Az emberek és a mesterséges intelligencia (AI) közötti kapcsolatokat gyakran veszélyesnek és etikai vonatkozásokkal telinek ábrázolják.
Az a koncepció, hogy egy robottársat emberrel helyettesítenek, az elszigetelt modern élet és a közösség összeomlása nyomasztó tünetének tűnhet, de egyes tudósok azt sugallják, hogy ez nem különbözik attól, mint ha egy kisállat vagy egy gyerekbaba van.
A társadalmi elszigeteltség szélén álló emberek a mesterséges intelligencia technológiáját használhatják a valós interakciókhoz szükséges szociális készségeik fejlesztésére. A technológiát a súlyos depressziós rendellenességek megelőzésére és a mentális egészségügyi válságokban szenvedő betegek stabilizálására is fel lehetne használni.
A magány nem csupán társadalmi állapot, hanem lelki és testi kihatásai is lehetnek. Egyes tudósok becslése szerint az idős, elszigetelt egyének számára napi 15 cigaretta elszívásával egyenértékű kárt okoz. A magányosság gyakran mélyebb depresszióhoz vezethet, és az önbecsülés csökkenésével eltántoríthatja az egyéneket a társas interakciók próbálkozásától, tovább csökkentve a gyógyulás esélyeit. A mesterséges intelligencia megállíthatja vagy akár meg is fordíthatja ezt a lefelé irányuló spirált.
A jelenlegi alapvető chatbotok csak korlátozottan képesek kezelni a magányt. Míg az emberek kisebb része chatbotokat használ, a biztosítékok és a szabályozás hiánya azt jelenti, hogy a chatbotok függőséget okoznak. Ezenkívül a chatbotok képtelenek kifinomult és személyre szabott válaszadásra korlátozni a szélesebb körű alkalmazást. A chatbotok az alapvető kéréseknél többet is nehezen tudnak megérteni, gyakran bizarr vagy irreleváns válaszokat adnak. Bárki, aki foglalkozott már ügyfélszolgálati mesterséges intelligencia szolgáltatással, értékelni fogja ezt a frusztrációt.
Ennek ellenére a technológia fejlődik, és hamarosan „emberibb” lesz, mint valaha, ezért létfontosságú, hogy amikor ez megtörténik, megfelelő biztosítékok álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy valóban segítsenek az elszigetelt embereken.
Be kell építeni a védelmet annak biztosítására, hogy a chatbotok ne súlyosbítsák az egészségtelen viselkedést és attitűdöket. A felhasználók szoros kapcsolatokat alakíthatnak ki az AI-segítőkkel, ami kulcsfontosságúvá teszi a felhasználók magánéletének védelmét és biztonságát.
A félelem, hogy a felhasználók az AI interakció azonnali kielégülését választják az emberi kötelék helyett. A függőség megelőzése érdekében a mesterséges intelligencia kísérőinek nem szabad pusztán kérésre pozitív megerősítéseket adniuk. Az emberi kapcsolatok megkövetelik a bizalom építését az ismerősség megteremtéséhez. Az ezt másoló programokat nehéz lesz elérni, de egészséges eszközt jelentenek a jólét javítására.
Az alkalmazások nem korlátozódnak csak a magányosokra. A chatbotok segíthetik az autista gyermekek szociális készségeinek fejlesztését. A szemkontaktust és a környezeti zajokat szimuláló gyakorlatokat tartalmazó programok segíthetik a neurodivergens egyéneket a szociális jártasság kialakításában.
A jó barátok elengedhetetlenek az egészség megőrzéséhez, jó és rossz időkben is. Megakadályozzák az elszigeteltség és a magány érzését, és segítenek elkerülni a függőséget okozó viselkedéseket. Az emberi lények társaságkedvelő lények, és szükségük van másokra az életükben, hogy természetes módon működjenek. Társság nélkül a testi és lelki egészség szenved. A mesterséges intelligencia használata a társasági élethez való visszatérés elősegítésére és az elszigeteltség fájdalmának csillapítására újszerű fogalom, amely ígéretes. Az emberi kapcsolat mesterséges intelligenciával való teljes helyettesítése azonban továbbra is kockázatos, és óvatosan kell megközelíteni.
