A hiszteroszkópia diagnosztizálhatja a méhrákot?

A hiszteroszkópia egy olyan eljárás, amely segíthet a méhrák diagnosztizálásában. Vékony, rugalmas csövet használ kamerával és lámpával a végén, hogy segítsen az orvosnak látni a méh belsejében. Az eljárás során szükség esetén biopsziás mintákat lehet venni.

A hiszteroszkópia egy teszt, amelyet a méh belsejének képeinek gyűjtésére használnak. Segíthet bizonyos tünetek, például a kóros méhvérzés okának diagnosztizálásában.

Az olyan gyakori egészségügyi állapotok, mint a mióma vagy polipok, gyakran kóros méhvérzést okozhatnak. De lehet a méhrák tünete is, amely a leggyakoribb rák, amely a női nemi szerveket érinti.

Itt többet megtudunk a hiszteroszkópiáról és arról, hogyan használják a méhrák diagnosztizálására.

Mi történik a hiszteroszkópiában?

A hiszteroszkópia hiszteroszkópot használ, egy vékony, hajlékony csövet lámpával és egy kamerával a végén. A hiszteroszkópot a hüvelybe helyezik, és óvatosan átvezetik a méhnyakon és a méhbe.

Ezután sóoldatot vagy gázt vezetnek át a hiszteroszkópon, hogy elősegítsék a méh kiterjesztését. Ez segít az orvosnak abban, hogy jobban lássa a méh belsejét.

A hiszteroszkóp végén lévő kamera képeket gyűjt a méh belsejéről, amelyeket az orvos a képernyőn láthat. Ha gyanús területet találnak, a hiszteroszkópon átvezetett eszközökkel biopsziát lehet venni.

Sokszor hiszteroszkópiát végeznek ébren, helyi érzéstelenítéssel. Nyomást vagy enyhe kényelmetlenséget érezhet, de ennek nem szabad fájdalmasnak lennie. Bizonyos esetekben regionális vagy általános érzéstelenítés is alkalmazható.

Noha a hiszteroszkópia nagyon biztonságos eljárás, bizonyos kockázatokkal tisztában kell lenni. Ezek tartalmazzák:

  • méhnyakát vagy méhét átszúrják az eljárás során
  • túl sok folyadékot használ az eljárás során
  • fertőzés kialakulása után

Hogyan alkalmazzák a hiszteroszkópiát méhrákban?

A hiszteroszkópia a méhrák diagnosztikai folyamatának része lehet. Alkalmazható, ha méhrák tünetei vannak, például rendellenes méhvérzés. A kóros méhvérzés magában foglalja a következő vérzéseket:

  • menopauza után jelentkezik
  • időszakok között történik
  • az Önre jellemzőnél hosszabb, nehezebb vagy rendszertelenebb menstruációkkal jár

Nagyjából 80% A méhrákok közül az endometriumrák, amely a méh belső nyálkahártyájában kezdődik. Mivel a hiszteroszkópia lehetővé teszi az orvos számára ennek a belső bélésnek a megtekintését, valamint biopsziás minták gyűjtését, értékes eszköz az ilyen típusú rák diagnosztizálásában.

A 2020-as felülvizsgálat megjegyzi, hogy az a tény, hogy a hiszteroszkópia lehetővé teszi a méhnyálkahártya elváltozásainak közvetlen vizualizálását és mintavételét, előnyt jelent a méhrák diagnosztizálására szolgáló más eljárásokkal szemben, mint például a tágítás és a küretálás (D és C).

D és C magában foglalja a méhnyak tágítását, és egy speciális eszközzel a méhnyálkahártya mintájának eltávolítását. A D és C azonban gyakran vakmintavételi technika, ami azt jelenti, hogy véletlenszerű szövetmintát vesznek ki.

Mivel a hiszteroszkópia lehetővé teszi az irányított biopszia levételét, általában úgy tekintik, hogy az pontosabb rák diagnosztizálására.

Használható-e a hiszteroszkópia a méhrák kezelésére?

A méhrák szokásos kezelése általában magában foglalja a méh eltávolítását (hiszterektómia), valamint a petevezetékeket és a petefészkeket (kétoldalú salpingo-oophorectomia).

Egyes helyzetekben hiszteroszkópia használható a rák eltávolítására a méhből olyan egyéneknél, akiknek csak a méhükben lévő (1. stádium) és kevésbé agresszív (alacsony fokú) rákos megbetegedése van.

Ez megtehető olyan embereknél, akik szeretnék megőrizni termékenységüket vagy azokban, akik nem tud vagy nem akar műtétet végezni és gyakran magában foglalja a hormonterápia alkalmazását is.

Ez hasznos volt?

Hogyan diagnosztizálják egyébként a méhrákot?

A hiszteroszkópia nem az egyetlen diagnosztikai eszköz a méhrák számára. A méhrák diagnosztizálásának elősegítése érdekében az orvos először alapos személyes és családi kórtörténetet készít Öntől. Fizikai vizsgálatot is végeznek, amely medencevizsgálatot is tartalmaz.

Az ultrahangot kevésbé invazív módszerként is végzik a méh képeinek gyűjtésére. Az ultrahangok lehetnek transzvaginálisak vagy kismedenceiek.

A méhrák diagnózisának megerősítéséhez biopsziás minta elemzése szükséges. Az orvos több módszerrel is gyűjtheti ezt a mintát:

  • méhnyálkahártya biopszia, amely egy vékony csövet használva szövetmintát szív a méh belső nyálkahártyájából

  • hiszteroszkópia
  • D és C

A szövetmintát laboratóriumban vizsgálják, hogy rákot keressenek. Ha rákot találnak, további vizsgálatokat lehet végezni rajta, hogy segítsenek meghatározni a rák egyéb jellemzőit, például annak típusát, fokozatát és azt, hogy vannak-e bizonyos genetikai változások.

A méhrák diagnózisát követően képalkotó vizsgálatokat lehet végezni annak megállapítására, hogy a rák milyen messzire terjedt el, és meghatározható a stádiuma. Ezek a tesztek a következőket tartalmazhatják:

  • CT-vizsgálatok
  • MRI vizsgálatok
  • PET-vizsgálatok
  • mellkas röntgen

Az orvos hiszteroszkópiát rendelhet, ha méhrák tünetei vannak, például kóros méhvérzés. A hiszteroszkópia során az orvos láthatja a méh belsejét, és szükség esetén biopsziás mintákat gyűjthet.

A hiszteroszkópia csak egy része a méhrák diagnosztikai folyamatának. A hiszteroszkópia előtt általában legalább fizikális vizsgálatot és ultrahangot kell végeznie.

A kóros méhvérzést gyakori jóindulatú állapotok, például mióma vagy polipok okozhatják. De mivel ez a méhrák tünete is, fontos, hogy minden kóros méhvérzést orvos vizsgáltasson meg.

Kapcsolódó cikkek

Discussion about this post