Histoplasmosis: okok, tünetek és kezelés

Áttekintés

A hisztoplazmózis egy olyan fertőzés, amelyet a madarak és denevérek ürülékében gyakran előforduló gomba spóráinak belélegzése okoz. A fertőzés leggyakrabban akkor terjed, amikor ezeket a spórákat belélegzik, miután a levegőbe kerültek, például bontási vagy tisztítási projektek során.

A madarak vagy denevérürülékekkel szennyezett talaj szintén terjesztheti a hisztoplazmózist, így a gazdálkodók és a tájépítők nagyobb kockázatnak vannak kitéve ennek a betegségnek.

A legtöbb hisztoplazmózisban szenvedő embernél soha nem jelentkeznek tünetek, és nincsenek tudatában annak, hogy fertőzöttek. Egyes embereknél azonban – elsősorban csecsemőknél és legyengült immunrendszerűeknél – a hisztoplazmózis súlyos lehet. A hisztoplazmózis legsúlyosabb formáira is rendelkezésre állnak kezelések.

A hisztoplazmózis tünetei

A hisztoplazmózis legenyhébb formái nem okoznak jeleket vagy tüneteket, de a súlyos fertőzések életveszélyesek lehetnek. Amikor jelek és tünetek jelentkeznek, általában az expozíció után 3-17 nappal jelentkeznek, és a következőket foglalhatják magukban:

• Láz
• Hidegrázás
• Fejfájás
• Izomfájdalom
• Száraz köhögés
• Mellkasi kellemetlenség
• Fáradtság

Néhány hisztoplazmózisban szenvedő ember ízületi fájdalmat és bőrkiütést is kap. Tüdőbetegségben, például tüdőtágulásban szenvedő embereknél a hisztoplazmózis krónikus formája alakulhat ki.

A krónikus hisztoplazmózis jelei közé tartozhat a fogyás és a véres köhögés. A krónikus hisztoplazmózis tünetei néha a tuberkulózis tüneteit utánozzák.

Súlyos hisztoplazmózis

A hisztoplazmózis legsúlyosabb változata elsősorban csecsemőknél és legyengült immunrendszerű embereknél fordul elő. Disszeminált hisztoplazmózisnak nevezett betegség a test szinte bármely részét érintheti, beleértve a szájat, a májat, a központi idegrendszert, a bőrt és a mellékveséket. Ha nem kezelik, a disszeminált hisztoplazmózis általában végzetes.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Forduljon orvoshoz, ha influenzaszerű tüneteket észlel, miután madár- vagy denevérürülékkel érintkezett – különösen, ha legyengült az immunrendszere.

A hisztoplazmózis okai

A hisztoplazmózist a Histoplasma capsulatum gomba reproduktív sejtjei (spórák) okozzák. Ezek a spórák a levegőbe úsznak, ha szennyeződést vagy más anyagot megzavarnak.

Ez a gomba nedves talajban fejlődik, amely gazdag szerves anyagokban, különösen a madarak és denevérek ürülékében. Különösen gyakori csirke- és galambólakokban, régi istállókban, barlangokban és parkokban.

A hisztoplazmózis nem fertőző, így nem terjedhet emberről emberre. Ha hisztoplazmózisa volt, újra megkaphatja. Ha azonban ismét hisztoplazmózist kap, a betegség valószínűleg enyhébb lesz a második alkalommal.

Kockázati tényezők

A hisztoplazmózis tüneteinek kialakulásának esélye a belélegzett spórák számával nő. Azok az emberek, akik nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a gombaspóráknak, a következők:

• Gazdálkodók
• Kártevőirtó dolgozók
• Baromfitartók
• Építőmunkások
• Tetőfedők
• Tájépítők és kertészek
• Barlangkutatók
• Bontómunkások

A súlyos fertőzés kockázatának leginkább kitett emberek

A 2 évesnél fiatalabb gyermekek és az 55 éves vagy annál idősebb felnőttek immunrendszere gyengébb, így náluk nagyobb valószínűséggel alakul ki disszeminált hisztoplazmózis – a betegség legsúlyosabb formája. Egyéb tényezők, amelyek gyengíthetik az immunrendszert, a következők:

• HIV vagy AIDS
• Rák kemoterápia
• Kortikoszteroid gyógyszerek, például prednizon
• Tumor nekrózis faktor inhibitorok, gyakran használják a rheumatoid arthritis kezelésére
• Olyan gyógyszerek, amelyek megakadályozzák a szervátültetések kilökődését

A hisztoplazmózis szövődményei

A hisztoplazmózis számos súlyos szövődményt okozhat, még egészséges emberekben is. Csecsemők, idősebb felnőttek és legyengült immunrendszerű emberek esetében a lehetséges problémák gyakran életveszélyesek.

A hisztoplazmózis szövődményei a következők lehetnek:

• Akut respirációs distressz szindróma. A hisztoplazmózis olyan mértékben károsíthatja a tüdőt, hogy a légzsákok megtelnek folyadékkal. Ez az állapot megakadályozza a jó levegőcserét, és kimerítheti a vér oxigéntartalmát.
• Szív problémák. A szívet körülvevő tasak gyulladása (pericardium). Ha ebben a tasakban megnövekszik a folyadék mennyisége, ez megzavarhatja a szív vérpumpáló képességét.
• Mellékvese-elégtelenség. A hisztoplazmózis károsíthatja a mellékveséket, amelyek hormonokat termelnek, amelyek utasításokat adnak a szervezet gyakorlatilag minden szervének és szövetének.
• Agyhártyagyulladás. Egyes esetekben a hisztoplazmózis az agyat és a gerincvelőt körülvevő membránok gyulladását okozhatja.

A hisztoplazmózis megelőzése

Nehéz megakadályozni a hisztoplazmózist okozó gombával való érintkezést, különösen azokon a területeken, ahol a betegség széles körben elterjedt. A következő lépések azonban csökkenthetik a fertőzés kockázatát:

• Kerülje a gombának való kitettséget. Kerülje az olyan projekteket és tevékenységeket, amelyek ki lehetnek téve a gombának, például a barlangkutatást és a madarak, például galambok vagy csirkék nevelését.
• A szennyezett felületeket permetezze be. Mielőtt földet ásna, vagy olyan területen dolgozna, ahol a hisztoplazmózist okozó gomba megtelepedhet, áztassa be vízzel. Ez a művelet segíthet megakadályozni, hogy a spórák a levegőbe kerüljenek. A tyúkhomok és istállók tisztítása előtti permetezése szintén csökkentheti a kockázatot.
• Viseljen légzésvédő maszkot.

A hisztoplazmózis diagnózisa

A hisztoplazmózis diagnosztizálása bonyolult lehet, attól függően, hogy testének mely részei érintettek. Noha a hisztoplazmózis enyhe eseteiben nem feltétlenül szükséges a tesztelés, kulcsfontosságú lehet az életveszélyes esetek kezelésében.

Kezelőorvosa javasolhatja a betegségre utaló bizonyítékok keresését a következő mintákban:

• Tüdőváladék
• Vér vagy vizelet
• Biopsziás tüdőszövet
• Csontvelő

A hisztoplazmózis kezelése

A kezelés általában nem szükséges, ha enyhe hisztoplazmózisban szenved. De ha a tünetei súlyosak, vagy ha a betegség krónikus vagy elterjedt formája van, valószínűleg egy vagy több gombaellenes gyógyszeres kezelésre lesz szüksége. Ha a betegség súlyos formája van, előfordulhat, hogy három hónaptól egy évig kell folytatnia a gyógyszerek szedését.

Felkészülés az orvosi találkozóra

Valószínűleg azzal kezdi, hogy felkeresi elsődleges orvosát, aki esetleg fertőző betegségekkel foglalkozó szakemberhez irányítja. A tüneteitől és a fertőzés súlyosságától függően más orvosokhoz is fordulhat, például tüdőgyógyászhoz vagy kardiológushoz.

Mit tehet a felkészüléshez

Írj egy listát, amely tartalmazza:

• Az Ön tünetei, beleértve minden olyan tünetet, amely úgy tűnik, nincs összefüggésben azzal az okkal, amely miatt megbeszélte a találkozót, és amikor a tünetek kezdődtek
• Kulcsfontosságú személyes adatok, ideértve a sok madárral vagy denevérrel élő területek lehetséges kitettségét
• Minden gyógyszert, vitamint vagy egyéb étrend-kiegészítőt szed, beleértve az adagokat is
• Kérdések, amelyeket fel kell tenni orvosának.

A hisztoplazmózissal kapcsolatban az orvosnak feltehető kérdések a következők:

• Mi a tüneteim legvalószínűbb oka?
• Hogyan kaphattam el ezt a fertőzést?
• Milyen vizsgálatokra van szükségem?
• Szükségem lesz-e kezelésre, és milyen kezelési módszert javasol?
• Milyen mellékhatásai vannak a kezelésnek?
• Egyéb egészségügyi problémáim vannak, hogyan kezelhetem ezeket együtt?

Mit fog kérdezni az orvos

Orvosa valószínűleg a következő kérdéseket fogja feltenni Önnek:

• A tünetei folyamatosak vagy alkalmiak voltak?
• Mennyire súlyosak a tüneteid?
• Szabadban dolgozol?
• Töltött időt olyan területeken, ahol sok madár van?
• Töltött már időt barlangokban vagy más olyan területeken, ahol denevérek élhetnek?