Csuklófájdalom: okok, diagnózis és kezelés

A csuklófájdalmat gyakran hirtelen sérülésekből származó ficamok vagy törések okozzák. A csuklófájdalmat azonban hosszú távú problémák is okozhatják, például ismétlődő stressz, ízületi gyulladás és kéztőalagút-szindróma.

Mivel számos tényező vezethet csuklófájdalmához, a pontos ok diagnosztizálása nehéz lehet, de a pontos diagnózis elengedhetetlen a megfelelő kezeléshez és gyógyuláshoz.

Tünetek

A csuklófájdalom az októl függően változhat. Például az osteoarthritis fájdalmát gyakran tompa fájdalomként írják le, míg a kéztőalagút szindróma általában bizsergő érzést okoz, különösen éjszaka. A csuklófájdalma pontos helye arra is utal, hogy mi áll a tünetei mögött.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Nem minden csuklófájdalom igényel orvosi ellátást. A kisebb ficamok és ficamok általában reagálnak a jégre, a pihenésre és a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókra. De ha a fájdalom és a duzzanat néhány napnál tovább tart, vagy rosszabbodik, orvoshoz kell mennie. A késleltetett diagnózis és kezelés gyenge gyógyuláshoz, csökkent mozgástartományhoz és hosszú távú rokkantsághoz vezethet.

A csuklófájdalom okai

A csukló bármely részének sérülése fájdalmat okozhat, és befolyásolhatja a csukló és a kéz használatának képességét.

Sérülések

• Hirtelen hatások. A csuklósérülések gyakran előfordulnak, amikor előreesik a kinyújtott kezére. Ez ficamokat, húzódásokat és akár töréseket is okozhat. A scaphoid törés a csukló hüvelykujj oldalán lévő csontot érinti. Előfordulhat, hogy az ilyen típusú törés nem jelenik meg közvetlenül a sérülés után a röntgenfelvételeken.
• Ismétlődő stressz. Minden olyan tevékenység, amely a csukló ismétlődő mozgását foglalja magában – a teniszlabda ütésétől vagy a cselló hajlításától a terepfutásig – begyulladhat az ízületek körüli szövetek, vagy stressztöréseket okozhat, különösen, ha órákon át, szünet nélkül hajtja végre a mozgást. A De Quervain-kór egy ismétlődő stresszes sérülés, amely fájdalmat okoz a hüvelykujj tövében.

Ízületi gyulladás

• Osteoarthritis. Ez a fajta ízületi gyulladás akkor fordul elő, amikor a csontok végeit párnázó porc idővel elhasználódik. A csuklón belüli osteoarthritis nem gyakori, és általában csak olyan embereknél fordul elő, akik a múltban megsérültek a csuklón.
• Rheumatoid arthritis. Ez egy olyan rendellenesség, amelyben a szervezet immunrendszere megtámadja saját szöveteit. A rheumatoid arthritis általában a csuklót érinti. Ha az egyik csukló érintett, általában a másik csukló is érintett.

Egyéb betegségek és állapotok

• Carpal tunnel szindróma. A kéztőalagút szindróma akkor alakul ki, amikor megnövekedett nyomás nehezedik a középső idegre, amikor áthalad a kéztőalagúton, amely a csukló tenyér oldalán található átjáró.
• Ganglion ciszták. Ezek a lágyszöveti ciszták leggyakrabban a csuklójának a tenyerével szembeni részén fordulnak elő. A ganglion ciszták fájdalmasak lehetnek, és a fájdalom fokozódhat vagy javulhat az aktivitással.
• Kienbock-kór. Ez a rendellenesség jellemzően fiatal felnőtteket érint, és a csukló egyik kis csontjának fokozatos összeomlásával jár. A Kienbock-kór akkor fordul elő, ha ennek a csontnak a vérellátása károsodik.

Kockázati tényezők

A csuklófájdalom bárkivel előfordulhat – akár nagyon ülő, akár nagyon fizikailag aktív. A kockázatot azonban növelheti:

• Sport részvétel. A csuklósérülések sok sportágban gyakoriak, mind az ütközéssel járó, mind pedig a csuklón ismétlődő stresszel járó sportoknál. Ezek a sportok közé tartozik a labdarúgás, a teke, a golf, a gimnasztika, a snowboard és a tenisz.
• Ismétlődő munka. Szinte minden olyan tevékenység, amely érinti a kezét és a csuklóját – még a kötés és a hajvágás is –, ha elég erőteljesen és elég gyakran hajtják végre, az csuklófájdalmakhoz vezethet.
• Bizonyos betegségek vagy állapotok. Terhesség, cukorbetegség, elhízás, rheumatoid arthritis és köszvény növelheti a kéztőalagút szindróma kialakulásának kockázatát.

A csuklófájdalmak megelőzése

Lehetetlen megelőzni a gyakran csuklósérülést okozó váratlan eseményeket, de ezek az alapvető tippek védelmet nyújthatnak:

• Csont erősségének kialakítása. A megfelelő mennyiségű kalcium bevitele – napi 1000 milligramm a legtöbb felnőttnél és legalább 1200 milligramm naponta az 50 év feletti nőknél – segíthet megelőzni a töréseket.
• Akadályozza meg az eséseket. A kinyújtott kézre való előreesés a legtöbb csuklósérülés fő oka. Az esések elkerülése érdekében viseljen megfelelő cipőt. Távolítsa el az otthoni veszélyeket. Világosítsa meg életterét. Ha szükséges, szereljen fel kapaszkodókat a fürdőszobájába, és kapaszkodókat a lépcsőn.
• Sportoláshoz használjon védőfelszerelést. Viseljen csuklóvédőt a magas kockázatú tevékenységekhez, mint például a futball, a snowboard és a görkorcsolya.
• Ügyeljen az ergonómiára. Ha hosszú időt tölt a billentyűzet mellett, tartson rendszeres szüneteket. Gépelés közben tartsa a csuklóját nyugodt, semleges helyzetben. Ergonómikus billentyűzet és hab vagy gél csuklótámasz segíthet.

A csuklófájdalom diagnosztizálása

A fizikai vizsgálat során orvosa:

• Ellenőrizze a csuklóját fájdalom, duzzanat vagy deformáció szempontjából
• Kérje meg, hogy mozgassa a csuklóját, hogy ellenőrizze, nem csökkent-e mozgástartománya
• Mérje fel a markolat erejét és az alkar erejét

Egyes esetekben orvosa képalkotó vizsgálatokat, artroszkópiát vagy idegvizsgálatokat javasolhat.

Képalkotó tesztek

• röntgensugarak. Ez a leggyakrabban használt teszt a csuklófájdalmakra. Kis mennyiségű sugárzás használatával a röntgensugarak csonttöréseket vagy az osteoarthritis jeleit fedezhetik fel.
• CT. Ez a vizsgálat részletesebb képet nyújthat a csuklójában lévő csontokról, és olyan töréseket észlelhet, amelyek nem látszanak a röntgenfelvételeken.
• MRI. Ez a teszt rádióhullámokat és erős mágneses mezőt használ, hogy részletes képeket készítsen csontjairól és lágyszöveteiről. A csukló MRI-nél előfordulhat, hogy a karját egy kisebb készülékbe helyezheti a teljes test MRI-készüléke helyett.
• Ultrahang. Ez az egyszerű, nem invazív teszt segíthet az inak, szalagok és ciszták megjelenítésében.

Artroszkópia

Ha a képalkotó vizsgálat eredményei nem meggyőzőek, orvosa artroszkópiát végezhet, amely eljárás során egy ceruzaméretű műszert, úgynevezett artroszkópot helyeznek a csuklójába egy kis bemetszésen keresztül a bőrén. A műszer tartalmaz egy lámpát és egy apró kamerát, amely képeket vetít a televízió monitorára. Az artroszkópia a hosszú távú csuklófájdalmak értékelésének arany standardja. Bizonyos esetekben orvosa az artroszkópon keresztül javíthatja a csuklóproblémákat.

Idegvizsgálatok

Orvosa elektromiogramot (EMG) rendelhet, ha fennáll a carpalis tunnel szindróma gyanúja. Ez a teszt az izmokban keletkező apró elektromos kisüléseket méri. Tűvékony elektródát helyeznek az izomba, és elektromos aktivitását rögzítik, amikor az izom nyugalomban van, és amikor összehúzódik. Az EMG részeként idegvezetési vizsgálatokat is végeznek annak felmérésére, hogy az elektromos impulzusok lelassultak-e a kéztőalagút régiójában.

Előkészület egy találkozóra

Orvosa ízületi betegségekre szakosodott orvoshoz (reumatológus), sportorvoshoz vagy akár ortopéd sebészhez is utalhat.

Mit tehet a felkészüléshez

Érdemes feljegyezni a következő információkat:

• Tünetei részletes leírása
• Információk az Ön egészségügyi problémáiról
• Információk szüleid vagy testvéreid egészségügyi problémáiról
• Minden gyógyszer és étrend-kiegészítő, amit szed
• Kérdések, amelyeket fel szeretne tenni az orvosnak

Mit fog kérni az orvos

Orvosa valószínűleg kérdéseket tesz fel, például:

• Mikor kezdődtek a tüneteid?
• Úgy tűnik, hogy a tünetek egy közelmúltbeli sérüléshez kapcsolódnak?
• Kiváltja a fájdalmát a csukló bizonyos mozgása?
• Van zsibbadás vagy bizsergés a kezedben?
• Jobbkezes vagy balkezes?
• mi a foglalkozásod? Sok csuklómozgást igényel?
• Részt vesz olyan sportban vagy hobbiban, amely megterheli a csuklóját?

Csuklófájdalmak kezelése

A csuklóproblémák kezelése nagymértékben eltér a sérülés típusától, helyétől és súlyosságától, valamint az Ön életkorától és általános egészségi állapotától függően.

Gyógyszerek

A vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, mint például az ibuprofen (Advil, Motrin IB, más márkák) és az acetaminofen (Tylenol, más márkák), segíthetnek csökkenteni a csuklófájdalmat. Az erősebb fájdalomcsillapítók receptre kaphatók.

Terápia

A fizikoterapeuta speciális kezeléseket és gyakorlatokat végezhet csuklósérülések és ínproblémák esetén. Ha műtétre van szüksége, gyógytornásza a műtét utáni rehabilitációban is segíthet. Hasznos lehet egy ergonómiai értékelés is, amely megvizsgálja azokat a munkahelyi tényezőket, amelyek hozzájárulhatnak a csuklófájdalmakhoz.

Ha csonttörést szenved a csuklójában, a darabokat össze kell igazítani, hogy a csont megfelelően meggyógyulhasson. A gipsz vagy sín segíthet összetartani a csontdarabokat gyógyulás közben.

Ha kificamodott vagy megfeszült a csuklója, előfordulhat, hogy sínt kell viselnie, hogy megvédje a sérült ínt vagy ínszalagot gyógyulás közben. A sínek különösen hasznosak az ismétlődő mozgások által okozott túlterheléses sérülések esetén.

Sebészet

Egyes esetekben műtétre lehet szükség. Példák:

• Csonttörések. Egyes esetekben műtétre lehet szükség a csonttörések stabilizálása érdekében a gyógyulás érdekében. Előfordulhat, hogy a sebésznek össze kell kötnie a csontdarabokat fém hardverekkel.
• Carpal tunnel szindróma. Ha a tünetei súlyosak, fel kell vágnia az alagút tetejét alkotó szalagot, hogy enyhítse az idegre nehezedő nyomást.
• Ín- vagy ínszalagjavítás. Néha műtétre van szükség a szakadt inak vagy szalagok helyreállításához.

A csuklófájdalom nem mindig igényel orvosi kezelést. Kisebb csuklósérülés esetén tegyen jeget, és tekerje be a csuklóját rugalmas kötéssel.