Összegzés
- A bionikus hasnyálmirigy-rendszer jobban javította a vércukorszint szabályozását 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő felnőtteknél, mint a hagyományos inzulinpumpa-terápia.
- Nagyobb és hosszabb tanulmányokra lesz szükség az automatizált rendszer előnyeinek és kockázatainak további felméréséhez.
A cukorbetegség a vércukorszint rendellenessége. A glükóz egy cukor, amely üzemanyagként szolgál a szervezet számára. Amikor a vércukorszint megemelkedik, a hasnyálmirigy béta-sejtjei általában inzulin hormont termelnek és választanak ki, amely a sejteket az egész testben arra készteti, hogy felvegyék a cukrot a vérből.
Az 1-es típusú cukorbetegségben a szervezet saját immunrendszere megtámadja és elpusztítja a béta sejteket. Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedőknek ezért inzulint kell bevenniük, hogy a vércukorszintet egy bizonyos tartományon belül tartsák az életveszélyes szövődmények elkerülése érdekében. Az 1-es típusú cukorbetegség jelenlegi kezelési módjai közé tartozik a szénhidrátszámlálás, a vércukorszint gondos monitorozása és az inzulinadagolás ennek megfelelően történő módosítása.
A kutatócsoport Drs. Steven J. Russell (Massachusetts General Hospital), Edward R. Damiano és Firas El-Khatib (Bostoni Egyetem) pedig bionikus hasnyálmirigyet fejlesztett ki és tesztelt. Ez a rendszer egy okostelefonból áll, amely vezeték nélkül kommunikál 2 szivattyúval. A pumpák vagy inzulint vagy glukagont (a vércukorszintet növelő hormont) szállítanak a bőr alá húzódó csövön keresztül. Ezeket a hormonokat a folyamatos glükózmonitortól 5 percenként az okostelefonnak adott eredmények alapján veszik fel. Korábbi, rövid távú tanulmányok során a tudósok kimutatták, hogy ez az eszköz a normálhoz közeli vércukorszintet képes tartani mind felnőtteknél, mind gyermekeknél gondosan ellenőrzött környezetben.
Új tanulmányukban a csapat felmérte ennek a rendszernek a biztonságát és hatékonyságát otthoni környezetben. A kutatást a National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases (NIDDK) és a National Center for Advancing Translational Sciences (NCATS) támogatta az Egyesült Államokban. Az eredményeket 2016. december 20-án tették közzé online a Lancet Journalban.
A tudósok 39 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő felnőttet vontak be. A résztvevőket véletlenszerűen osztották be a bionikus hasnyálmirigy kezelésében vagy a szokásos ellátásban (hagyományos vagy szenzorral kiegészített inzulinpumpás terápia). Az egyik kezelési módszert 11 napig végezték, majd a másikat ugyanennyi ideig. A résztvevőket távolról figyelték. Mindkét kezelés során normál tevékenységet folytattak, beleértve az atlétikát és a vezetést.
A kutatók azt találták, hogy a résztvevők jobban szabályozták a vércukorszintet a bionikus hasnyálmirigy segítségével. Alacsonyabb volt az átlagos vércukorszintjük (141 mg/dl vs. 162 mg/dl). Kevesebb idejük volt a 60 mg/dl alatti vércukorszintre is (0,6% vs. 1,9%). A vizsgálat bionikus hasnyálmirigy-használati szakaszában nem voltak súlyos vagy váratlan mellékhatások, bár több résztvevő tapasztalt hányingert.
„Ennek a rendszernek a beindításához a páciens testsúlyán kívül nincs szükség más információra, így az orvosoknak sokkal kevesebb időre és erőfeszítésre lesz szükségük a kezelés megkezdéséhez. És mivel nincs szükség szénhidrátszámlálásra, ez a módszer jelentősen csökkenti a betegek terheit a cukorbetegség kezelésében” – mondja Russell.
Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete nagyobb és hosszabb tanulmányokat tervez az automatizált bionikus hasnyálmirigy előnyeinek és kockázatainak további felmérésére.
Discussion about this post