A légszomj azt jelenti, hogy úgy érzi, nem jut elég levegő a tüdejébe. Lehet, hogy úgy érzi, a légzés több erőfeszítést igényel, mint szokásosan. Érezhet mellkasi szorítást, levegőhiányt, gyors légzést, vagy gyakori mély légvételre irányuló késztetést is.
A „légszomj” orvosi kifejezése a dyspnea. A légszomj egy tünet, nem pedig betegség. Számos különböző egészségügyi állapot okozhatja ezt a tünetet. Néhány ok gyakori és viszonylag ártalmatlan. Más okok súlyosak és azonnali orvosi ellátást igényelhetnek.
A légszomj hirtelen, néhány perc vagy néhány óra alatt alakulhat ki. A légszomj fokozatosan, hetek, hónapok vagy évek alatt is kialakulhat.
A leggyakoribb okok általában a tüdőhöz, a szívhez, a vérhez, az izmokhoz, az anyagcseréhez vagy pszichológiai tényezőkhöz kapcsolódnak.
Hogyan zajlik a normális légzés
Testünknek oxigénre van szüksége az energia előállításához. A tüdő oxigént juttat a véráramba. A szív oxigénben gazdag vért pumpál a testünkbe. Izmaink oxigént használnak az energia előállításához.
A normális légzéshez több testrendszernek kell együtt működnie:
- A légutaknak nyitva kell maradniuk.
- A tüdőnek hatékonyan kell cserélnie az oxigént és a szén-dioxidot.
- A szívnek hatékonyan kell pumpálnia a vért.
- A vérnek elegendő oxigént kell szállítania.
- A légzőizmoknak megfelelően kell működniük.
- Az agynak helyesen kell szabályoznia a légzést.
Bármelyik rendszerben fellépő probléma légszomjat okozhat.
A légszomj gyakori okai
1. Asztma
Az asztma a légszomj egyik leggyakoribb oka.
Az asztma esetén a gyulladás miatt a légutak megduzzadnak és szűkülnek. A légutakat körülvevő izmok is megfeszülnek. Nő a nyálka termelése. Mindezek a változások csökkentik a légáramlást.
A következő tünetek jelentkezhetnek:
- Zihálás
- Mellkasi szorító érzés
- Köhögés
- Időnként jelentkező légszomj.
2. Krónikus obstruktív tüdőbetegség
A krónikus obstruktív tüdőbetegség a felnőtteknél a krónikus légszomj leggyakoribb oka.
Ebbe a betegségbe tartozik a krónikus hörghurut és az emfizéma.
A hosszú távú gyulladás károsítja a légutakat és a tüdőszövetet. A tüdő elveszíti rugalmasságát. A levegő a tüdőben reked. A légzés nagyobb erőfeszítést igényel.
A betegség tünetei gyakran a következők:
- Légszomj
- Krónikus köhögés
- Nyálka termelődés
- Csökkent terhelhetőség.
3. Légúti fertőzések
A légúti fertőzések általában átmeneti légszomjat okoznak.
Példák:
- Hideg
- Influenza
- Tüdőgyulladás
- Hörghurut
- Covid-19.
A fertőzés gyulladást okoz a légutakban vagy a tüdőben. A folyadék, a nyálka és a gyulladásos sejtek akadályozzák az oxigénátvitelt.
A tüdőgyulladás súlyos légszomjat okozhat, mert a légzsákok gyulladásos folyadékkal telnek meg.
4. Szívelégtelenség
A szívelégtelenség a légszomj leggyakoribb szívvel kapcsolatos oka.
Szívelégtelenség esetén a szív nem képes elegendő vért pumpálni a szervezet igényeinek kielégítéséhez.
A vér visszaáramolhat a tüdőbe. Ekkor folyadék halmozódik fel a tüdőszövetben. Az oxigénátvitel hatékonysága csökken.
A szívelégtelenség tünetei gyakran a következők:
- Légszomj fizikai aktivitás közben
- Légszomj fekvő helyzetben
- Éjszakai légzési nehézség
- Lábduzzanat
- Fáradtság.
A szívelégtelenség a légszomj gyakori oka, különösen a 65 év felettiek körében.
5. Koszorúér-betegség
A koszorúér-betegség mellkasi fájdalom nélkül is légszomjat okozhat.
A szűkült koszorúerek csökkentik a szívizom vérellátását. A szív fizikai aktivitás közben nem képes hatékonyan pumpálni.
Egyeseknél a légszomj jelentkezik elsődleges tünetként.
6. Szorongás és pánikbetegség
A szorongással kapcsolatos állapotok a légszomj gyakori okai.
A stressz és a szorongás fokozhatja a légzésszámot. A gyors légzés csökkentheti a vér szén-dioxid-szintjét. Ez a változás légszomj érzését keltheti.
A tünetek között szerepelhetnek:
- Gyors légzés
- Mellkasi szorító érzés
- Szédülés
- Bizsergő érzés
- Az érzés, hogy nem lehet kielégítően lélegezni.
A szorongás a légszomj gyakori oka, különösen a normális szív- és tüdőfunkciójú fiatal felnőtteknél.
7. Elhízás
Az elhízás jelentősen hozzájárulhat a légszomj kialakulásához.
A túlsúly megnöveli a légzés terhelését. A mellkas és a has körüli zsírszövet korlátozza a tüdő tágulását. A fizikai aktivitás szintén több oxigént igényel.
Az elhízásban szenvedő emberek gyakran tapasztalnak légszomjat terhelés közben, csökkent terhelhetőséget vagy alvással kapcsolatos légzési problémákat.
8. Fizikai kondícióromlás
A fizikai kondíció romlása akkor következik be, ha hosszabb ideig inaktívak vagyunk.
Az izmok hatékonysága csökken. A kardiovaszkuláris állóképesség romlik. A fizikai aktivitás ekkor korábban okoz légszomjat.
A fizikai kondíció romlása nagyon gyakori az idősebb felnőttek, a kórházi betegek és a mozgásszegény életmódot folytató emberek körében.
Vérrel kapcsolatos okok
9. Vérszegénység
Vérszegénység akkor alakul ki, ha a vérben túl kevés a vörösvérsejt vagy túl kevés a hemoglobin.
A hemoglobin szállítja az oxigént. A hemoglobin csökkenése azt jelenti, hogy kevesebb oxigén jut el a szövetekbe. A szervezet ezt a légzés és a pulzusszám fokozásával kompenzálja.
A vérszegénység tünetei:
- Fáradtság
- Erőtlenség
- Szédülés
- Légszomj.
A vérszegénység a légszomj gyakori oka, különösen nők, idősek és krónikus betegségben szenvedők körében.
Veszélyes okok, amelyek sürgős orvosi ellátást igényelnek
10. Tüdőembólia
Tüdőembólia akkor alakul ki, amikor egy vérrög elzárja a tüdő egyik artériáját. Az elzáródás csökkenti a tüdőszövetben áramló vér mennyiségét. Az oxigéncsere zavart szenved.
A tüdőembólia tünetei a következők:
- Hirtelen légszomj
- Mellkasi fájdalom
- Gyors szívverés
- Vérköhögés.
A tüdőembólia sokkal ritkábban fordul elő, mint az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség vagy a szívelégtelenség. Ugyanakkor életveszélyes lehet.
11. Szívroham
A szívroham légszomjat okozhat, amikor a szívizom vérellátása megszakad.
A károsodott szív kevésbé hatékonyan pumpál. Folyadék halmozódhat fel a tüdőben.
Egyeseknél, különösen nőknél, időseknél és cukorbetegeknél, légszomj jelentkezhet súlyos mellkasi fájdalom nélkül.
12. Pneumothorax
Pneumothorax akkor alakul ki, amikor levegő jut a tüdő körüli térbe. Az érintett tüdő részben vagy teljesen összeesik.
A pneumothorax tünetei gyakran a következők:
- Hirtelen légszomj
- Éles mellkasi fájdalom.
Ritkábban előforduló tüdőbetegségek
13. Intersticiális tüdőbetegség
Az intersticiális tüdőbetegség olyan rendellenességek csoportját jelenti, amelyek tüdőhegesedést okoznak.
A hegszövet megvastagítja a tüdőszövetet és csökkenti az oxigénátadást.
A tünetek általában fokozatosan alakulnak ki.
Az intersticiális tüdőbetegség sokkal ritkábban fordul elő, mint az asztma vagy a krónikus obstruktív tüdőbetegség.
14. Tüdőrák
A tüdőrák többféle mechanizmuson keresztül is légszomjat okozhat:
- A légutak elzáródása
- Folyadékgyülem a tüdő körül
- A tüdőszövet elhalása
- Vérrögképződés.
A légszomj gyakran a rák előrehaladott stádiumában jelentkezik.
15. Pleuraeffúzió
A pleuraeffúzió azt jelenti, hogy folyadék halmozódik fel a tüdő körül. A folyadék összenyomja a tüdőszövetet és korlátozza a tüdő tágulását.
A pleurális folyadékgyülem gyakori kiváltó okai:
- Szívelégtelenség
- Rák
- Fertőzés
- Májbetegség.
Neuromuszkuláris okok
16. Neuromuszkuláris betegségek
Számos betegség gyengítheti a légzőizmokat.
Példák:
- Amyotrophiás laterális szklerózis
- Myasthenia gravis
- Izomsorvadás.
A gyenge légzőizmok csökkentik a levegő tüdőbe és onnan kiáramlásának képességét.
Ezek a betegségek ritkán okoznak légszomjat az általános népesség körében.
Anyagcsere- és hormonális okok
17. Hyperthyreosis
A hyperthyreosis fokozza az anyagcserét az egész szervezetben. A szövetek több oxigént fogyasztanak. A szívnek többet kell dolgoznia. Nő a légzésigény.
18. Metabolikus acidózis
Metabolikus acidózis alakul ki, amikor a savszint emelkedik a szervezetben. Az agy erre úgy reagál, hogy növeli a légzésszámot a szén-dioxid eltávolítása érdekében.
A metabolikus acidózis okai lehetnek:
- Súlyos vesebetegség
- Diabéteszes ketoacidózis
- Súlyos fertőzés.
A metabolikus acidózis a lakosság körében ritka oka a légszomjnak, de súlyos állapotban lévő betegeknél gyakori.
19. Terhesség
A terhesség általában enyhe légszomjat okoz.
Az okok a következők:
- Megnövekedett oxigénigény
- A légzésre gyakorolt hormonális hatások
- A megnagyobbodó méh által gyakorolt felfelé irányuló nyomás.
A légszomj ritka okai
20. Pulmonális hipertónia
A pulmonális hipertónia a tüdő artériáiban fellépő rendellenesen magas nyomás. A szív jobb oldala nehezebben tudja a vért pumpálni.
A pulmonális hipertónia ritka betegség.
21. Veleszületett szívbetegség
Egyes emberek születésüktől fogva szerkezeti rendellenességekkel rendelkeznek a szívükben.
Bizonyos rendellenességek rontják az oxigénellátást vagy a véráramlást a tüdőben.
22. Hangszál-diszfunkció
A hangszálak rendellenes mozgása szűkítheti a felső légutakat. Az ebből eredő tünetek hasonlíthatnak az asztmára.
A hangszálak működési zavara sokkal ritkábban fordul elő, mint az asztma.
Mikor jelenti a légszomj orvosi vészhelyzetet?
Azonnal orvosi segítséget kell kérnie, ha a légszomj a következő tünetekkel együtt jelentkezik:
- Mellkasi fájdalom
- Kék ajkak vagy kék bőr
- Zavartság
- Ájulás
- Súlyos zihálás
- A tünetek gyors romlása
- Vérköhögés
- A stroke jelei
- Hirtelen fellépés hosszan tartó mozdulatlanság után
- Súlyos allergiás reakció.
Discussion about this post