Áttekintés
A hisztoplazmózis egy olyan fertőzés, amelyet a madarak és denevérek ürülékében gyakran előforduló gomba spóráinak belélegzése okoz. A fertőzés leggyakrabban akkor terjed, amikor ezeket a spórákat belélegzik, miután a levegőbe kerültek, például bontási vagy tisztítási projektek során.
A madarak vagy denevérürülékekkel szennyezett talaj szintén terjesztheti a hisztoplazmózist, így a gazdálkodók és a tájépítők nagyobb kockázatnak vannak kitéve ennek a betegségnek.
A legtöbb hisztoplazmózisban szenvedő embernél soha nem jelentkeznek tünetek, és nincsenek tudatában annak, hogy fertőzöttek. Egyes embereknél azonban – elsősorban csecsemőknél és legyengült immunrendszerűeknél – a hisztoplazmózis súlyos lehet. A hisztoplazmózis legsúlyosabb formáira is rendelkezésre állnak kezelések.
A hisztoplazmózis tünetei
A hisztoplazmózis legenyhébb formái nem okoznak jeleket vagy tüneteket, de a súlyos fertőzések életveszélyesek lehetnek. Amikor jelek és tünetek jelentkeznek, általában az expozíció után 3-17 nappal jelentkeznek, és a következőket foglalhatják magukban:
- Láz
- Hidegrázás
- Fejfájás
- Izomfájdalom
- Száraz köhögés
- Mellkasi kellemetlenség
- Fáradtság
Néhány hisztoplazmózisban szenvedő ember ízületi fájdalmat és bőrkiütést is kap. Tüdőbetegségben, például tüdőtágulásban szenvedő embereknél a hisztoplazmózis krónikus formája alakulhat ki.
A krónikus hisztoplazmózis jelei közé tartozhat a fogyás és a véres köhögés. A krónikus hisztoplazmózis tünetei néha a tuberkulózis tüneteit utánozzák.
Súlyos hisztoplazmózis
A hisztoplazmózis legsúlyosabb változata elsősorban csecsemőknél és legyengült immunrendszerű embereknél fordul elő. Disszeminált hisztoplazmózisnak nevezett betegség a test szinte bármely részét érintheti, beleértve a szájat, a májat, a központi idegrendszert, a bőrt és a mellékveséket. Ha nem kezelik, a disszeminált hisztoplazmózis általában végzetes.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Forduljon orvoshoz, ha influenzaszerű tüneteket észlel, miután madár- vagy denevérürülékkel érintkezett – különösen, ha legyengült az immunrendszere.
A hisztoplazmózis okai
A hisztoplazmózist a Histoplasma capsulatum gomba reproduktív sejtjei (spórák) okozzák. Ezek a spórák a levegőbe úsznak, ha szennyeződést vagy más anyagot megzavarnak.
Ez a gomba nedves talajban fejlődik, amely gazdag szerves anyagokban, különösen a madarak és denevérek ürülékében. Különösen gyakori csirke- és galambólakokban, régi istállókban, barlangokban és parkokban.
A hisztoplazmózis nem fertőző, így nem terjedhet emberről emberre. Ha hisztoplazmózisa volt, újra megkaphatja. Ha azonban ismét hisztoplazmózist kap, a betegség valószínűleg enyhébb lesz a második alkalommal.
Kockázati tényezők
A hisztoplazmózis tüneteinek kialakulásának esélye a belélegzett spórák számával nő. Azok az emberek, akik nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a gombaspóráknak, a következők:
- Gazdálkodók
- Kártevőirtó dolgozók
- Baromfitartók
- Építőmunkások
- Tetőfedők
- Tájépítők és kertészek
- Barlangkutatók
- Bontómunkások
A súlyos fertőzés kockázatának leginkább kitett emberek
A 2 évesnél fiatalabb gyermekek és az 55 éves vagy annál idősebb felnőttek immunrendszere gyengébb, így náluk nagyobb valószínűséggel alakul ki disszeminált hisztoplazmózis – a betegség legsúlyosabb formája. Egyéb tényezők, amelyek gyengíthetik az immunrendszert, a következők:
- HIV vagy AIDS
- Rák kemoterápia
- Kortikoszteroid gyógyszerek, például prednizon
- Tumor nekrózis faktor inhibitorok, gyakran használják a rheumatoid arthritis kezelésére
- Olyan gyógyszerek, amelyek megakadályozzák a szervátültetések kilökődését
A hisztoplazmózis szövődményei
A hisztoplazmózis számos súlyos szövődményt okozhat, még egészséges emberekben is. Csecsemők, idősebb felnőttek és legyengült immunrendszerű emberek esetében a lehetséges problémák gyakran életveszélyesek.
A hisztoplazmózis szövődményei a következők lehetnek:
- Akut respirációs distressz szindróma. A hisztoplazmózis olyan mértékben károsíthatja a tüdőt, hogy a légzsákok megtelnek folyadékkal. Ez az állapot megakadályozza a jó levegőcserét, és kimerítheti a vér oxigéntartalmát.
- Szív problémák. A szívet körülvevő tasak gyulladása (pericardium). Ha ebben a tasakban megnövekszik a folyadék mennyisége, ez megzavarhatja a szív vérpumpáló képességét.
- Mellékvese-elégtelenség. A hisztoplazmózis károsíthatja a mellékveséket, amelyek hormonokat termelnek, amelyek utasításokat adnak a szervezet gyakorlatilag minden szervének és szövetének.
- Agyhártyagyulladás. Egyes esetekben a hisztoplazmózis az agyat és a gerincvelőt körülvevő membránok gyulladását okozhatja.
A hisztoplazmózis megelőzése
Nehéz megakadályozni a hisztoplazmózist okozó gombával való érintkezést, különösen azokon a területeken, ahol a betegség széles körben elterjedt. A következő lépések azonban csökkenthetik a fertőzés kockázatát:
- Kerülje a gombának való kitettséget. Kerülje az olyan projekteket és tevékenységeket, amelyek ki lehetnek téve a gombának, például a barlangkutatást és a madarak, például galambok vagy csirkék nevelését.
- A szennyezett felületeket permetezze be. Mielőtt földet ásna, vagy olyan területen dolgozna, ahol a hisztoplazmózist okozó gomba megtelepedhet, áztassa be vízzel. Ez a művelet segíthet megakadályozni, hogy a spórák a levegőbe kerüljenek. A tyúkhomok és istállók tisztítása előtti permetezése szintén csökkentheti a kockázatot.
- Viseljen légzésvédő maszkot.
A hisztoplazmózis diagnózisa
A hisztoplazmózis diagnosztizálása bonyolult lehet, attól függően, hogy testének mely részei érintettek. Noha a hisztoplazmózis enyhe eseteiben nem feltétlenül szükséges a tesztelés, kulcsfontosságú lehet az életveszélyes esetek kezelésében.
Kezelőorvosa javasolhatja a betegségre utaló bizonyítékok keresését a következő mintákban:
- Tüdőváladék
- Vér vagy vizelet
- Biopsziás tüdőszövet
- Csontvelő
A hisztoplazmózis kezelése
A kezelés általában nem szükséges, ha enyhe hisztoplazmózisban szenved. De ha a tünetei súlyosak, vagy ha a betegség krónikus vagy elterjedt formája van, valószínűleg egy vagy több gombaellenes gyógyszeres kezelésre lesz szüksége. Ha a betegség súlyos formája van, előfordulhat, hogy három hónaptól egy évig kell folytatnia a gyógyszerek szedését.
Felkészülés az orvosi találkozóra
Valószínűleg azzal kezdi, hogy felkeresi elsődleges orvosát, aki esetleg fertőző betegségekkel foglalkozó szakemberhez irányítja. A tüneteitől és a fertőzés súlyosságától függően más orvosokhoz is fordulhat, például tüdőgyógyászhoz vagy kardiológushoz.
Mit tehet a felkészüléshez
Írj egy listát, amely tartalmazza:
- Az Ön tünetei, beleértve minden olyan tünetet, amely úgy tűnik, nincs összefüggésben azzal az okkal, amely miatt megbeszélte a találkozót, és amikor a tünetek kezdődtek
- Kulcsfontosságú személyes adatok, ideértve a sok madárral vagy denevérrel élő területek lehetséges kitettségét
- Minden gyógyszert, vitamint vagy egyéb étrend-kiegészítőt szed, beleértve az adagokat is
- Kérdések, amelyeket fel kell tenni orvosának.
A hisztoplazmózissal kapcsolatban az orvosnak feltehető kérdések a következők:
- Mi a tüneteim legvalószínűbb oka?
- Hogyan kaphattam el ezt a fertőzést?
- Milyen vizsgálatokra van szükségem?
- Szükségem lesz-e kezelésre, és milyen kezelési módszert javasol?
- Milyen mellékhatásai vannak a kezelésnek?
- Egyéb egészségügyi problémáim vannak, hogyan kezelhetem ezeket együtt?
Mit fog kérdezni az orvos
Orvosa valószínűleg a következő kérdéseket fogja feltenni Önnek:
- A tünetei folyamatosak vagy alkalmiak voltak?
- Mennyire súlyosak a tüneteid?
- Szabadban dolgozol?
- Töltött időt olyan területeken, ahol sok madár van?
- Töltött már időt barlangokban vagy más olyan területeken, ahol denevérek élhetnek?