A koszorúér-betegség tünetei és okai

A szívkoszorúér-betegség akkor alakul ki, amikor a szívét ellátó fő erek megsérülnek vagy megbetegszenek. A koszorúér-artériákban lévő koleszterintartalmú lerakódások (plakkok) és a gyulladás általában a koszorúér-betegség okai.

A koszorúerek vérrel, oxigénnel és tápanyagokkal látják el a szívet. A plakk felhalmozódása szűkítheti ezeket az artériákat, csökkentve a szív véráramlását. Végül a csökkent véráramlás mellkasi fájdalmat (angina), légszomjat vagy egyéb koszorúér-betegség jeleit és tüneteit okozhatja. A teljes elzáródás szívrohamot okozhat.

Mivel a koszorúér-betegség gyakran évtizedek alatt alakul ki, előfordulhat, hogy nem észleli a problémát, amíg jelentős elzáródást vagy szívrohamot nem kap. De lépéseket tehet a koszorúér-betegség megelőzésére és kezelésére. Az egészséges életmód nagy hatással lehet.

A koszorúér-betegség tünetei

Ha a koszorúerek beszűkülnek, nem tudnak elegendő oxigénben gazdag vérrel ellátni a szívet – különösen akkor, ha az erősen ver, például edzés közben. A csökkent véráramlás eleinte nem okozhat tüneteket. Mivel azonban a plakk továbbra is felhalmozódik a koszorúereiben, a következő koszorúér-betegség jelei és tünetei jelentkezhetnek:

• Mellkasi fájdalom (angina). Nyomást vagy szorítást érezhet a mellkasában, mintha valaki a mellkasán állna. Ez a fájdalom, az úgynevezett angina, általában a mellkas középső vagy bal oldalán jelentkezik. Az anginát általában fizikai vagy érzelmi stressz váltja ki. A fájdalom általában perceken belül elmúlik a stresszes tevékenység abbahagyása után. Egyes embereknél, különösen a nőknél, a fájdalom rövid vagy éles lehet, és érezhető a nyakban, a karban vagy a hátban.
• Légszomj. Ha a szíve nem tud elegendő vért pumpálni ahhoz, hogy kielégítse szervezete szükségleteit, légszomjat vagy rendkívüli fáradtságot okozhat a tevékenység során.
• Szívroham. A teljesen elzáródott koszorúér szívrohamot okoz. A szívinfarktus klasszikus jelei és tünetei közé tartozik a szorító nyomás a mellkasban és a fájdalom a vállban vagy a karban, néha légszomjjal és izzadással. A nőknél valamivel nagyobb valószínűséggel jelentkeznek szívinfarktus jelei és tünetei, mint például a nyaki vagy állkapocs fájdalma, mint a férfiaknál. És egyéb tüneteik is lehetnek, például légszomj, fáradtság és hányinger. Néha a szívroham nyilvánvaló jelek vagy tünetek nélkül következik be.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha úgy gondolja, hogy szívrohamot kapott, azonnal hívja a segélyhívó számot. Ha nem fér hozzá a sürgősségi egészségügyi szolgáltatásokhoz, kérjen meg valakit, hogy vigye el a legközelebbi kórházba. Csak utolsó lehetőségként vezesd magad.

Ha vannak koszorúér-betegség kockázati tényezői – mint például a magas vérnyomás, magas koleszterinszint, dohányzás, cukorbetegség, elhízás, és a családban is előfordult szívbetegség – forduljon orvosához. Előfordulhat, hogy kezelőorvosa tesztelni szeretné Önt koszorúér-betegségre, különösen akkor, ha az artériák szűkületének jelei vagy tünetei vannak.

Mi okozza a koszorúér-betegséget?

A koszorúér-betegség a koszorúér belső rétegének károsodásával vagy sérülésével kezdődik, néha már gyermekkorban. A károsodást különböző tényezők okozhatják, többek között:

• Dohányszívás
• Magas vérnyomás
• Magas koleszterin
• Cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia
• Nem fizikailag aktív

Ha az artéria belső fala megsérül, a koleszterinből és más sejthulladékokból álló zsírlerakódások (plakk) hajlamosak összegyűlni a sérülés helyén. Ezt a folyamatot érelmeszesedésnek nevezik. Ha a plakk felülete eltörik vagy felszakad, a vérlemezkéknek nevezett vérsejtek összetapadnak a helyszínen, hogy megpróbálják helyreállítani az artériát. Ez a csomó elzárhatja az artériát, ami szívrohamhoz vezethet.

Rizikó faktorok

A koszorúér-betegség kockázati tényezői a következők:

• Kor. Az öregedés növeli a károsodott és beszűkült artériák kockázatát.
• Nem. A férfiaknál általában nagyobb a koszorúér-betegség kockázata. A nők kockázata azonban nő a menopauza után.
• Családi történelem. A szívbetegség családi anamnézisében nagyobb a koszorúér-betegség kockázata, különösen, ha egy közeli hozzátartozón korán szívbetegség alakult ki. A kockázat akkor a legmagasabb, ha édesapját vagy testvérét 55 éves kora előtt diagnosztizálták szívbetegségben, vagy ha édesanyja vagy nővére 65 éves kora előtt kifejlődött.
• Dohányszívás. A dohányzóknál jelentősen megnő a szívbetegség kockázata. A passzív dohányzás szintén növeli a koszorúér-betegség kockázatát.
• Magas vérnyomás. Az ellenőrizetlen magas vérnyomás az artériák megkeményedéséhez és megvastagodásához vezethet, ami szűkíti azt a csatornát, amelyen keresztül a vér áramolhat.
• Magas vér koleszterinszint. A vér magas koleszterinszintje növelheti a plakkképződés és az érelmeszesedés kockázatát. A magas koleszterinszintet a „rossz” koleszterinként ismert alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) magas szintje okozhatja. A „jó” koleszterinként ismert, nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin alacsony szintje szintén hozzájárulhat az érelmeszesedés kialakulásához.
• Cukorbetegség. A cukorbetegség a koszorúér-betegség fokozott kockázatával jár. A 2-es típusú cukorbetegség és a koszorúér-betegség hasonló kockázati tényezőkkel jár, mint például az elhízás és a magas vérnyomás.
• Túlsúly vagy elhízás. A túlsúly általában ront más kockázati tényezőkön.
• Fizikai inaktivitás. A testmozgás hiánya a koszorúér-betegséggel és annak egyes kockázati tényezőivel is összefügg.
• Magas stressz. Az életében fel nem oldott stressz károsíthatja az artériákat, valamint ronthatja a koszorúér-betegség egyéb kockázati tényezőit.
• Egészségtelen táplálkozás. A túl sok telített zsírt, transzzsírt, sót és cukrot tartalmazó étel fogyasztása növelheti a koszorúér-betegség kockázatát.

A kockázati tényezők gyakran együtt fordulnak elő, és egyik kiválthatja a másikat. Például az elhízás 2-es típusú cukorbetegséghez és magas vérnyomáshoz vezethet. Egyes csoportokba sorolva bizonyos kockázati tényezők még nagyobb valószínűséggel teszik ki a koszorúér-betegség kialakulását. Például a metabolikus szindróma – olyan állapotok csoportja, amely magában foglalja a magas vérnyomást; magas trigliceridek; alacsony HDL („jó” koleszterin); magas inzulinszint és túlzott testzsír a derék körül – növeli a koszorúér-betegség kockázatát.

Néha a koszorúér-betegség klasszikus kockázati tényezők nélkül alakul ki. A kutatók más lehetséges kockázati tényezőket is tanulmányoznak, többek között:

• Alvási apnoe. Ez a rendellenesség azt okozza, hogy alvás közben ismételten leáll és elkezd lélegezni. Az alvási apnoe során fellépő hirtelen csökkenés a vér oxigénszintjében növeli a vérnyomást és megterheli a szív- és érrendszert, ami esetleg koszorúér-betegséghez vezethet.
• Nagy érzékenységű C-reaktív fehérje (hs-CRP). Ez a fehérje a normálisnál nagyobb mennyiségben jelenik meg, ha a szervezetben valahol gyulladás van. A magas hs-CRP szint a szívbetegség kockázati tényezője lehet. Úgy gondolják, hogy a koszorúerek szűkülésével több hs-CRP lesz a vérében.
• Magas triglicerid. Ez egyfajta zsír (lipid) a vérében. A magas szint növelheti a koszorúér-betegség kockázatát, különösen a nők esetében.
• Homocisztein. A homocisztein egy aminosav, amelyet a szervezet fehérje előállításához, valamint szövetek felépítéséhez és karbantartásához használ. De a homocisztein magas szintje növelheti a koszorúér-betegség kockázatát.
• Preeclampsia. Ez az állapot a nőknél terhesség alatt alakulhat ki, és magas vérnyomást és nagyobb mennyiségű fehérjét okozhat a vizeletben. Ez a szívbetegség magasabb kockázatához vezethet az élet későbbi szakaszában.
• Alkoholt inni. Az erős alkoholfogyasztás szívizom károsodáshoz vezethet. Az alkoholfogyasztás ronthatja a koszorúér-betegség egyéb kockázati tényezőit is.
• Autoimmun betegség. Az olyan betegeknél, akiknek olyan betegségei vannak, mint a rheumatoid arthritis és a lupus (és más gyulladásos állapotok), fokozott az érelmeszesedés kockázata.

Komplikációk

A koszorúér-betegség a következőkhöz vezethet:

• Mellkasi fájdalom. Amikor a koszorúerek beszűkülnek, előfordulhat, hogy a szíve nem kap elegendő vért, amikor a legnagyobb az igény – különösen fizikai aktivitás közben. Ez a probléma mellkasi fájdalmat vagy légszomjat okozhat.
• Szívroham. Ha a koleszterin plakk felszakad és vérrög képződik, a szívartéria teljes elzáródása szívrohamot válthat ki. A szív véráramlásának hiánya károsíthatja a szívizmot. A kár mértéke részben attól függ, hogy milyen gyorsan kapja meg a kezelést.
• Szív elégtelenség. Ha szíve egyes területei krónikusan oxigén- és tápanyaghiányban szenvednek a csökkent véráramlás miatt, vagy ha szíve szívroham következtében megsérült, szíve túlságosan legyengülhet ahhoz, hogy elegendő vért pumpáljon a szervezet szükségleteinek kielégítésére. Ezt az állapotot szívelégtelenségnek nevezik.
• Rendellenes szívritmus (aritmia). A szív elégtelen vérellátása vagy a szívszövet károsodása zavarhatja a szív elektromos impulzusait, ami rendellenes szívritmushoz vezethet.