Hogyan diagnosztizálható a koszorúér-betegség?

A szívkoszorúér-betegség hazánkban a leggyakoribb szívbetegség. Ezt a betegséget néha koszorúér-betegségnek vagy ischaemiás szívbetegségnek nevezik.

Ebből a cikkből megtudhatja, hogyan diagnosztizálják az orvosok a koszorúér-betegséget, és mit kell tennie a diagnózisra való felkészüléshez.

Egyes embereknél a szívkoszorúér-betegség első jele a szívroham. A koszorúér-betegséget a szívet (úgynevezett koszorúér) és a test más részeit vérrel ellátó artériák falában lerakódott plakk okozza.

A plakk koleszterin és egyéb anyagok lerakódásaiból áll az artériában. A plakk felhalmozódása miatt az artériák belső része idővel szűkül, ami részben vagy teljesen blokkolhatja a véráramlást. Ezt a folyamatot érelmeszesedésnek nevezik.

Hogyan diagnosztizálható a koszorúér-betegség? — A koszorúér-betegség diagnosztizálása

A koszorúér-betegség tünetei

Az angina vagy mellkasi fájdalom és kellemetlen érzés a koszorúér-betegség leggyakoribb tünete. Angina akkor fordulhat elő, ha túl sok plakk halmozódik fel az artériák belsejében, és ezek szűkülnek. A beszűkült artériák mellkasi fájdalmat okozhatnak, mivel gátolják a véráramlást a szívizomban és a test többi részében.

Sok ember számára a szívkoszorúér-betegség első jele a szívroham. A szívroham tünetei közé tartozik

Mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés (angina)
Gyengeség, szédülés, hányinger vagy hideg verejték
Fájdalom vagy kellemetlen érzés a karokban vagy a vállban
Légszomj

Idővel a koszorúér-betegség gyengítheti a szívizmot. Ez a folyamat szívelégtelenséghez vezethet, egy olyan súlyos állapothoz, amikor a szív nem tud úgy pumpálni a vért, ahogy kellene.

A koszorúér-betegség diagnózisa

Az orvos kérdéseket tesz fel az Ön kórtörténetével kapcsolatban, fizikális vizsgálatot végez, és rutin vérvizsgálatokat rendel el. Az orvos egy vagy több diagnosztikai vizsgálatot is javasolhat, beleértve:

Elektrokardiogram (EKG). Az elektrokardiogram rögzíti az elektromos jeleket, amint azok áthaladnak a szívén. Az EKG gyakran felfedi egy korábbi vagy folyamatban lévő szívroham bizonyítékát.
Echokardiogram. Az echokardiogram hanghullámokat használ a szív képeinek előállításához. Az echokardiogram során orvosa meg tudja állapítani, hogy a szív falának minden része normálisan hozzájárul-e a szív pumpáló tevékenységéhez. A gyengén mozgó részek szívroham során megsérülhettek, vagy túl kevés oxigént kapnak. Ez koszorúér-betegség vagy más állapot jele lehet.
Tesztelje edzés közben. Ha jelei és tünetei leggyakrabban edzés közben jelentkeznek, orvosa megkérheti Önt, hogy az EKG során sétáljon futópadon vagy biciklizzön. Néha echokardiogramot is végeznek, miközben ezeket a gyakorlatokat végzi. Egyes esetekben a szívműködést serkentő gyógyszert is alkalmazhatnak edzés helyett.
Nukleáris teszt edzés közben. Ez a teszt hasonló az edzés során végzett teszthez, de képeket ad hozzá az EKG-felvételekhez. Ez a teszt a szívizom véráramlását méri nyugalomban és terhelés közben. Nyomjelzőt fecskendeznek be a véráramba, és speciális kamerák képesek észlelni azokat a területeket a szívében, amelyek kevesebb véráramlást kapnak.
Szívkatéterezés és angiogram. A szívkatéterezés során az orvos óvatosan behelyezi a katétert az ágyékban, a nyakban vagy a karban lévő artériába vagy vénába, egészen a szívéig. A röntgensugarak segítségével a katétert a megfelelő pozícióba vezetik. Néha a festéket a katéteren keresztül fecskendezik be. A festék segít abban, hogy a vérerek jobban megjelenjenek a képeken, és körvonalazza az eltömődéseket. Ha olyan elzáródása van, amely kezelést igényel, egy ballont lehet átnyomni a katéteren, és felfújni, hogy javítsa a koszorúerek véráramlását. Általában hálócsövet (stentet) használnak a kitágult artéria nyitva tartására.
Szív CT vizsgálat. A szív CT-vizsgálata segíthet orvosának látni kalcium-lerakódásokat az artériákban, amelyek szűkíthetik az artériákat. Ha jelentős mennyiségű kalciumot fedeznek fel, valószínűsíthető a koszorúér-betegség. A CT koszorúér angiogram, amelyben kontrasztfestéket kap intravénásan a CT-vizsgálat során, részletes képeket készíthet a szívartériákról.

Felkészülés az orvosi találkozóra

Ha tudja, hogy a koszorúér-betegség tünetei vagy kockázati tényezői vannak, valószínűleg felkeresi az alapellátó orvosát. Végül szívorvoshoz (kardiológushoz) utalhatják.

Íme néhány információ, amely segít felkészülni a találkozóra, és tudni fogja, mit fog kérni orvosa.

Ügyeljen az előzetes időpontegyeztetési korlátozásokra. Amikor időpontot egyeztet, kérdezze meg orvosát, hogy van-e valami, amit előre meg kell tennie, például korlátoznia kell az étrendjét. Előfordulhat például, hogy bizonyos teszteknél előzetesen egy ideig koplalnia kell.
Írja le a tapasztalt tüneteket, beleértve azokat, amelyek úgy tűnik, nem kapcsolódnak a koszorúér-betegséghez.
Írja le legfontosabb egészségügyi adatait, beleértve az egyéb betegségeket, amelyekkel diagnosztizáltak, az összes gyógyszert és étrend-kiegészítőt, amelyet szed, és a családban előfordult szívbetegség.
Keressen egy családtagot vagy barátot aki eljöhet veled a találkozóra. Valaki, aki elkíséri Önt, segíthet emlékezni arra, amit az orvos mondott.
Írja le a kérdések listáját hogy megkérdezze az orvosát.

A következő kérdéseket kell feltennie orvosának az első találkozáskor:

Mik lehetnek a jeleim és tüneteim okai?
Milyen vizsgálatokra van szükségem?
Forduljak szakemberhez?
Követnem kell bármilyen korlátozást, amíg várok a következő találkozómra?
Milyen vészhelyzeti jelek és tünetek miatt kell hívni egy segélyhívó számot?

A következő kérdéseket kell feltenni, ha kardiológushoz küldik:

Mi a diagnózisom?
Mennyi a kockázatom a hosszú távú szövődményeknek ebből az állapotból?
Milyen kezelési módot ajánlotok?
Ha gyógyszereket ajánl, mik a lehetséges mellékhatások?
Műtétre jelentkezem? Miért vagy miért nem?
Milyen étrendet és életmódot kell megváltoztatnom?
Milyen korlátozásokat kell betartanom?
Milyen gyakran fog látni utólagos látogatásokon?
Vannak más egészségügyi problémáim is. Hogyan tudnám a legjobban együtt kezelni ezeket a problémákat?

Ne habozzon további kérdéseket feltenni állapotával kapcsolatban.