A gamma-glutamil-transzferáz (GGT) egy olyan enzim, amely elsősorban a májban található, kisebb mennyiségű a vesékben, a hasnyálmirigyben és az epevezetékekben. Ez az enzim fő szerepet játszik az aminosav transzportjában és a glutation anyagcserében. A normál GGT -szintek általában 5-55 U/L (liter egy liter) felnőtteknél, a laboratóriumi előírásoktól függően. Az 500 U/L -t meghaladó szint azonban azt mutatja, hogy súlyos máj diszfunkció vagy szisztémás betegség, amely azonnali orvosi kezelést igényel.
A GGT enzim és annak jelentőségének megértése
A GGT (gamma-glutamil-transzferáz) kulcsfontosságú biomarker a máj- és epevezeték egészségének értékeléséhez. A megnövekedett GGT -szintek májkárosodásra, kolesztazisra vagy túlzott alkoholfogyasztásra utalnak. Ha a GGT meghaladja az 500 U/L -t, akkor gyakran komoly egészségügyi állapotokat jelez, és további diagnosztikai értékelést igényel.
A GGT enzimszintek okai 500 U/L felett
A súlyosan megemelkedett GGT -szintek az alábbi máj- és extrahepatikus körülmények egyikéből származhatnak.
1. Májbetegségek
Kolesztatikus májbetegség:
– Elsődleges epe cholangitis: Az intrahepatikus epevezetékek autoimmun megsemmisítése kolesztazishoz és epesav -felhalmozódáshoz vezet, hepatocita károsodást és túlzott GGT enzim felszabadulást okozva. Az elsődleges epe cholangitisben szenvedő betegek GGT -szintje 200 és több mint 1000 U/L között van, a betegség súlyosságától függően.
– Elsődleges szklerózisos kolangitisz: Az epevezetékek krónikus gyulladása és fibrózisának obstruktív kolesztazist okoz, ami hepatocita stresszhez és a GGT szintézis kompenzációs növekedéséhez vezet. Az elsődleges szklerózisos kolangitisz GGT -szintje gyakran meghaladja az 500–1 500 U/L -t előrehaladott esetekben.
Májgyulladás:
– vírusos hepatitis (hepatitis B, C vagy D): A vírus replikációja indukálja a hepatocita apoptózist és a nekrózist, és gyulladásos reakciókat vált ki, amelyek megemelik a GGT -t. A hepatitis súlyos esetei GGT -szintet mutathatnak 300 és 800 U/L között.
-Autoimmun hepatitis: A májsejtek immun mediált megsemmisítése enzimszivárgáshoz vezet. Az autoimmun hepatitisben szenvedő betegek GGT -szintet mutathatnak 200 és több mint 600 U/L között.
Májdaganatok:
– Hepatocellularis carcinoma: A hepatociták rosszindulatú transzformációja fokozott GGT -szintézist eredményez a tumor gyors növekedése és a máj diszfunkciója miatt. A hepatocelluláris carcinoma esetekben a GGT szint elérheti az 500–2000 U/L -t.
– Metasztatikus májbetegség: A szekunder rák elterjedése megzavarja a máj felépítését, ami rendellenes enzimtermelést eredményez. A bejelentett GGT -szintek ilyen esetekben 500 és több mint 2500 U/L között mozognak.
Alkoholos májbetegség:
A krónikus alkoholfogyasztás növeli az oxidatív stresszt, elősegíti a májsejtek apoptózist és rontja az epe szekréciót, ami GGT emelkedéséhez vezet. A súlyos alkoholos májbetegség esetei gyakran 500 és 2000 U/L közötti GGT -szint.
2. epe traktus rendellenességek
Epekövek és kolecisztitisz:
Az epevezetékek obstrukciója az epe felhalmozódását, a hepatocita sérülést és a másodlagos kolesztazist okoz, ami magas GGT felszabaduláshoz vezet. A súlyos epekővel kapcsolatos obstrukcióval rendelkező betegek 400-1200 U/L GGT-szinttel rendelkezhetnek.
Epe traktus rosszindulatú daganatok:
– Cholangiocarcinoma: A tumornövekedés akadályozza az epeáramlást, ami a májsejt stresszhez és az enzim túltermeléséhez vezet. A Cholangiocarcinoma esetekben a GGT -szintek gyakran 800–2500 U/L.
– hasnyálmirigyrák: A közönséges epevezeték tömörítése rontja az epe szekrécióját, ami kolesztazishoz vezet. A hasnyálmirigyrák GGT emelkedése általában 500 és 1500 U/L között van.
3. Rendszeres betegségek
Súlyos szepszis és multiorgan kudarc:
A szisztémás gyulladás és a hypoxia májsejt diszfunkcióhoz vezet, ami megnövekedett enzimszivárgást eredményez. A szepszissel kapcsolatos májkárosodás GGT-szintje 400–1000 U/L lehet.
Krónikus vesebetegség:
Az urémiás toxinok rontják a máj működését, oxidatív stressz és enzim túltermelését okozva. Az előrehaladott krónikus vesebetegségben szenvedő betegek 300–800 U/L GGT -szintet mutathatnak.
4.
Olyan gyógyszerek, amelyek indukálják a máj enzim emelkedését:
– Epileptikumok (fenitoin, karbamazepin): indukálják a máj enzimtermelést a citokróm P450 útvonalak aktiválásával, ami 500 és 1500 U/L közötti GGT -szinthez vezet.
-Sztatinok (koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek): Hepatocellularis stresszt okozhat, növelve a GGT-t 200–600 U/L szintre.
-NSAIDS (nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek): Néhány betegnek hepatotoxicitás alakul ki, a GGT szintek elérésével 400–900 U/L.
– Antibiotikumok (rifampin, eritromicin): indukálhat máj enzim túlzott expresszióját, ami 300–1000 U/L GGT -szinthez vezet.
– Antidepresszánsok (triciklusos, szelektív szerotonin -újrafelvétel -gátlók): Enyhe vagy közepes mértékű máj enzim emelkedést okozhat, a GGT szintje gyakran 200 és 700 U/L között van.
Diagnosztikai módszerek
1. laboratóriumi vizsgálatok
Májfunkciós tesztek:
– Alt (alanin aminotranszferáz) és AST (aszpartát aminotranszferáz): értékelje a hepatocellularis károsodást.
– Alkalin -foszfatáz (ALP): Értékeli az epevezeték -obstrukciót.
– Bilirubin szintek: Jelölje meg a sárgaságot és a máj diszfunkcióját.
– Vírusos hepatitis -teszt: szűrők a vírusfertőzésekhez.
– Autoimmun markerek (ANA, AMA, SMA, IgG szintek): Detektálják az autoimmun májbetegségeket.
-Tumor markerek (AFP, CA 19-9, CEA): Segítsen diagnosztizálni a májrákot vagy az epe rákot.
2. Képalkotó vizsgálatok
– Ultrahang: Az epeköveket, az epevezeték tágulását vagy a zsíros májat azonosítja.
– A mágneses rezonancia cholangiopancreatográfia (MRCP): Az epevezeték -obstrukciót és a daganatokat észleli.
– CT letapogatás/MRI: felméri a májtömegeket és a szerkezeti rendellenességeket.
3. májbiopszia
A májbiopsziát akkor fogják elvégezni, ha autoimmun hepatitis vagy májfibrózis gyanúja van.
A magas GGT enzimszintek kezelése (> 500 U/L)
1. A mögöttes okok kezelése
Kolesztatikus betegségek:
Az ursodeoxikolsavat (UDCA) használják primer epe cholangitis és primer szklerózisos kolangitisz kezelésére.
Májgyulladás:
– Antivirális kezelés hepatitis B vagy C esetén.
– Az autoimmun hepatitis immunszuppresszív kezelése.
Alkoholos májbetegség:
Abszolút alkoholszünet, táplálkozási támogatás és lehetséges kortikoszteroid terápia.
Epe akadályok:
– ERCP (endoszkópos retrográd cholangiopancreatography) az epekkő eltávolításához.
– Az epe daganatok műtéti beavatkozása.
2. Életmód módosítása
-Alkohol absztinencia: Alapvető fontosságú az alkohol által kiváltott májbetegségben.
– étkezési változások:
- Magas fehérjetartalmú és alacsony zsírtartalmú étrend a máj működésének támogatására.
- Megnövekedett antioxidáns bevitel (pl. E -vitamin, szelén).
-Test súlykezelés: Az elhízással kapcsolatos májbetegségek súlycsökkenést és rendszeres testmozgást igényelnek.
Prognózis és kilátások
Az 500 U/L feletti GGT -szintű egyének prognózisa az alapjául szolgáló betegségtől függően változik:
- Akut állapotok (pl. Gallones, Hepatitis A): Jó gyógyulás azonnali kezeléssel.
- Krónikus betegségek (pl. Cirrhosis, primer szklerózisos kolangitisz, alkoholos májbetegség): Máji elégtelenséghez vezethet, ha nem megfelelően kezelik.
- Malignitás: A korai felismerés javítja a túlélési arányt.
Összefoglalva: az 500 U/L -t meghaladó GGT enzimszint a súlyos májbetegség, az epe obstrukció vagy a szisztémás betegség szignifikáns markere. Alapos klinikai értékelés, laboratóriumi tesztelés és képalkotó tesztek elengedhetetlenek az ok azonosításához és az időben történő kezelés kezdeményezéséhez. A mögöttes állapot, az életmód módosítása és a rendszeres megfigyelés kezelése javíthatja az eredményeket és megakadályozhatja a szövődményeket.
Discussion about this post