Áttekintés
Mi az a Horner-szindróma?
A Horner-szindróma, más néven okulozimpatikus bénulás vagy Bernard-Horner-szindróma, egy viszonylag ritka állapot, amely a szemet és az arc egy részét érinti. Az agytörzset a szemekkel és az arccal összekötő szimpatikus idegek útvonalának megzavarása miatt fordul elő. Ezek az idegek irányítják az önkéntelen funkciókat, például a szem pupilláinak tágulását és összehúzódását, valamint az izzadást.
A Horner-szindrómához kapcsolódó tünetek általában csak az arc egyik oldalát érintik. A Horner-szindróma minden életkorban és mindkét nemben előfordulhat. Minden rasszhoz és etnikai csoporthoz tartozó embereket érinthet.
A Horner-szindrómához kapcsolódó tünetek önmagukban általában nem okoznak jelentős egészségügyi vagy látási problémákat. Azonban jelezhetik egy mögöttes egészségügyi probléma jelenlétét, amely nagyon súlyos lehet.
Melyek a Horner-szindróma típusai?
Három különböző idegpálya lehet érintett a Horner-szindrómában. Az agy idegei nem haladnak közvetlen úton a szemhez és az archoz. Három úton haladnak, és ezen útvonalak bármelyikén előfordulhat fennakadás.
Elsőrendű (központi) Horner-szindróma – Az agyban lévő hipotalamuszból az idegek az agytörzsön és a gerincvelőn keresztül a mellkasba vezetnek. Ennek az idegpályának a károsodása vagy elzáródása a következők miatt fordulhat elő:
- Az agytörzs véráramlásának hirtelen megszakadása
- A hipotalamusz daganata
- Gerincvelő elváltozások
Másodrendű (preganglionális) – Az idegpálya második szakasza a mellkastól a tüdő tetejéig és a nyak nyaki artériája mentén vezet. Azok a körülmények, amelyek károsíthatják vagy akadályozhatják az idegpályát, a következők:
- Daganatok a tüdő vagy a mellkasi üreg felső részén
- A nyak vagy a mellkasi üreg sérülése műtét vagy baleset következtében
Harmadik rend (posztganglionális) — Az idegpálya a nyaktól a középfülig és a szemig tart. A problémák a következőkből származhatnak:
- A nyaki artéria elváltozásai
- Középfül fertőzések
- A koponya aljának sérülése
-
Migrén vagy cluster fejfájás
Tünetek és okok
Melyek a Horner-szindróma tünetei és okai?
A Horner-szindrómához leggyakrabban kapcsolódó tünetek a következők
- A felső szemhéj lelógása
- Az egyik szem pupillája kisebbnek tűnik, mint a másik
- Izzadás csökkenése vagy izzadás hiánya az arcon
A Horner-szindróma lehet veleszületett vagy szerzett.
- Veleszületett: A Horner-szindróma születéskor a lakosság kis százalékában van jelen. Általában valamilyen születési trauma vagy az idegek vagy a nyaki artéria szülés közbeni sérülése miatt következik be. Ezt daganat (neuroblasztóma) okozhatja. Ritka esetekben a szindróma öröklődik, bár konkrét géneket még nem kapcsoltak hozzá. Ha a szindróma a gyermek 2 éves kora előtt jelentkezik, a szem szivárványhártyája világosabb lehet az érintett oldalon.
- Szerzett: sok különböző alapbetegség állhat fenn, amelyek Horner-szindrómát eredményezhetnek. A nyakat, a mellkast és a tüdőt érintő rendellenességek vagy az agy vérellátásának zavara tüneteket okozhat.
Néhány olyan állapot közül, amelyek Horner-szindrómát okozhatnak, a következők:
- Trauma a nyakon vagy a fejen
- Fertőzések
- Daganat a tüdő tetején
- Tüdőrák
- Pajzsmirigy daganat
- Migrén vagy cluster fejfájás
- Cerebrovaszkuláris – az agy véráramlásának megszakadása szélütés, aneurizma vagy vérrög (embólia) miatt
- Rákos (rosszindulatú) vagy nem rákos (jóindulatú) elváltozás vagy daganat a nyaki idegeken a test egyik oldalán (nagyon ritka)
- Sebészet
Diagnózis és tesztek
Hogyan diagnosztizálható a Horner-szindróma?
A Horner-szindróma diagnózisa összetett lehet, mivel más betegségek is okozhatnak hasonló tüneteket. A pontos diagnózis felállítása után további vizsgálatokra lehet szükség a tünetek kiváltó okának meghatározásához.
- Fizikális vizsgálat: Kezelőorvosa vizsgálatot fog végezni, és felfigyel minden látható jelre. Meg fogja kérdezni, hogy tapasztal-e egyéb tüneteket, például fájdalmat.
- Kórtörténet: Orvosa megkérdezi Önt korábbi betegségeiről, sérüléseiről és műtéteiről.
- Szemvizsgálat: Szemész (szemspecialista), de gyakrabban neuro-oftalmológus – neurológiai állapotokra szakosodott szemész – végezhet vizsgálatokat a szem pupilláinak bizonyos gyógyszerekre adott válaszreakciójának mérésére. Az orvos kis mennyiségű gyógyszert tartalmazó szemcseppet helyez be a pupillák kitágítására. Ha az egyik pupilla nem tágul (nyit), jelezheti a Horner-szindróma jelenlétét. Más típusú gyógyszerekkel végzett további vizsgálatok megerősíthetik a diagnózist.
- Képalkotó tesztek: Ha a tünetek daganat, elváltozás vagy szerkezeti rendellenesség jelenlétére utalnak, vizsgálatokat lehet rendelni a növekedés lokalizálására és annak megállapítására, hogy rákos vagy jóindulatú-e. A vizsgálatok magukban foglalhatják a mellkasröntgenet, a mágneses rezonancia képalkotást (MRI), a számítógépes tomográfiát (CT-vizsgálat) vagy az ultrahangot.
Kezelés és kezelés
Hogyan kezelik a Horner-szindrómát?
A kezelés attól függ, hogy milyen alapbetegség okozza a Horner-szindrómát. Mivel számos lehetséges ok lehet, a kezelési módok nagyon eltérőek lehetnek. Néha nincs szükség kezelésre, kivéve, ha a beteg fájdalmat vagy egyéb kellemetlenséget tapasztal. Ha daganatot vagy más rendellenességet találnak, a lehetőségek között szerepelhet a műtét. Ha a daganat rosszindulatú, a műtét utáni kezelés magában foglalhatja a kemoterápiát és a sugárzást.
A genetikai tanácsadás hasznos lehet olyan helyzetekben, amikor a családban előfordult Horner-szindróma.
Kitekintés / Prognózis
Mi a prognózis (kilátások) Horner-szindrómával?
A Horner-szindróma prognózisa a kiváltó októl is függ. A Horner-szindróma jellegzetes tünetei általában nem befolyásolják jelentősen az életminőséget vagy a látást. Azonban jelezhetik egy súlyos vagy akár életveszélyes betegség jelenlétét, amely azonnali orvosi ellátást igényel.
Discussion about this post