Hogyan lehet felismerni és kezelni az idegösszeomlás tüneteit

Mi az idegösszeomlás?

Az „idegösszeomlás” vagy „lelki összeomlás” egy olyan kifejezés, amelyet egy hirtelen fellépő intenzív mentális szorongás vagy betegség időszakának leírására használnak. Ebben az időszakban előfordulhat, hogy nem tud működni a mindennapi életében.

Az idegösszeomlást számos kiváltó tényező okozhatja, beleértve:

• jelentős életváltozások
• alváshiány
• pénzügyi gondok
• visszaélés
• fokozott stresszszint vagy kiégés
• hirtelen tragédia

Ezt a kifejezést egykor a mentális egészségügyi állapotok széles skálájára használták, beleértve:

• depresszió
• szorongás
• akut stressz zavar

Az „idegösszeomlás” nem egy adott állapot orvosi kifejezése vagy hivatalos diagnózisa. Nincs egyetlen elfogadott definíciója, ehelyett sokan használják a stressz intenzív tüneteinek leírására, valamint az élet kihívásaival való megbirkózásra való képtelenség leírására.

Amit mások idegösszeomlásnak tekintenek, az egy fel nem ismert mentális egészségi állapot is lehet.

Tünetek és jelek

Az idegösszeomlás jelei személyenként változnak. A kiváltó ok befolyásolhatja a tapasztalt tünetek típusait is. A következő tüneteket tapasztalhatja:

• fizikai
• pszichológiai
• viselkedési

Mivel az „idegösszeomlás” kifejezést nem használják az orvosi közösségben, ezt a mentális állapotot a tünetek széles skálájával írták le, amelyek általában hirtelen jelentkeznek.

A depresszió vagy a szorongás tünetei

Néhány embernél a hosszan tartó stressz következtében depresszió vagy szorongás tünetei jelentkezhetnek.

A depresszió lehetséges tünetei tartalmazza:

• tartósan szomorúnak vagy reménytelennek érzi magát
• bűnösnek vagy értéktelennek érzi magát
• alacsony energiaszint vagy fáradtság
• a hobbik vagy tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése
• öngyilkossági vagy önkárosító gondolatok

Eközben a szorongás tünetei tartalmazhat:

• szélén érzi magát vagy nyugtalan
• ingerlékenység
• nyirkos kezek
• szédülés
• gyomorrontás

Az étvágy változásai

A stressz gyakran az étvágy megváltozásához vezet. Míg egyesek étvágytalanságot tapasztalhatnak a stressz hatására, mások túlevéssel megbirkózhatnak a stresszes helyzetekkel.

Rossz alvás

A magas szintű stressz nehézségeket okozhat az elalvásban vagy az elalvásban.

Az alvászavarok gyakran előfordulnak bizonyos mentális egészségügyi állapotok mellett, beleértve a depressziót és a szorongást.

Ezenkívül a rossz alvásminőség és az álmatlanság megzavarhatja a működési képességét, és hozzájárulhat a mentális egészségi állapotok tüneteihez, vagy súlyosbíthatja azokat.

Pánikrohamok

Néhány ember pánikrohamot tapasztalhat a szélsőséges stressz hatására.

Ez okozhat tünetek, mint például:

• szélsőséges félelem vagy a végzet érzése
• nehéz légzés
• remegés vagy remegés
• felgyorsult szívverés vagy szívdobogás
• izzadó

Fáradtság

A nagy mennyiségű stressz fáradtság és kimerültség érzését okozhatja. Nem csak ez, hanem bizonyos stresszel kapcsolatos problémák, mint például a rossz alvás, szintén hozzájárulhatnak az alacsony energiaszinthez és a kimerültséghez.

A poszttraumás stressz zavar (PTSD) tünetei

A PTSD egy olyan állapot, amely traumatikus eseménynek való kitettség után fordulhat elő.

A tünetek széles skáláját okozhatja, beleértve:

• tolakodó gondolatok, visszaemlékezések vagy rémálmok az eseménnyel kapcsolatban
• a kapcsolódó emlékeket előidéző ​​helyek vagy helyzetek elkerülése
• továbbra is bűntudatot vagy szégyenérzetet érez az esemény miatt
• önpusztító vagy meggondolatlan viselkedések

• szélsőséges hangulati ingadozások vagy megmagyarázhatatlan kitörések

• hallucinációk, ami azt jelenti, hogy zajokat hallunk vagy olyan dolgokat látunk, amelyeknek nincs külső ingere

• paranoia, például ha azt hiszed, hogy valaki figyel téged vagy üldöz

Koncentrálási nehézség

Egyes kutatások arra utalnak stressz okozhat változások az agy működésében és szerkezetében, ami befolyásolhatja a memóriát és a koncentrációt.

A magas szintű stressz negatívan befolyásolhatja a tanulást, megnehezítve a munkahelyi vagy iskolai teljesítményt.

Visszavonás

Az idegösszeomlást átélő emberek elvonulhatnak a családtól, a barátoktól és a munkatársaktól is. Az elvonás jelei a következők lehetnek:

• kerüli a társadalmi funkciókat és elkötelezettségeket
• rosszul eszik és alszik
• a rossz higiénia fenntartása
• betegen hívnak be dolgozni napokig, vagy egyáltalán nem jelentek meg dolgozni

• elszigetelve magát otthonában

Okok, kiváltó okok és kockázati tényezők

Egy személy idegösszeroppanásról számolhat be, amikor a stressz túl nagy ahhoz, hogy elviselje. Ezt a stresszt külső hatások okozhatják.

Az idegösszeomlás lehetséges okai és kiváltói a következők:

• közelmúltbeli sérülés vagy betegség, amely megnehezíti a mindennapi élet kezelését
• közelmúltbeli traumatikus esemény, például egy családban bekövetkezett haláleset
• tartós stressz a munkahelyen vagy az iskolában
• kapcsolati változások, például válás
• munkahely elvesztése
• erőszaknak való kitettség
• megkülönböztetés
• súlyos pénzügyi problémák, például egy lakás elzárása
• jelentős változás az életben, például egy áthelyezés
• rossz alvás
• krónikus egészségügyi állapotok

A személyes vagy családi kórtörténetben előforduló mentális egészségügyi állapotok növelhetik az idegösszeomlás kockázatát. Az erős társadalmi támogatás hiánya is hozzájárulhat.

Kezelések

Ha úgy gondolja, hogy Ön vagy valaki, akit szeret, idegösszeroppanást szenvedhet, kérjen időpontot egy alapellátási orvoshoz vagy egy mentális egészségügyi szakemberhez. Az egészségügyi szakember felkeresése különösen fontos, ha fennáll a veszélye annak, hogy megsérülhet önmagában vagy másokban.

Az orvos teljes fizikális vizsgálatot végez, és megbeszéli az Ön által jelenleg szedett gyógyszereket, hogy megbizonyosodjon arról, hogy más tényezők nem járulnak hozzá a tüneteihez.

Ezt követően pszichoterapeutához vagy pszichiáterhez irányíthatják további értékelés és kezelések céljából, amelyek magukban foglalhatják:

• beszélgetés terápia
• gyógyszereket
• életmódbeli változások

Beszélgetés terápia

Az orvos beszédterápiát javasolhat a tünetek kezelésére. A pszichoterápia egyik gyakori típusát, amelyet gyakran használnak, kognitív viselkedésterápiának (CBT) nevezik.

A CBT hatékonynak bizonyult a szorongás, a depresszió és más súlyos mentális egészségi állapotok kezelésében. Ez magában foglalja a problémás gondolati minták azonosítását és a megküzdési készségek elsajátítását, hogy jobban eligazodjon a kihívásokkal teli helyzetekben.

Gyógyszerek

A beszélgetési terápia mellett az orvos vényköteles gyógyszereket is javasolhat a tünetek vagy más diagnosztizált mentális egészségi állapotok kezelésére. Ez magában foglalhat egy antidepresszánst vagy szorongás elleni gyógyszert.

Életmódbeli változások

Ha túlterheltnek érzi magát, és az összeomlás szélén áll, fontolja meg az alábbi stratégiákat a tünetek kezelésére:

• Kerülje a koffeint és az alkoholt, amelyek ronthatják a mentális egészségi állapot tüneteit és zavarhatják az alvást.
• Gyakoroljon rendszeresen, ami segít leküzdeni a stresszt és javítja az alvást. A rendszeres fizikai aktivitásról kimutatták, hogy számos mentális egészségi állapot tüneteit is javítja.
• Egyél egészséges, kiegyensúlyozott étrendet, sok friss gyümölcsöt és zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát, sovány fehérjét, dióféléket, magvakat és hüvelyeseket.
• Dolgozzon ki egy lefekvés ütemtervét és rutint, amely segít a jó alvásban. Ez magában foglalhat egy meleg fürdőt, egy könyvet olvas, vagy egy órával lefekvés előtt kapcsolja ki az elektronikus eszközöket.
• Gyakoroljon stresszoldó technikákat, mint pl.
  • akupunktúra
  • masszázsterápia
  • jóga
  • légzőgyakorlatok

Mikor kell orvoshoz fordulni

Nem ritka, hogy néha úgy érzi, képtelen megbirkózni az élet stresszeivel. De a stressz egészségügyi aggodalomra ad okot, ha elkezdi zavarni a napi feladatok elvégzését.

Az idegösszeomlás a mentális egészségi állapot jele lehet. Fontos, hogy azonnal forduljon orvoshoz, amint a meghibásodás jeleit észleli.

Az alapellátás orvosa segíthet a testi tünetek kezelésében. Pszichológushoz, pszichiáterhez vagy más mentális egészségügyi szakemberhez is utalhatnak, aki kezelni tudja érzelmi, mentális és viselkedési tüneteit.

A gondozóknak a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulniuk, ha aggódnak szeretteik viselkedése vagy mentális állapota miatt.

Tippek az öngondoskodáshoz

Az életmódváltás segíthet megelőzni az idegösszeomlást. Segíthetnek csökkenteni azok súlyosságát és gyakoriságát is. Ezek tartalmazzák:

• hetente legalább háromszor végezzen rendszeres testmozgást, ami olyan egyszerű lehet, mintha 30 percet sétálna a környéken
• mentálhigiénés szakemberhez fordulni vagy tanácsadáson részt venni a stressz kezelésére
• kerülje a drogokat, az alkoholt, a koffeint és más olyan anyagokat, amelyek stresszt okoznak a szervezetben
• éjszaka legalább 7 órát aludni
• a relaxációs technikák, például a mély légzés beépítése a napi rutinba
• csökkenti napi stresszszintjét a következőkkel:
  • lépegeti magát
  • mini szüneteket tartva
  • környezetének és napi tevékenységeinek megszervezése
  • napi teendőlista vezetése

Ezeket a változtatásokat önállóan is végrehajthatja, de hasznosabb lehet, ha egészségügyi szakemberrel együttműködve olyan kezelési tervet készít, amely a legjobban megfelel az Ön igényeinek.

Támogatás keresése

Ha úgy gondolja, hogy idegösszeroppanást szenved, a lehető leghamarabb forduljon orvoshoz vagy egészségügyi szakemberhez.

Segítenek meghatározni az okot, diagnosztizálni minden olyan egészségügyi állapotot, amely hozzájárulhat a tüneteihez, és szakemberhez irányíthatják további ellátásra.

A következő szervezetek is nyújthatnak információkat, támogatást és beutalókat a mentális egészségügyi szakembereknek:

• SAMHSA
• Nemzeti Mentális Betegségek Szövetsége (NAMI)
• Mental Health America (MHA)
• Amerikai Szorongás és Depresszió Szövetség (ADAA)

• Healthline FindCare eszköz, amely lehetővé teszi, hogy böngésszen a mentálhigiénés szakemberei között a környéken

Az idegösszeomlást lelki összeomlásnak is nevezik. A kifejezés nem hivatalos diagnózis, és az orvosi közösség nem használja.

Azonban néha arra használják, hogy leírják, amikor a mentális szorongás hirtelen annyira elsöprővé válik, hogy egy személy nem tud működni a mindennapi életében. Az idegösszeomlás egy másik mentális egészségi állapot, például depresszió vagy szorongás jele is lehet.

Ha úgy gondolja, hogy idegösszeroppanása van, fontos, hogy a lehető leghamarabb felkeresse az alapellátásban dolgozó orvost vagy a mentálhigiénés szakembert. Segíthetnek diagnosztizálni bármilyen mentális vagy fizikai egészségi állapotot, és meghatározni a meghibásodás mögöttes okokat.

Az orvos egy másik egészségügyi szakemberhez irányíthatja Önt. Ezenkívül terápiát, gyógyszereket vagy életmódbeli ajánlásokat is nyújthatnak a mentális egészségi állapotok kezelésére, és segítenek megtalálni a stressz kezelésének egészségesebb módját.