Hogyan diagnosztizálják az Alzheimer-kórt

Az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan, progresszív agyi rendellenesség, amely lassan tönkreteszi a memóriát és a gondolkodási készségeket, és végül tönkreteszi a legegyszerűbb feladatok elvégzésének képességét. A legtöbb Alzheimer-kórban szenvedő embernél a tünetek először 60 éves korban jelentkeznek. Ebből a cikkből megtudhatja, hogyan diagnosztizálják az Alzheimer-kórt az orvosok, és mit kell tennie, hogy felkészüljön az orvossal való találkozóra.

Az Alzheimer-kór diagnózisa

A diagnosztikai értékelés fontos eleme a tünetekről szóló önbejelentés, valamint az az információ, amelyet egy közeli családtag vagy barát tud nyújtani a tünetekről és azok mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáról. Ezenkívül az Alzheimer-kór diagnózisa az orvos által a memória és a gondolkodási képességek felmérése céljából végzett teszteken alapul.

A laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok kizárhatnak más lehetséges okokat, vagy segíthetnek az orvosnak jobban jellemezni a demencia tüneteit okozó betegséget.

A diagnosztikai eszközök teljes készlete a demencia kimutatására és viszonylag nagy pontosságú meghatározására szolgál, hogy az Alzheimer-kór vagy más állapot okozza-e. Az Alzheimer-kór teljes biztonsággal diagnosztizálható a halál után, amikor az agy mikroszkópos vizsgálata során kiderülnek a jellegzetes plakkok, gubancok.

Az Alzheimer-kór diagnosztizálására végzett vizsgálatok

A diagnosztikai munka valószínűleg a következő vizsgálatokat tartalmazza:

Fizikai és neurológiai vizsgálat

Kezelőorvosa fizikális vizsgálatot végez, és valószínűleg felméri az általános neurológiai egészséget a következő tesztekkel:

• Reflexek
• Izomtónus és erő
• Képes felállni a székből és átmenni a szobán
• Látás- és hallásérzék
• Koordináció
• Egyensúly

Laboratóriumi vizsgálatok

A vérvizsgálatok segíthetnek orvosának kizárni a memóriavesztés és a zavartság egyéb lehetséges okait, például a pajzsmirigy-rendellenességet vagy a vitaminhiányt.

Mentális állapot és neuropszichológiai vizsgálatok

Kezelőorvosa rövid mentális állapottesztet vagy kiterjedtebb tesztsorozatot végezhet a memória és más gondolkodási képességek felmérésére. A neuropszichológiai vizsgálatok hosszabb formái további részletekkel szolgálhatnak a mentális funkciókról, összehasonlítva a hasonló korú és iskolai végzettségű emberekkel. Ezek a tesztek a tünetek jövőbeni előrehaladásának nyomon követéséhez is fontosak.

Agy képalkotás

Az agyról készült képeket manapság elsősorban az Alzheimer-kórtól eltérő állapotokhoz kapcsolódó látható rendellenességek – például stroke, trauma vagy daganatok – azonosítására használják, amelyek kognitív változásokat okozhatnak. Az új képalkotó alkalmazások – amelyeket jelenleg elsősorban a nagyobb egészségügyi központokban vagy klinikai vizsgálatok során használnak – lehetővé tehetik az orvosok számára az Alzheimer-kór által okozott specifikus agyi elváltozások kimutatását.

Az agyi struktúrák képalkotása a következő teszteket tartalmazza:

• Mágneses rezonancia képalkotás (MRI). Az MRI rádióhullámokat és erős mágneses mezőt használ az agy részletes képeinek előállításához. Az MRI-vizsgálatot elsősorban más betegségek kizárására használják. Míg az MRI-vizsgálatok agyi zsugorodást mutathatnak, az információ jelenleg nem ad jelentős hozzáadott értéket a diagnózis felállításához.
• Számítógépes tomográfia (CT). A CT-vizsgálat, egy speciális röntgentechnológia, keresztmetszeti képeket (szeleteket) készít az agyáról. A CT-vizsgálatot jelenleg elsősorban daganatok, agyvérzések és fejsérülések kizárására használják.

A kóros folyamatok képalkotása pozitronemissziós tomográfiával (PET) végezhető. A PET-vizsgálat során alacsony szintű radioaktív nyomjelzőt fecskendeznek a vérbe, hogy feltárják az agy bizonyos jellemzőit. A PET-képalkotás a következőket tartalmazhatja:

• Fluorodezoxiglükóz (FDG) PET a vizsgálatok az agy azon területeit mutatják, ahol a tápanyagok rosszul metabolizálódnak. A degenerációs minták azonosítása – az alacsony anyagcsere-területek – segíthet megkülönböztetni az Alzheimer-kórt a demencia más típusaitól.
• Amiloid PET képalkotás mérheti az amiloid lerakódások terhelését az agyban. Ezt a képalkotó tesztet elsősorban kutatási célokra használják, de akkor is használható, ha egy személynél szokatlan vagy nagyon korán jelentkeznek a demencia tünetei.
• Tau Pet képalkotás, amely az agyban lévő neurofibrilláris gubancok terhét méri, csak a kutatásban használják.

Speciális körülmények között, például gyorsan progresszív demencia vagy nagyon korai kezdetű demencia esetén más tesztek is alkalmazhatók a kóros béta-amiloid vagy tau mérésére a cerebrospinális folyadékban.

Az Alzheimer-kór jövőbeli diagnosztikai tesztjei

A kutatók olyan teszteken dolgoznak, amelyek mérni tudják az agyban zajló betegségi folyamatok biológiai bizonyítékait. Ezek a tesztek javíthatják a diagnózis pontosságát, és lehetővé teszik a korábbi diagnózis felállítását a tünetek megjelenése előtt.

A genetikai vizsgálat általában nem ajánlott az Alzheimer-kór rutinszerű értékeléséhez. Kivételt képeznek azok az emberek, akiknek a családjában előfordult már korai Alzheimer-kór. Javasoljuk, hogy találkozzon egy genetikai tanácsadóval, hogy megvitassák a genetikai tesztelés kockázatait és előnyeit, mielőtt bármilyen tesztet elvégezne.

Felkészülés az orvosi találkozóra

A memória vagy más gondolkodási készségek elvesztésének orvosi ellátása általában csapat- vagy partnerstratégiát igényel. Ha aggódik emlékezetkiesése vagy a kapcsolódó tünetek miatt, kérje meg közeli rokonát vagy barátját, hogy menjen el Önnel orvoshoz. A támogatáson túl hozzátartozója segítséget tud nyújtani a kérdések megválaszolásában.

Ha elkísér valakit egy orvosi találkozóra, az Ön szerepe az lehet, hogy a megfigyelt változásokkal kapcsolatos előzményeket vagy perspektívát adjon. Ez a csapatmunka fontos része az orvosi ellátásnak a kezdeti időpontokban és a teljes kezelési tervben.

Az alapellátó orvos neurológushoz, pszichiáterhez, neuropszichológushoz vagy más szakemberhez utalhat további értékelés céljából.

Mit tehet a felkészüléshez

Felkészülhet az orvosi találkozóra, ha a lehető legtöbb információt megosztja. Az információk a következőket tartalmazhatják:

• Kórtörténet, beleértve a korábbi vagy jelenlegi diagnózisokat és a családi kórtörténetet
• Orvosi csapat, beleértve bármely jelenlegi orvos, mentális egészségügyi szakember vagy terapeuta nevét és elérhetőségét
• Gyógyszerek, ideértve a vényköteles gyógyszereket, a vény nélkül kapható gyógyszereket, a vitaminokat, a gyógynövényekből készült gyógyszereket vagy más étrend-kiegészítőket
• Tünetek, beleértve a memória vagy a gondolkodási készségek változásainak konkrét példáit

Milyen információkra van szüksége orvosának

Orvosa valószínűleg felteszi a következő kérdéseket, hogy megértse a memória vagy más gondolkodási képesség változásait. Ha elkísér valakit egy találkozóra, készüljön fel arra, hogy szükség szerint válaszoljon rá. Orvosa megkérdezheti:

• Milyen memóriazavarai és mentális zavarai vannak? Mikor vetted észre először ezeket a problémákat?
• Ezek a problémák folyamatosan súlyosbodnak, vagy ezek a problémák néha jobbak, néha rosszabbak?
• Abbahagyta bizonyos tevékenységek végzését, például a pénzügyek intézését vagy a vásárlást, mert ezek a tevékenységek túlságosan mentális kihívást jelentettek?
• milyen a hangulatod? Lehangoltnak, szomorúbbnak vagy szorongóbbnak érzi magát, mint általában?
• Eltévedtél mostanában egy vezetési útvonalon vagy olyan helyzetben, ami általában ismerős számodra?
• Szokatlan aggodalmát fejezte ki valaki a vezetése miatt?
• Észrevett-e bármilyen változást abban, ahogy általában reagál az emberekre vagy eseményekre?
• Több energiád van a szokásosnál, kevesebb a szokásosnál vagy nagyjából ugyanannyi?
• Milyen gyógyszereket szed? Szedsz valamilyen vitamint vagy étrend-kiegészítőt?
• Iszol alkoholt? Mennyi alkoholt iszol?
• Észrevett-e remegést vagy járási nehézséget?
• Problémái vannak az orvosi időpontokra való emlékezéssel vagy a gyógyszer bevételének időpontjával?
• Hallás- és látásvizsgálaton volt mostanában?
• Volt valaki másnak a családjában memóriazavar? Diagnosztizáltak valakit a családjában Alzheimer-kórban vagy demenciában?
• Cselekedsz álmaidban alvás közben (üt, csapkod, kiabál, üvölt)? Horkolsz?