert, étvágytalanságot és hasi diszkomfortot okozhat.
3. Tüdőembólia
A tüdőembólia a tüdőartéria elzáródása.
A tüdőembólia évente több százezer embert érint a fejlett országokban.
A légszomj a leggyakoribb tünet. Az émelygés ritkábban fordul elő, de egyes betegeknél kialakulhat.
A vérrög általában a láb mélyvénájában alakul ki. A vérrög a vérárammal továbbjuthat, és a tüdőartériában rekedhet.
Az elzáródás csökkenti az oxigéncserét és megnöveli a szív terhelését.
Az alacsony oxigénszint és a szív- és érrendszeri terhelés hányingert okozhat.
Egyéb tünetek is jelentkezhetnek:
- Mellkasi fájdalom
- Gyors szívverés
- Köhögés
- Vérköhögés.
4. Tüdőgyulladás
A tüdőgyulladás a légszomj gyakori oka.
Egyes betegeknél, különösen idősebb felnőtteknél és súlyos fertőzésben szenvedőknél hányinger jelentkezik.
A tüdőgyulladás akkor alakul ki, amikor baktériumok, vírusok vagy gombák fertőzik meg a tüdőszövetet. A fertőzés folyadékkal, gyulladásos sejtekkel és nyálkával tölti meg a légzsákokat. Az oxigén véráramba jutása kevésbé hatékony lesz.
A fertőzés során felszabaduló gyulladásos vegyületek hatással lehetnek az emésztőrendszerre, és hányingert okozhatnak.
A tüdőgyulladás egyéb tünetei a láz, hidegrázás, köhögés, fáradtság és mellkasi fájdalom.
5. Covid-19
A COVID-19 légszomjat és hányingert is okozhat.
Akut fertőzés során a közepesen súlyos vagy súlyos Covid-19-ben szenvedő betegek jelentős részénél légszomj alakul ki.
Tanulmányok szerint a Covid-19-es betegek körülbelül 10%-ánál jelentkezik hányinger és hányás.
Ez a betegség a súlyos akut légúti szindróma koronavírus 2-vel (SARS-CoV-2) való fertőzés után alakul ki.
A vírus megfertőzi a légúti szöveteket, és gyulladást okozhat a tüdőben.
A vírus a gyomor-bélrendszert is érintheti. A tüdő érintettsége légzési nehézséget okoz, míg a gyomor-bélrendszer érintettsége és a gyulladásos reakciók hányingert okozhatnak.
6. Asztmás roham
Az asztma a légzési nehézségek nagyon gyakori oka.
Az émelygés nem elsődleges tünet, de egyeseknél súlyos asztmás rohamok során émelygés jelentkezik.
Az asztma azért alakul ki, mert a légutak túlérzékennyé válnak a kiváltó tényezőkre.
Az allergénekkel, fertőzésekkel, testmozgással, hideg levegővel vagy irritáló anyagokkal való érintkezés a légutak szűkülését okozhatja.
Súlyos asztmás roham alatt a légzés nehézkessé válik. Az intenzív légzés és a lenyelt levegő hozzájárulhat az émelygéshez.
7. Diabéteszes ketoacidózis
A diabéteszes ketoacidózis ritkábban fordul elő, mint sok más ok, de orvosi vészhelyzetet jelent.
Ebben az állapotban az émelygés és a légszomj gyakran együtt jelentkezik.
A diabéteszes ketoacidózis akkor alakul ki, amikor a szervezetben súlyos inzulinhiány áll fenn.
Elégtelen inzulin nélkül a sejtek nem tudják hatékonyan felhasználni a glükózt. A szervezet energiatermelés céljából elkezd lebontani a zsírt.
A zsír lebontása során savas anyagok, úgynevezett ketonok keletkeznek. A ketonok felhalmozódása savasabbá teszi a vért.
A szervezet mély, gyors légzéssel próbálja eltávolítani a felesleges savat. A sav felhalmozódása irritálja az emésztőrendszert is, és hányingert és hányást okoz.
A diabéteszes ketoacidózis egyéb tünetei:
- Túlzott szomjúság
- Gyakori vizelés
- Hasi fájdalom
- Zavartság
- Gyümölcsös illatú lehelet.
8. Súlyos vérszegénység
A vérszegénység gyakori állapot. A súlyos vérszegénység légszomjat okozhat. Az émelygés ritkábban fordul elő, de előfordulhat, ha az oxigénellátás jelentősen romlik.
Vérszegénység akkor alakul ki, amikor a vér nem képes elegendő oxigént szállítani. Lehetséges okok:
- Vashiány
- Vitaminhiány
- Krónikus betegség
- Vérveszteség.
Az alacsony oxigénellátás miatt a szívnek és a tüdőnek többet kell dolgoznia. Az ebből eredő megterhelés légzési nehézségeket okozhat, súlyos esetekben pedig hányingert.
9. Sepsis
A sepsis ritkábban fordul elő, mint a szokásos fertőzések, de a kritikus állapotok egyik fő oka.
A légszomj és az émelygés gyakori tünetek.
A szepszis akkor alakul ki, amikor a szervezet fertőzésre adott reakciója ellenőrizhetetlenné válik.
A gyulladás az egész testben elterjed, és több szervet is károsíthat.
A tüdő nem képes megfelelően ellátni a szervezetet oxigénnel. Az emésztőrendszer működési zavara és a gyulladásos vegyületek hányingert okozhatnak.
Mikor kell sürgősségi orvosi ellátást kérni?
Azonnal kérjen sürgősségi orvosi ellátást, ha a légszomj és a hányinger a következő tünetekkel együtt jelentkezik:
- Mellkasi fájdalom
- Súlyos légzési nehézség
- Kék ajkak vagy kék ujjhegyek
- Zavartság
- Ájulás
- Hirtelen gyengeség a test egyik oldalán
- Vérköpés
- Súlyos allergiás reakció
- Szívroham tünetei.
Hogyan állapítják meg az orvosok az okot?
Az orvosok általában a kórelőzmény áttekintésével és fizikális vizsgálat elvégzésével kezdik a vizsgálatot.
További vizsgálatok lehetnek:
Vérvizsgálatok
A vérvizsgálatok segítségével azonosítható:
- Fertőzés
- Vérszegénységet
- Szívkárosodást
- Elektrolit-rendellenességeket
- Cukorbeteg ketoacidózist.
Elektrokardiogram
Az elektrokardiogram rögzíti a szív elektromos aktivitását, és segít a szívrohamok és a rendellenes szívritmusok felismerésében.
Mellkasvizsgálat
Az orvosok mellkasröntgen- vagy komputertomográfiás vizsgálatot rendelhetnek el.
Ezek a képalkotó vizsgálatok segítségével felismerhető a tüdőgyulladás, a tüdőembólia, a szívelégtelenség és más tüdőbetegségek.
Pulzoximetria
A pulzoximetria a vér oxigénszintjét méri.
Echokardiográfia
Az echokardiográfia ultrahang segítségével értékeli a szív szerkezetét és működését.
Tüdőfunkciós vizsgálat
A tüdőfunkciós vizsgálat segíthet az asztma és más légúti betegségek diagnosztizálásában.
Hogyan kezelik az orvosok a légszomjat és az émelygést
A kezelés a kiváltó októl függ.
Szívroham
A kezelés a következőket tartalmazhatja:
- Vérhígító gyógyszerek
- Az elzáródott artériák megnyitására szolgáló beavatkozások
- Szükség esetén oxigénellátás
- A szívműködést támogató gyógyszerek.
Szívelégtelenség
A kezelés a következőket tartalmazhatja:
- Vizelethajtó gyógyszerek
- Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek
- Életmódbeli változások
- Az alapbetegség kezelése.
Tüdőembólia
A kezelés gyakran magában foglalja:
- Vérhígító gyógyszerek
- Súlyos esetekben vérrög-eltávolító beavatkozások.
Tüdőgyulladás
A kezelés a következőket tartalmazhatja:
- Antibiotikumok bakteriális fertőzések esetén
- Vírusellenes gyógyszerek bizonyos esetekben
- Oxigénterápia.
Asztma
A kezelés a következőket tartalmazhatja:
- Inhalációs hörgőtágító gyógyszerek
- Gyulladáscsökkentő gyógyszerek.
Diabéteszes ketoacidózis
A kezelés általában a következőket tartalmazza:
- Inzulin
- Intravénás folyadékok
- Elektrolitpótlás.
Vérszegénység
A kezelés az októl függ, és a következőket tartalmazhatja:
- Vaspótlás
- Vitaminpótlás
- Vérveszteség kezelése
- Súlyos esetekben vérátömlesztés.
Összefoglalva: a hányingerrel járó légszomj számos különböző betegség következménye lehet. A gyakori okok között szerepel a tüdőgyulladás, az asztma, a pánikrohamok, a szívelégtelenség és a vírusfertőzések. A súlyos okok közé tartozik a szívroham, a tüdőembólia, a diabéteszes ketoacidózis és a szepszis. Egyes betegségek az oxigénellátás csökkenése miatt okoznak légzési nehézséget, míg mások megváltoztatják a vér kémiai összetételét, károsítják a szerveket, vagy erős stresszreakciókat váltanak ki, amelyek hányingert okoznak.
Ha a tünetek súlyosak, hirtelen jelentkeznek, vagy olyan figyelmeztető jelekkel járnak, mint mellkasi fájdalom, zavartság, ájulás vagy a bőr kékes elszíneződése, azonnal orvoshoz kell fordulni. A korai diagnózis és kezelés jelentősen javíthatja a kimenetelt, különösen akkor, ha a tüneteket súlyos szív-, tüdő- vagy anyagcsere-betegség okozza.
Discussion about this post