A BPD olyan tüneteket okoz, mint az érzelmi és kapcsolati instabilitás, valamint a magasabb szorongásszint. A kezelésre vonatkozó biztosítási fedezet változhat, ezért ellenőriznie kell a konkrét tervet.
A Borderline személyiségzavar (BPD) a B csoportba tartozó személyiségzavar, amelyet az elutasítás iránti fokozott érzékenység, a kapcsolatok instabilitása, valamint az érzelmek, az énkép és a viselkedés kezelésének kihívásai jellemeznek.
Itt található információk a BPD diagnosztizálásáról, és arról, hogy a biztosítók fedezik-e.
Hogyan határozza meg a DSM 5 a borderline személyiségzavart (BPD)?
A Mental Disorders Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, 5. kiadás (DSM-5) a BPD-t a B csoportba tartozó személyiségzavarok közé sorolja. A B csoportba tartozó személyiségzavarokat drámai, érzelmi vagy kiszámíthatatlan viselkedés jellemzi.
A BPD mellett a B csoportba tartozik az antiszociális személyiségzavar, a nárcisztikus személyiségzavar és a hisztrionikus személyiségzavar. Ezeknek a rendellenességeknek közös vonásai vannak, például az érzelmek szabályozásának nehézségei, az impulzivitás és a stabil kapcsolatok fenntartásának kihívásai.
A BPD jelentős szorongást és károsodást okoz, gyakran különböző egészségügyi és pszichiátriai állapotokkal együtt. Előfordul kb
Melyek a borderline személyiségzavar (BPD) diagnózisának kritériumai?
A DSM-5 felvázolja a BPD kritériumait, mint az interperszonális kapcsolatok, az énkép és az érzelmek instabilitásának átható mintáját, amelyet a korai felnőttkortól kezdve markáns impulzivitás kísér.
A diagnózis felállításához az alábbiak közül legalább öt megléte szükséges:
- erőfeszítések az elhagyás elkerülésére, akár valós, akár vélt
- identitászavar tartósan instabil énképpel
- instabil és intenzív interperszonális kapcsolatok, amelyek idealizálással és leértékeléssel járnak
- érzelmi instabilitás, amelyet óráktól néhány napig tartó intenzív hangulati reaktivitás jellemez
- krónikus ürességérzet
- nem megfelelő, heves düh, vagy a harag kontrollálásának nehézségei
- impulzivitás legalább két olyan területen, amely önkárosító lehet (pl. meggondolatlan vezetés, kábítószer-használat, túlköltekezés vagy túlevés)
- átmeneti paranoid gondolatok vagy súlyos disszociatív tünetek (kivéve az öngyilkos vagy öncsonkító magatartást, amelyre más kritérium vonatkozik)
Borderline személyiségzavar kritériumai a biztosítási fedezethez
A BPD biztosítási fedezetének kritériumai biztosítási szolgáltatónként eltérőek lehetnek. Általában a biztosítási fedezet olyan tényezőktől függhet, mint a diagnózis súlyossága, az egyidejűleg előforduló rendellenességek jelenléte és a biztosítási terv konkrét feltételei.
A biztosítók habozhatnak fedezni a BPD-t, mivel az nem akut, állandó állapotnak minősül. Ezt a vonakodást befolyásolják azok a történelmi kihívások, amelyekkel a II. tengely személyiségzavarai (a DSM-4-ben korábban használt osztályozás) szembesülnek a korlátozott lefedettség tekintetében. A II. tengely rendellenességei közé tartoznak a személyiségzavarok és az értelmi fogyatékosságok.
A BPD-ben szenvedő egyének nagy valószínűséggel olyan kezeléseket kapnak, amelyek specifikus tüneteket és egyidejűleg előforduló rendellenességeket kezelnek, nem pedig az általános BPD diagnózist.
A biztosítótársaságok gyakran fedeznek olyan terápiákat és beavatkozásokat, amelyek olyan állapotokhoz kapcsolódnak, mint a szorongás, a depresszió, a kábítószer-használat és az étkezési zavarok, amelyek gyakran kísérik a BPD-t.
A pszichoterápia egy általánosan lefedett kezelés, és különféle terápiás megközelítések, köztük a dialektikus viselkedésterápia (DBT) is beletartozhatnak. A gyógyszeres kezelés, ha szükségesnek ítélik, és néha előzetes engedéllyel, a kezelés másik aspektusa, amelyet a biztosítók fedezhetnek.
BPD biztosítás megszerzése
A BPD osztályozási kódja a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában, 10. kiadásban (ICD-10) az F60.3. Ez a kód a rendellenesség azonosítására és osztályozására szolgál számlázási és kódolási célokra az egészségügyi intézményekben.
Bár a BPD ICD-10 kódja fontos az egészségügyi szakemberek és a biztosítók közötti kommunikációhoz, nem garantálja az automatikus biztosítási fedezetet.
Ha rendelkezik BPD-vel, és biztosításra van szüksége, először forduljon közvetlenül a biztosítóhoz. Érdeklődjön a tervben szereplő konkrét feltételekről, korlátozásokról és lefedett kezelésekről, hogy jobban érthető legyen a BPD-vel kapcsolatos ellátás.
Mi a teendő, ha BPD-t gyanít magában vagy egy szeretett személyében?
Ha BPD-t gyanít magában vagy egy szeretett személyében, ne habozzon szakember segítségét kérni.
A mentálhigiénés szakember átfogó értékelést és diagnózist tud adni Önnek, és segíthet a kezelési terv megkezdésében. A korai beavatkozás eredményes kezelést és jobb közérzetet eredményezhet.
A nyílt kommunikáció kulcsfontosságú – őszintén beszélje meg aggályait szolgáltatójával. A BPD súlyos pszichoszociális kihívásokkal, fokozott rokkantsággal és fokozott öngyilkossági kockázattal jár –
Ha a tüneteiről kiderül, hogy nem BPD, a terapeuta továbbra is segíthet a stressz és a szorongás kezelésében, valamint segíthet a másokkal való kapcsolat javításában.
A BPD a B csoportba tartozó személyiségzavarok közé tartozik, amelyeket az interperszonális kapcsolatok instabilitása, az énkép kihívásai, valamint az érzelmi és impulzív nehézségek jellemeznek. A tünetek általában a korai felnőttkorban jelentkeznek, szorongást okozva és rontva a napi működést.
Ha BPD-t gyanít, kérjen kiértékelést egy mentális egészségügyi szakembertől, nyíltan beszélve meg aggályait. Vegye figyelembe, hogy a BPD-kezelés biztosítási fedezete változó, ezért fontos, hogy ellenőrizze a terv részleteit.
A korai beavatkozás és a megfelelő kezelés pozitív hatással lehet az állapot kezelésére.
