A skizoid PD-t érzelmi leválás és társadalmi érdektelenség jellemzi, míg a skizotípusos PD excentrikus viselkedéssel, furcsa hiedelmekkel és átmeneti pszichotikus-szerű tünetekkel jár.
A skizoid személyiségzavar (PD) és a skizotípusos PD egyaránt az A klaszter PD-k közé tartozik, és a skizofrénia spektrumába tartoznak.
Bár a skizofréniához hasonló tulajdonságokat mutatnak, mint például a társadalmi visszahúzódást és az excentrikus viselkedést, a skizoid és a skizotípusos PD-k különálló rendellenességek, amelyeket stabil személyiségtípusú tulajdonságok jellemeznek. Általában nem mutatnak olyan súlyos pszichózistüneteket, mint a hallucinációk vagy téveszmék, ami megkülönbözteti őket a skizofréniától.
Nézzünk mélyebbre a skizoid és skizotípusos PD-kben, tárjuk fel hasonlóságaikat és különbségeiket, valamint az elérhető kezeléseket.
Mi a különbség a skizoid és a skizotípus között?
A skizofrénia altípusaiként a skizoid PD elsősorban az érzelmi leválás és a társadalmi érdektelenség körül forog, a skizotípusos PD pedig különcebb viselkedést, szokatlan hiedelmeket és átmeneti pszichózis-szerű tüneteket foglal magában.
Íme az egyes rendellenességek sajátosságai:
Szkizoid PD:
- A skizoid PD-ben szenvedő egyének általában korlátozott érzelmi kifejezéssel rendelkeznek, és gyakran előnyben részesítik a magányos tevékenységeket. Gyakran zárkózottnak, elszigeteltnek és érzelmileg távolságtartónak mondják őket.
- Általában csekély érdeklődést mutatnak a szoros kapcsolatok kialakítása iránt, beleértve a családtagokat is, és érzelmileg távolságtartónak vagy közömbösnek tűnhetnek a társadalmi interakciók iránt.
- A skizoid PD-ben szenvedők általában nem tapasztalnak ugyanolyan mértékű észlelési vagy kognitív torzulást, mint a skizofréniában szenvedőknél.
Skizotipikus PD:
- A skizotipikus PD excentrikus viselkedést és szokatlan hiedelmeket vagy mágikus gondolkodást foglal magában.
- A skizotípusos PD-ben szenvedő egyének beszédmintái, öltözködése vagy viselkedése furcsa vagy különc lehet.
- Átmeneti pszichózis-szerű tüneteket is tapasztalhatnak, mint például paranoia, szokatlan észlelési élmények vagy a mágikus gondolkodásba vetett hit.
- A skizoid PD-ben szenvedőkkel ellentétben a skizotípusos PD-ben szenvedő egyének átmeneti pszichózis-epizódokat tapasztalhatnak, amelyek nem olyan súlyosak vagy tartósak, mint a skizofréniában szenvedőknél.
Melyik a súlyosabb: skizoid vagy skizotípusos?
A tünetek súlyosságát tekintve a skizotípusos PD általában súlyosabb és változatosabb tünetekkel jár, mint a skizoid PD.
Míg a skizoid PD-ben szenvedő egyének viselkedése funkcionális károsodáshoz és kapcsolatteremtési nehézségekhez vezethet, általában stabil önérzettel rendelkeznek, és kevésbé valószínű, hogy átmeneti pszichózis-szerű tüneteket tapasztalnak.
A skizotípusos PD-ben szenvedő betegek olyan tüneteket tapasztalhatnak, mint a paranoia vagy szokatlan észlelési élmények. Ezek a tünetek nagyobb mértékű funkcionális károsodáshoz vezethetnek, és társulhatnak a
Különböző módon kezelik a skizoid és a skizotípusos rendellenességeket?
A skizoid PD és a skizotípusos PD általában eltérően kezelik, bár előfordulhat némi átfedés a kezelési megközelítésekben.
Íme egy általános áttekintés arról, hogyan kezelik őket általában:
Szkizoid PD:
- A skizoid PD kezelése gyakran pszichoterápiát, különösen kognitív viselkedésterápiát (CBT) vagy pszichodinamikus terápiát foglal magában. Ezek a terápiák segíthetnek az egyéneknek felfedezni gondolataikat, érzéseiket és viselkedésüket, fejleszteni szociális készségeiket és javítani a kapcsolatokat.
-
A csoportterápia vagy a szociális készségek képzése szintén előnyös lehet a skizoid PD-ben szenvedő egyének számára, hogy megtanulják és gyakorolják a szociális interakciós készségeket támogató környezetben.
- A gyógyszeres kezelést általában nem tekintik a skizoid PD első vonalbeli kezelésének, de felírható, ha vannak olyan betegségek, mint a depresszió vagy a szorongás.
Jellemzően skizoid PD-ben szenvedő egyének
Skizotipikus PD:
- A skizotípusos PD kezelése pszichoterápiát is magában foglalhat, beleértve a CBT-t, a pszichodinamikus terápiát vagy a dialektikus viselkedésterápiát (DBT). Ezek a terápiák segíthetnek a skizotípusos PD-ben szenvedő egyéneknek kezelni tüneteiket, javítani a szociális működést, és kezelni a torz gondolkodási mintákat.
- Mivel a skizotípusos PD-ben szenvedő egyéneknél rövid ideig tartó pszichózis vagy paranoiás gondolatok jelentkezhetnek, előfordulhat, hogy antipszichotikus gyógyszereket írnak fel. Az antipszichotikus gyógyszeres kezelés, különösen a riszperidon (Risperdal), pozitív hatást mutatott
a legtöbb tanulmány szkizotípusos PD-ben szenvedő egyéneken. A tiotixin (Navane) és az olanzapin (Zyprexa, Zentiva) szintén jótékony hatást mutatott a tünetek csökkentésében. - A támogató szolgáltatások, mint például az esetkezelés vagy a szakmai rehabilitáció, hasznosak lehetnek a skizotípusos PD-ben szenvedő egyének számára általános működésük és életminőségük javításában.
Hogyan lehet skizoid vagy skizotípusos diagnózist folytatni
Ha úgy gondolja, hogy skizoid vagy skizotípusos PD-ben szenved, kérjen időpontot egy mentális egészségügyi szakemberhez, például pszichiáterhez vagy pszichológushoz. A szakember értékelést végez, amely interjúkat, kérdőíveket és viselkedés megfigyelést foglalhat magában.
Skizoid PD diagnózis
Íme a schizoid PD diagnosztikai kritériumai, amelyeket a Mentális zavarok Diagnosztikai és statisztikai kézikönyve, 5. kiadás (DSM-5) ismertet:
A diagnózis felállításának kritériumai az alábbiak közül legalább négyet tartalmaznak:
- a vágy vagy az élvezet hiánya a közeli kapcsolatokban
- a magányos tevékenységek előnyben részesítése
- a szexuális élmények iránti korlátozott érdeklődés vagy azok elkerülése
- kevés tevékenység okoz örömet
- közeli barátok vagy bizalmasok hiánya
- közömbösnek tűnik a dicséret vagy a kritika iránt
- érzelmi hidegséget, távolságtartást vagy ellaposodott affektusokat mutat
Skizotipikus PD diagnózis
A skizotípusos PD diagnózisához legalább öt ilyen tünetnek jelen kell lennie, a rendellenesség jellemzően a korai felnőttkorban manifesztálódik, és idővel fennmarad.
- hivatkozási ötletek (az események félreértelmezése úgy, hogy az egyén számára sajátos és szokatlan jelentéssel bír)
- szociális szorongás és kényelmetlenség olyan társas helyzetekben, amelyek nem javulnak az ismertséggel
- szokatlan észlelési élmények, beleértve a testi illúziókat is
- furcsa vagy mágikus hiedelmek, amelyek nincsenek összhangban a kulturális normákkal
- az elsőfokú rokonokon kívüli közeli barátok hiánya
- furcsa vagy különc viselkedés vagy megjelenés
- furcsa vagy különös beszéd, például túlzott részletesség, metaforikus szóhasználat vagy homályos utalások
- beszűkült vagy nem megfelelő affektus (érzelmi kifejezés)
- gyanakvás vagy paranoiás gondolatok
A skizoid és a skizotipikus PD-k az A klaszter PD-k a skizofrénia spektrumon belül. Társadalmi visszahúzódás és különc viselkedés jellemzi őket.
Ezek a rendellenességek gyakoribbak, mint maga a skizofrénia. Az Egyesült Államokban a
Mindkét rendellenesség kezelése általában magában foglalja a szociális és interperszonális nehézségek kezelését célzó terápiát. Ha ezen rendellenességek bármelyikével él, a támogatás segíthet a tünetek kezelésében és életminőségének javításában.
